Kolozs megyében nem kell tartani a medvéktől
Kolozs megyében nincs medveprobléma, elszigetelt eset lehet az a példány, melyet szerdára virradóra ütöttek el az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres melletti szakaszán – mondta a Krónikának Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. A nagyvad feltűnése inkább az aszályos ősszel magyarázható.
Az eddig biztonságosnak tartott Kolozs megyében is megjelentek a medvék: szerdára virradóra egy nagyvadat ütött el egy személygépkocsi az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Aranyosgyéreshez közeli szakaszán.
{K1}
Az eset kapcsán lapunk megkereste Kovács Csongort, a Zöld Erdély Egyesület elnökét, akit arról kérdeztünk, kell-e tartani a nagyvadaktól Kolozs megyében, ahol eddig nem okoztak gondot.
– mondta a Krónikának a környezetvédő. A szakember szerint Kolozsvár környékén nem beszélhetünk medveproblémáról, inkább elszigetelt esetről lehet szó, az állat különböző tényezők hatására kóricált a térségben.
Ősszel a medvék próbálnak felkészülni a téli nyugalomra, igyekeznek a lehető legtöbbet táplálkozni, zsírréteget képezni – magyarázta Kovács Csongor. Azonban a nyár második felétől kezdődő időszak rendkívül aszályos volt. Így a medvék élőhelyén, az erdőben a kevesebb víz miatt sem az erdei gyümölcsök, sem a gombák, sem a növények nem tudtak megfelelően fejlődni.
„Az élelemhiány nagyobb vándorlást válthatott ki olyan környéken is, ahol eddig nem volt jellemző” – vélte Kovács Csongor.
A környezetvédő szerint az aszályos időszakkal magyarázható más vadállatok feltűnése is a lakott településeken – Nagyváradra vaddisznók, Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába rókák járnak be egyre gyakrabban táplálék reményében. „Ráadásul ez nem makktermő év, így a vaddisznó és más vad is keresi a táplálékot, hogy felkészüljön a télre. Mivel a megszokott területükön gyenge a kínálat, ugyanúgy elindulnak erdő-, mezőközeli falvakba, mint a medvék” – mutatott rá a szakember.
A Zöld Erdély Egyesület elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy normális körülmények között a nagyvadnak nem lett volna mit keresnie a sztrádán.
„Sokkal vadabb területekre is épültek autópályák, és ott nincsenek ilyen problémák”
– jelentette ki. Mivel a sztráda egy nagyvadaktól biztonságossá tett terület, a pórul járt medve vagy áttörhette a kerítést, vagy rést találhatott rajta. „Mivel kereste a táplálékot, útjába állt az autópálya, és nem volt egy vadátjáró, ahol átjuthatott volna” – mutatott rá. Úgy vélte, Romániában az lehet az oka a gyakori medvegázolásnak, hogy nem védik az autópályákat a nagyvadaktól, vagy nincs elegendő vadátjáró, a meglévők pedig nem a megfelelő helyre épültek. A Nagylak és Nagyszeben közötti dél-erdélyi sztrádára például rendszeresen bejárnak a medvék, számos gázolás történt már.
Kovács Csongor egyébként úgy véli, a sajtóban és a közvélekedésben is túlságosan felkapottá vált a medvekérdés, erős politikai hátszéllel „túl van licitálva” a téma. Holott észszerű megoldásban kellene gondolkodni, hiszen elsősorban az ember hibázik.
„Az elmúlt évtizedekben a legerősebb példányokat vadászták le, így nincs ami a saját területén, belülről szabályozná a medvepopulációt, elüldözné a konkurenciát.
Ez az egyik legnagyobb gond, amit nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Hosszú távú megoldás kell” – fogalmazott a környezetvédő. Az sem elvetendő, tette hozzá, hogy megfelelő szakmai ismeretekkel, felmérésekkel alátámasztva egy bizonyos kilövési kvótában gondolkodjanak az illetékesek. Elsősorban azon beazonosított medvék esetében lehetne alkalmazni, melyek a lakott települések környékén fordulnak meg, visszajárnak oda.
Másrészt az embernek is másként kell viselkednie, tette hozzá. „Rengeteg követendő példa van arra, hogyan kell úgy viselkedni, oly módon foglalkozni a témával, hogy ne legyenek gondok. Gondolok itt a szeméttárolás problémájára, az óriási erdőirtásokra.
Olyan megoldást kell találni, ami a medvék és az ember szempontjából is jó” – hangsúlyozta Kovács.
Kérdésünkre elmondta, az új kormánynak medvekérdésben az kellene legyen az első lépése, hogy minél gyorsabban létrehozzon egy szakmai bizottságot, amely tüzetesen megvizsgálja a problémát. Utána meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek alapján akár kilőni, akár szabályozni lehet a medvepopulációt. Második lépésként egy legalább tíz évre szóló, szakmailag megalapozott, populizmustól és politikai megfontolásoktól mentes tervet kell kidolgozni, mellyel hosszú távon tudják orvosolni a nagyvadak okozta problémákat.