Történelmi csúcson az euró: a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej gyengülését

 A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint kisebb mértékben a politikai tényező és nagyobb súlyban a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését. Kedden újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró árfolyam, egyre közelebb a 4,8 lej/eurós szint.

Hétfőt követően kedden is történelmi mélységbe süllyedt a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7759 lej/euró az előző napi 4,7729-es szint után. Legutóbb csütörtökön, november 14-én hágott történelmi csúcsra az árfolyam, akkor a hivatalos árfolyam 4,7669 lej/euró volt, pénteken pedig enyhe csökkenésnek voltunk tanúi, a BNR-kurzus a múlt hét utolsó napján 4,7667 lej/euró volt. Amint arról korábban írtunk,

az előző történelmi csúcsot január 25-én, a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet elfogadása után két héttel jegyezték, amikor a hivatalos árfolyam elérte a 4,7648 lej/eurót.

A román deviza ezt követően valamelyest magához tért, ám két és fél hónapja, szeptemberben lejtmenetnek indult, azóta mintegy 5 banis a gyengülés. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei szerint a politikai tényező és a külkereskedelmi mérleg hiánya okozza a lej térvesztését.

Adrian Vasilescu, a jegybank elnöki tanácsadója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte,

a lejtmenetben továbbra is az a legfontosabb tényező, hogy Románia többet importál, mint amennyit exportál, ami súlyos deficitet eredményez.

A szakember ugyanakkor úgy tűnik, nem tartja aggasztónak az árfolyam alakulását. „Ha abból indulok ki, amiről a sajtó szól a napokban: történelmi csúcsok, fejére állt árfolyam, jó dolog, hogy ezek a történelmi csúcsok alacsonyak. A hétfői értékvesztés fél bani, és ha október végéhez viszonyítunk, akkor az értékvesztés összesen 1,53 bani” – fogalmazott a jegybanki illetékes, azonban a jövőre vonatkozó becslésekbe nem kívánt bocsátkozni. Mint hangsúlyozta,

a bukaresti központi pénzintézet nem hozza nyilvánosságra a prognózisait, mint ahogy azt sem, hogy mikor avatkozik be a piaci mozgásokba.

„Vannak helyzetek, amikor beavatkozik, máskor meg nem. A beavatkozás során a BNR-nek sok eszköz áll a rendelkezésére, sokszor a beavatkozás morális, a valutatartalék megcsörgetése, ami lenyűgöző” – mutatott rá Vasilescu. A 4,82 lejes euróárfolyamot firtató újabb kérdésre is mindössze annyit jegyzett meg, hogy „a csillagokból olvasók száma idén sem csökkent”. „Ez a harmadik őszi hónap, jön a tél, ilyenkor a lej mindig hajlamos veszíteni értékéből, és nem csak a lej. Nézzék a cseheket, a magyarokat. Ott is értékvesztés van. Az importot valutában kell kifizetni. Ezt teszik az importőrök, kimennek, vásárolnak, és ez meglátszik a külkereskedelmi mérleg hiányán és a valutapiacon” – magyarázta Vasilescu.

Arra a kérdésre, hogy mennyire számítanak az árfolyam alakulása esetében a politikai nyilatkozatok, a jegybanki illetékes így felelt: „devizapiacunknak van egy sajátossága: odafigyel a politikai nyilatkozatokra, de nem nagymértékben”.

Amint arról korábban beszámoltunk,

Mugur Isărescu, a bukaresti jegybank elnöke szerint sincs ok aggodalomra,

elmondása szerint a lej 4,72 és 4,76 euró közötti árfolyam-ingadozása mindössze kis kilengésnek számít például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz viszonyítva, amelyek sokkal nagyobb mezőben ingadoztak.

Közben a pénzpiaci elemzők úgy látják, hogy a lej értékvesztése nem áll meg a mostani szinten, jövőre pedig a 4,82 lej/eurós szintet is meghaladhatja az árfolyam. A BT Capital Partners elemzői is egy, a befektetőknek október 29-én kiküldött elemzésben úgy értékelték, hogy marad a nyomás a lejen, az árfolyam eléri a 4,77-et is, majd a lejtmenet rövid-/közepes távon folytatódhat, az árfolyam pedig felmehet 4,8-ig is.