Erdély vonzza a befektetőket, de nem minden régió pénzmágnes

Az utóbbi években folyamatosan növekedett a romániai külföldi működőtőke-állomány (Foreign Direct Investment – FDI) értéke, az erdélyi régió FDI-állománya szintén gyarapodott, és országos részaránya is növekedett – derül ki az Erdélystat legfrissebb elemzéséből. Nem mindenhol fényes azonban a helyzet: Partium, É

Nem mindenhol fényes azonban a helyzet: Partium, Észak-Erdély és Székelyföld FDI-állománya nagyon alacsony a másik három erdélyi régióhoz képest.

2018-ban különben közel 19 milliárd euró volt Erdély FDI-állománya, míg a havasalföldi és moldvai FDI-állomány csupán 13 milliárd euró volt. Habár a külföldi befektetők számára egyértelműen Bukarest a legvonzóbb, Románia többi régiójához képest Erdély nagyobb vonzerővel bír.

2018-ban az FDI legnagyobb része Hollandiából származott (19,4 milliárd euró), ami a romániai külföldi működő tőke állományának 23,9 százalékát teszi ki. A második helyen Németország áll, 2018-ban 10,3 milliárd euró származott innen, ami 12,7 százalékát képezi az FDI-állománynak. A harmadik a sorban Ausztria 9,9 milliárd euróval (12,2%). A külföldi működő tőke leginkább az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban hasznosul. További fontos szektorok, ahol jelentős értékű külföldi tőke hasznosult az elmúlt 12 évben: a kereskedelem, az építőipar és a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások.

A külföldi működő tőkével rendelkező romániai vállalatok üzleti forgalma folyamatosan növekedett az utóbbi években, 2018-ban meghaladta a 165 milliárd eurót.

A külföldi vállalatok Romániában való jelenlétének fontosságát mutatja az a tény, hogy az országban megvalósított összes üzleti forgalom közel felét teszik ki. Az FDI-t birtokló vállalatok alkalmazottainak száma szintén növekedett az utóbbi években, 2018-ban meghaladta az 1,3 millió főt, ami az ország összes alkalmazottjának megközelítőleg egynegyedét jelenti.

Erdély régiói közül a Bánság és Dél-Erdély rendelkezik a legnagyobb FDI-állománnyal. Bánságon belül Temes és Arad megyében kiemelkedően magas az FDI-állomány. Az Erdélystat elemzéséből kiderül, hogy ez Temes megyében például olyan nemzetközi szinten is jelentős vállalatoknak köszönhető, mint a német érdekeltségű Hella (autóvilágítás) és Continental (autóabroncsok), valamint az észak-amerikai érdekeltségű Aptiv Technology (autóalkatrészek) és TRW (fékrendszerek) vállalatok. Arad megyében szintén több autóiparhoz köthető vállalat van jelen: az amerikai érdekeltségű Takata Romania Kft. (légzsákok), a német tulajdonú Webasto (autóhűtési és -fűtési rendszerek), illetve a japán Yazaki autóalkatrész-gyártó.

A dél-erdélyi régióban Brassó megye rendelkezik jelentős vonzerővel az FDI-t illetően. Brassó megye legnagyobb vállalata a svéd tulajdonú Autoliv, amely biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykereket gyárt. Fehér megyében szintén magas az FDI értéke, hiszen itt tevékenykedik Erdély legnagyobb vállalata, a Mercedes-Benz tulajdonában álló Star Assembly (automataváltók).
Közép-Erdély megyéi, Kolozs és Maros megye szintén jelentős FDI-állománnyal rendelkeznek, hiszen számos külföldi érdekeltségű nagyvállalat van jelen, mint például a Bosch.

Partium, Észak-Erdély és Székelyföld FDI-állománya nagyon alacsony a másik három erdélyi régióhoz képest.

Annak érdekében, hogy az eltérő méretű erdélyi régiók könnyebben összevethetők legyenek, az Erdélystat elemzői az egy lakosra eső FDI-állomány mutatóval számolnak. Az országos átlag 4092 euró/lakos, de ez magában foglalja Bukarest FDI-értékét is, ami hatalmas volument képvisel, és torzítja a regionális összehasonlítást. Ha a fővárost kivesszük az országos átlagból, akkor azt láthatjuk, hogy az egy főre eső FDI-állomány alig 1000 euró. Ennél az erdélyi átlag lényegesen magasabb (1945 euró). Erdély megyéit megvizsgálva Temes megye kiemelkedően magas FDI/lakos mutatóval rendelkezik, itt egy lakosra 6214 euró FDI jut. Az ellenpólust Hargita megye képviseli, itt csupán 365 euró FDI jut egy rezidens lakosra.