Makkay József 2019. október 28., 07:23

A szeretők is emberek

A négy évvel ezelőtt a helyszínen készült, és a napokban közzétett videó a mentőegységek fejetlenségéről tulajdonképpen azt erősítette meg, amit eddig is sejtettek vagy tudtak a hozzátartozók és a közvélemény, hogy Romániában az állami intézmények rosszul és megbízhatatlanul működnek. Igazából sem a bukaresti Colectiv-tűzeset, sem a caracali gyilkosságok története vagy kisebb és emiatt kevesebb sajtóvisszhangot kapó tragédiák nem véletlenszerűen látnak napvilágot,   hanem bele vannak kódolva egy működésképtelen közintézményekkel rendelkező ország mindennapi életébe.

A valós okokra akaratlanul is egy román politikusi párbeszéd világít rá, ami nemrég hangzott el egy bukaresti hírtelevízió adásában, amikor a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Tinel Gheorghe azt mondta, az új kormánynak nagytakarítást kell végeznie a minisztériumokban, ahonnan el kell távolítania „a PSD-sek szeretőit, rokonait és ismerőseit”. A kulturális tárca még fungáló minisztere, Daniel Breaz – aki mellesleg a gyulafehérvári December 1. Egyetem rektora is – azzal vágott vissza, hogy „a szeretők, rokonok és ismerősök is emberek”.

Ebben a rövid párbeszédben benne van nem csak a román közintézmények, hanem Romániának, mint országnak is a lényege. Annak az országnak, ahol gyakorlatilag egyetlen hivatalban sem a kompetencia, a hozzáértés, a megfelelő felkészültség és a szakmai háttér a mérvadó. Ha történetesen a kulturális tárcánál politikusszeretők vagy más hozzá nem értők foglalkoznak különböző kulturális projektek felügyeletével, az ugyan nem kerül emberéletekbe, de amikor a történet megismétlődik a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó katasztrófavédelemnél, a rendőrségen vagy éppen a csendőrségen, annak igen komoly következményei vannak.  

A nem szakmai alapon, álversenyvizsgákkal feltöltött romániai közhivatal persze, nem feltétlenül PSD-sajátosság. De mivel a rendszerváltás óta legtöbbet a szociáldemokraták tanyáztak hatalmon, az ő ismeretségi körükből kerültek be hivatalnokok legnagyobb számban a közintézményekbe. A köztisztviselői státus miatt legtöbbjük onnan fog nyugdíjba vonulni, hiszen ebből a bebetonozott romániai rendszerből nagyon nehéz bárkit is kirúgni. Míg magáncégeknél is többnyire a munkavállalónak ad igazat a bíróság, közintézményből még nehezebb bárkit is eltávolítani. Lehet az csapnivalóan rossz pedagógus, az ügyfél szemébe ásító, durcás, a munkáját nem végző hivatali alkalmazott, vagy politikai alapon kinevezett bármilyen hivatalvezető, állása biztos.

A hozzá nem értést egyre busásabban honoráló szociáldemokrata kormány folyamatosan úgy emelt fizetéseket az állami szektorban, hogy az soha nem társult rendszeren belüli megbízható kiértékeléssel, és a munkájukat rosszul végzők lefokozásával és elbocsátásával. De legyünk őszinték, a mai rendszerben ezt nem is lehetne kivitelezni. A politikai alapon kinevezett hivatalvezetők nem fogják számon kérni saját sleppjüket, hiszen ők tudják legjobban, hogy a rokonokat, barátokat, szeretőket, párttársakat nem azért alkalmazták, mert azok szakmailag megfelelőek az adott munkakörbe.  

Visszakanyarodva a Colectiv tragédiájának frissen előkerült filmjéhez, elképesztő a helyszínre érkező tűzoltók céltalan téblábolása és semmittevése. Erről jut eszembe: hányszor hallottam az elmúlt harminc évben azt a szlogent, hogy „sikerült elintézni”, így valakinek az ismerőse vagy rokona gyári vagy városi tűzoltó lett, mert ez az igazán kényelmes állás.

Nos, ez az ára a romániai urambátyám világnak.