Végre elkezdődik a vajdahunyadi vár felújítása
Kívül-belül megújul Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajdahunyadi vár, ahol november elején kezdődnek el a restaurálási munkálatok. Az uniós forrásokból megvalósuló beavatkozás 19 hónapig tart, de a gótikus lovagvár a felújítás idején is látogatható lesz.
Több hónapos tervezési időszak után elkezdődhet a Vajdahunyadi vár európai uniós forrásokból finanszírozott külső és belső felújítása, közölte a Hunyad megyei város polgármesteri hivatala. A városvezetés még év elején írta alá a tervezési és kivitelezési szerződést az európai uniós forrásokból megvalósuló, mintegy 5 millió eurós beruházásra, a napokban elkezdődött az építőtelep kialakítása. Az állványokat, építőanyagokat szállító kamionok épp egy jeles évfordulón vonultak be a várkertbe,
október 18-án volt 610 éve annak, hogy Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozta a dél-erdélyi birtokot.
Az építőtelep felállítása után novemberben lát munkához a kivitelező, a CORAL Kft, Construcții Unu Rt és Remon Proiect Kft cégek alkotta konzorcium, és amíg az időjárás megengedi, a várfalak megerősítésén, restaurálásán dolgoznak. A 19 hónapig tartó külső és belső felújítás során a falakat és födémeket is megerősítik, újjáépítik, gondosan vigyázva arra, hogy ne sérüljön a műemlék eredeti arculata – hangsúlyozta közleményében a városvezetés.
A beavatkozás idejére a lovagvárban található múzeum nem zár be, de a restaurálási folyamatot úgy szervezik majd meg, hogy minél kevésbé zavarja a látogatókat, ígérik. Ami nem lesz könnyű, ugyanis az alig kétéves felújítás során
az évszázados erődítmény legfontosabb részei újulnak meg. Többek között a Buzogány-torony, a Hímes-torony, az Aranyház és a hozzá épített Mátyás-loggia, mely egyben az első reneszánsz építmény Erdélyben.
De az Ókaputoronyban, a Kaputoronyban, a Kapisztrán-toronyban és a Nebojsza- (szerbül azt jelenti, ne félj) toronyban is dolgoznak majd a munkások. A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén várható beavatkozás. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjednek, utóbbi egy ideig zárva lesz a látogatók előtt. Felújítják az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is. Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újítják fel és nyitják meg a látogatók előtt. A modern kor elvárásainak megfelelően korszerűsítik a mosdókat is, és a jelenlegi gáz alapú melegítés helyett elektromos fűtésrendszert szerelnek be.
A Vajdahunyadi vár épületelemeire, tereire régóta ráférne a felújítás, mutattak rá a szakemberek a helyreállítást megelőző műszaki felmérést követően. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt évtizedekben meglazultak egyes boltozatok, több terem mennyezetén mély repedések keletkeztek, a belső udvarra néző homlokzatok beáztak, ezeket jókora falfelületeken penész borítja vagy pattogzik róluk a vakolat, és a lépcsők sem biztonságosak. Több teremben tönkrementek a fából készült nyílászárók, a padlózat, a mosdókban leváltak a csempedarabok, és a csatorna- és fűtésrendszer sem működik megfelelően. A nedvesség miatt a termekben található kődíszek, falfestmények és egyéb festmények, címerek állapota folyamatosan romlik. A lovagterem fa bútorzatára, kődíszeire és -padlójára is ráfér a helyreállítás, a csempekályhákat is restaurálni kell.
A munkálatok idejére a várkastély nem zár be; bár nem lesz minden egyes helyszín folyamatosan látogatható, továbbra is fogadják a turistákat.
A gótikus lovagvár ugyanis jelentős bevételi forrás a városkassza számára, tavaly például 340 ezeren keresték fel. A felnőttek 30 lej ellenében látogathatják az erődítményt, de a fotózásért, túravezetésért és egyéb szolgáltatásokért külön fizetni kell. A nem biztonságos várbeli állapotokra már a létesítmény honlapján (castelulcorvinilor.ro) figyelmeztetnek, arra intik a látogatókat, hogy az erődítmény bejárásakor fokozottan figyeljenek, ugyanis a lépcsők, korlátok egyes helyeken veszélyesek, a kisgyerekekre pedig kiemelten vigyázni kell.
A Vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét, kormányzósága idején Hunyadi János is itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel, ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. 1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben. 1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjaikban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.