Oktatási államtitkár: csak tantervmódosítással csökkenthető az iskolai tanórák száma

Óhatatlanul módosítani kell a tanterveket, ha csökken az oktatásban a tanórák száma, és áthidaló megoldásokra van szükség – szögezte le lapunk megkeresésére Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár.

 A tanórák számának csökkentése nyilvánvalóan maga után kell, hogy vonja a tantervek módosítását, szögezte le szerkesztőségünk kérésére eljuttatott állásfoglalásában Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár. Kifejti, ésszerűtlen lenne elvárni a pedagógustól és a diáktól, hogy ugyanazt a mennyiségű tananyagot egy tantárgyból például a heti három helyett két órában tanítsa meg vagy sajátítsa el.

Mint arról beszámoltunk, a szenátus által döntő házként megszavazott törvénymódosítás csökkenti a kerettantervben előírt átlagos óraszámot, elemi osztályokban húsz, általános iskolában huszonöt, középiskolában legtöbb harminc órára. Az államtitkár a Neveléstudományi Intézet szakembereit idézi, akik szerint

az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy minőségi új tantervet legalább egy év alatt lehet létrehozni, de ahhoz is legkevesebb hat hónapra van szükség, hogy a tantervet optimálisan módosítsák.

A tantervírás módszertanát szabályozó 3593/18 06 2014-es miniszteri rendelet szerint meg kell alakulnia egy munkacsoportnak, amely kidolgoz egy tantervtervezetet, onnan kezdve pedig még további két fontos lépés van hátra: konzultálni kell a szaktanárokkal, a visszacsatolás mentén újabb módosításokat eszközölhetnek, ezt követően pedig az országos szakbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk a tantervet. Az államtitkár rámutat, hogy a tantervek a kompetenciák alapján állnak össze, hogy milyen szintre kell eljusson egy diák a ciklus végéig, tehát 4., 8., 12. osztály végére. Ezek a változók összefüggnek, így

az óraszámcsökkentés nemcsak a tantervek, hanem a kompetenciák módosítását is szükségessé teszi.

Ebből kiindulva Kovács Irén Erzsébet a módosuló kerettanterv és a megváltozó tantervek cikluskezdő osztályokba való fokozatos bevezetését tartja életszerűnek. Meglátása szerint elemi osztályokban nem lennének drasztikus változások, ám 5–8. és 9–12. osztályok szintjén jelentős módosulásokat eredményez az államelnök által kihirdetésre váró törvénymódosítás.

A gyerekközpontú intézkedést olyan módon kell életbe léptetni, hogy a tanárok jogai ne sérüljenek,

a tömeges elbocsátásoktól való félelem helyett áthidaló megoldásokra van szükség, erre pedig több lehetséges változat is felmerül, véli a szakpolitikus. Szerinte egyik megoldás a tanügyi rendszer finanszírozásának átszervezése, olyan módon, hogy az lehetővé tegye a kisebb létszámú osztályok működését, valamint az iskolán kívüli tevékenységek megfizetését. Szintén a finanszírozás növelésével lehetne kiterjeszteni az iskola utáni iskola (afterschool) tevékenységet. „Az iskola utáni iskola program kiterjesztése – amely számos feltételt igényelne, például az ebéd biztosítását – a tanórák számának csökkentése következtében felmerülő esetleges aggályokat is eloszlathatná. Kitűnő segítség lehetne azoknak a szülőknek, akik nem minden esetben tudnák megoldani gyerekeik délutáni felügyeletét” – fogalmaz az államtitkár.

Kovács Irén Erzsébet emlékeztet, hogy a Magyar Szülők Szövetségével és a Neveléstudományi Intézettel partnerségben sikerült a magyar tannyelvű művészeti és sportosztályba járó hetedikes diákok heti óraszámát 42-43 óráról 37-38 órára csökkenteni, ami még mindig nem ideális. Indokolt az általános kerettantervben meghatározott óraszámok csökkentése, hiszen a diákok túlterhelése negatívan hat tanulmányi eredményeikre, közérzetükre és szociális életükre egyaránt – szögezi le Kovács Irén Erzsébet.