Akadozik a kormányalakítás, kérdéses az ellenzéki többség

Továbbra is bizonytalan, hogy a Viorica Dăncilă vezette kormány október 10-i megbuktatása után kormányalakítással megbízott nemzeti liberális párti elnök, Ludovic Orban vezette kabinet bizalmat kap a parlamentben.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje hétfőn kijelentette: nem hisz abban, hogy működő ellenzéki többség lenne a parlamentben, ahogy azt Klaus Johannis államfő és Orban állítja. Közölte: ha a többség meglenne, akkor nem jelentene gondot azon tervezetük törvénybe ültetése, miszerint büntetett előéletű személyek nem tölthetnek be közhivatalt.

Egyúttal leszögezte: a kormány támogatása fejében azt kérte Orbantól, hogy térjenek vissza a kétfordulós polgármester-választásra, töröljék el a börtönbüntetés egy részének elengedését a rossz börtönkörülmények miatt, illetve iktassák törvénybe a büntetett előéletűek hivatalvállalási tilalmát.

Ludovic Orban válaszában rámutatott: a PNL is támogatja ugyan az USR javaslatait, de nem csupán rajta múlik az elfogadásuk. Kijelentette: minden olyan párt, amely nem szavazza meg az általa vezetett kormányt, hatalmon tartja a Szociáldemokrata Pártot (PSD) és Viorica Dăncilát.

Ugyanakkor a képviselőház házbizottságában a PSD és a Pro Románia tartózkodásával megakadályozta, hogy napirendre lehessen tűzni az USR által követelt törvénymódosításokat.

Marcel Ciolacu, a képviselőház PSD-s elnöke közölte: pártja semleges álláspontra helyezkedik ezen témákban, nem szól bele az ellenzéki pártok kormányalakítási vitáiba.

Viorica Dăncilă leváltott kormányfő eközben még vasárnap este arról beszélt: egyetlen szociáldemokrata párti törvényhozó sem fogja megszavazni a Ludovic Orban vezette kormányt. Azt is közölte: a PSD fontolóra veszi Klaus Johannis államfő hivatalából való felfüggesztését, mivel elfogadhatatlan, hogy miközben azt kéri a polgároktól, hogy tartsák tiszteletben az alkotmányt, éppen az tiporja lábbal az alaptörvényt, akinek példát kellene mutatnia.

Dăncilă aztán hétfőn meggondolta magát,

és kijelentette: alkotmányosan hat hónappal az elnök mandátuma előtt már nem folyamodhatnak ehhez az eszközhöz. Az alkotmány ugyanakkor nem tartalmaz ilyen megszorítást.