Nem adott konkrét választ a román védelmi minisztérium lapunk azon kérdésére, hogy mikor és milyen szinten folytatódnak a román–magyar tárgyalások az úzvölgyi haditemető ügyében. Bár a korábbi megegyezés szerint szeptemberben folytatódtak volna az egyeztetések a felek között, Bukarest halasztást kért.
Nem adott konkrét választ a román védelmi minisztérium lapunk azon kérdésére, hogy mikor és milyen szinten folytatódnak a román–magyar tárgyalások az úzvölgyi haditemető ügyében. Bár a korábbi megegyezés szerint szeptemberben folytatódtak volna az egyeztetések a felek között, Bukarest halasztást kért. A román védelmi tárca sajtóosztálya által megfogalmazott válasz szerint
az úzvölgyi katonai temető többnemzetiségű sírkertnek tekinthető, így a nemzetközi szabályozások és a kormányközi megállapodások értelmében minden olyan ország képviselőinek véleményére szükség van a rendezés érdekében, amelynek hősi halottjai a haditemetőben nyugszanak.
{K1}
Románia eddig kilenc országgal kötött kétoldalú megállapodást: Németországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával, a Moldovai Köztársasággal, Csehországgal, Olaszországgal, Oroszországgal és Lengyelországgal – tájékoztatott a minisztérium, hozzátéve: a hazáért életüket adó hősök emlékének ápolása, sírjaik és a tiszteletükre állított emlékhelyek kialakítása, védelme és megtartása minden állam szent kötelessége.
A védelmi tárca szerint ugyanakkor az adott országokra e téren kötelezettségeket is rónak a nemzetközi jogi, valamint az idevágó kormányközi egyezségek. Az együttműködés és az egyeztetés minden olyan állam képviselőivel, amelynek hősi halottjai vannak az úzvölgyi haditemetőben, része ezeknek a kötelezettségeknek, s egyben a tolerancia, a népek közötti megbékélést, egyetértést is segíti – áll a minisztérium sajtóosztályának válaszában. Végül leszögezik:
közös érdek, hogy az összes háborús hős emlékét méltó módon ápolják, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden érintett állam szervezhessen megemlékező rendezvényeket az úzvölgyi sírkertben.
Azt is megkérdeztük a román védelmi tárcától, mit várnak a magyarországi partnerekkel folytatott megoldáskereséstől, együttműködéstől. Erre azonban nem érkezett válasz.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere nemrég Aradon kijelentette: Budapest szeretné, ha az elmúlt időszakban komoly feszültséget okozó temetőügyben a magyar oldalról kezdeményezett szakmai tárgyalásokat Bukarest nem gátolná és késleltetné, és megfelelő partnert delegálna ezekhez.
– utalt a román nacionalista szervezetek által október végére meghirdetett úzvölgyi megemlékezésre Szijjártó.
Október 25-ére, a román hadsereg napjára ugyanis
újabb megemlékezést hirdettek a temetőben azok a szervezetek, amelyek az erőszakba torkollott június 6-ai román megemlékezést is szervezték.
Amint az Ortodox Testvériség (Frăția Ortodoxă) nevű egyesület Facebook-oldalán emlékeztetett rá, Románia a hadsereg napján azt ünnepli, hogy a második világháborúban a román hadsereg Nagykároly térségében „az utolsó tenyérnyi román földet is felszabadította a véres magyar megszállás alól, mely a román lakosság megsemmisítésére törekedett”.
Az egyesület azért hívja Úzvölgyébe szimpatizánsait, hogy „erősítsék meg a román jelenlétet egy olyan térségben, ahol a magyar szélsőségesek a románoknak még csak a belépést sem engedélyezik, annak ellenére, hogy ezt az országot Romániának hívják”.
A másik szervező egyesület, A Nép Útja (Calea Neamului) közösségi oldalán azt közölte, hogy a megemlékezést bejelentették a dărmănești-i polgármesteri hivatalnál, és a 17 órára meghirdetett rendezvényen 150 fáklyával fognak felvonulni a temetőben eltemetett román hősök emléke előtt tisztelegve.
{K2}