Hol fociztak egykor az udvarhelyiek? – Ahol kevés pályán sok sportoló nevelkedett
Néhány héttel ezelőtt az épülő fedett jégpályán a város polgármestere bemutatta Székelyudvarhely új sportstratégiáját, amelyben egyebek mellett az szerepel, hogy uszoda épül, illetve napirenden van a sétatéri stadion (és azon belül az atlétikapálya) felújítása.
Jó tizenöt évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi stadion egyik drótkerítésén a „Székelyudvarhely – a húsz sportág városa!” felirat díszelgett – akkoriban egy kicsit nevetségesnek hatott ez, néhány év elteltével el is tűnt a felirat. Manapság az ötven éve átadott labdarúgó- és atlétikapályán közmunkások dolgoznak, hobbifutók szaladnak, itt edz és játszik a Román Kupa-győztes Vasas Femina, valamint a harmadosztályos Székelyudvarhelyi FC.
Bár igyekeznek rendben tartani a stadiont, azt minden udvarhelyi sportbarát látja, hogy ráférne egy alapos korszerűsítés a szebb napokat megélt létesítményre.
Néhány évvel ezelőtt, amikor a régi főlelátó helyén megépült az új birkózóterem, sokan abban reménykedtek, hogy elindul egy folyamat – ez így is volt, sajnos valahol megrekedt, most pedig megint új remények vannak. Néhány hete Gálfi Árpád polgármester bejelentette, hogy az Országos Beruházási Társaság (CNI) beruházási listájára felkerült a futball- és az atlétikapálya felújítása, illetve az országosan beterjesztett 400 újonnan építendő futballpálya közül 170-et jóváhagytak, ezek között van a székelyudvarhelyi új pálya is.
Ha alaposan és aprólékosan végigvennénk Székelyudvarhely sporttörténetét, az egyik megállapításunk az lehetne, hogy dacára annak, hogy a székelyföldi kisvárosban kevés sportlétesítmény (futballpálya, sportcsarnok, szabadtéri műgyepes pálya, uszoda stb.) volt és van, sok-sok sportoló szerzett országos hírnevet – tény, hogy nem mindannyian idehaza lettek próféták, de innen indultak.
Székelyudvarhely legelső testmozgástere vagy szabadidőtere a Kollégium-kert volt – ennek területén, illetve közelében állnak ma is a város főbb sportlétesítményei. A vasút, a sétatér, illetve a Frecska-kert és a sportcsarnok határolják ezt a területet nagyjából – ezt Magyarósi Szőke József egykori kollégiumi rektor 1866-ban, nem sokkal halála előtt a Református Kollégiumnak adományozta, ún. „ifjúsági tanuló- és játszóhelynek”.
Itt épült még az első világháború előtt a tornacsarnok (a mai asztalitenisz-terem), illetve mellette az első igazi labdarúgópálya (1923. augusztus 6-án avatták fel). Addig csak a mai zöldségpiac helyén futballoztak az udvarhelyiek, a húszas években létrehozott füves pálya alig tíz évig szolgálta az udvarhelyi sportbarátokat, ugyanis gyorsan kinőtték ezt a létesítményt.
1932-ben épült meg az ún. fakerítéses vagy falelátós focipálya a régi közelében: a jegenyefákkal körülvett pálya pontosan a mai sportcsarnok helyén létesült, egészen a hatvanas évek végéig ez számított az első számú labdarúgópályának Székelyudvarhelyen, itt lendült bele egyre jobban az Udvarhelyi Munkás Testedző Egylet és a Hargita együttese (akkoriban is két csapat volt a városban, sokszor átjárás volt a két együttes között), majd a „kicsi magyar világban” Csaba névre átkeresztelt együttes.
Az ötvenes és hatvanas évek újabb lendületet hozott a sportéletben, hiszen az akkori rezsim felismerte, hogy a sportnak nagy a propagandaértéke, ez Udvarhelyen a létesítményeken is meglátszott.
A mai bútorgyár és a Kaufland áruház közötti téren állt az ún. IPEIL-pálya – ezen lehetett focizni is, de elsősorban az atlétikapályája és az öltözője miatt volt nagyon fontos, ugyanis ez volt az első ilyen jellegű létesítmény. A régi nagy öregek sokáig büszkén mondták, hogy veder vízben vagy a sportlétesítményektől nem messze, a Nagy-Küküllőben „zuhanyoztak” meccs után. Azonban az élet fejlődésével már a hatvanas években igény mutatkozott arra, hogy ezen a téren is előbbre lépjünk.
A hatvanas évek végén más stratégiát követett a város, így az IPEIL-pálya helyére deszkalerakat és fafeldolgozó vállalat, az egykori IFET létesült a helyére. Az oda vezető kis utcát (az autóbuszállomás és a bútorgyár között) ma is Sport utcának hívják, ez őrzi az egykori stadion emlékét.
Az új stadiont mégis a Kollégium-kert szélén építették fel, ezelőtt ötven évvel, 1969-ben – akkor már komolyabbra fordult az udvarhelyi futball, a labdarúgócsapat bejutott a harmadosztályba, és évről évre azon volt, hogy fennebb jusson, ez 1973-ban sikerült – erről írtunk egyik előző lapszámunkban is. A hatvanas évek végén a labdarúgás tört előre az Udvarhelyen mindig nagy hagyománnyal bíró kézilabda mellett, de akkoriban már működött az Akarat-sportkomplexum is, amelyet annak a futballpályának a helyére építettek, amely a Kollégium-kertben jött létre a húszas években.
A hatvanas évektől van tehát a ma is álló spottkomplexum, annyi különbséggel, hogy a salakos Akarat-pályák a kétezres években teljesen eltűntek.
A sétatéri stadion azóta is a futballcsapatok otthona, de kisebb focipályák voltak még a városban: például a bethlenfalvi Termés utcában, illetve a hetvenes években lett két edzőpályája a létrejövő sportiskolának. Az egyik a strand alatt, a vasúti sín mellett (ez a kilencvenes évek közepén eltűnt, ma a Berde Mózes utca házai vannak a területen), a másik a strand és a Frecska-kert közötti „salakpálya” – ezt évtizedekig használták nemcsak edzőpályának, hanem bajnoki, illetve barátságos találkozókat is játszottak rajta. A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia erre készített egy korszerű műgyepes edzőpályát 2014–15-ben.
Ami a kisebb pályákat illeti, a sportcsarnok melletti kispályára (a teniszpálya mellett) 2005-ben került műgyep, a sétatéren lévő minifocipályára (amit évtizedekig korcsolyapályának használtak az udvarhelyiek, a kilencvenes évek elejéig hokiztak is rajta) pedig 2006-ban – utóbbin sporttevékenység már alig van, főképp rendezvényekre használják. Két éve műgyep került a gimnázium általános iskolájának kis sportpályájára is.
A nagypályás kézilabda idején az említett Kollégium-kerti pályát és a fakerítésest használták, az első igazi, kézilabdának készült pálya az ún. fekete salakos volt – ez 1960-ban épült meg a Nagy-Küküllő bal partján, körülbelül a mostani Tomcsa Sándor utca tömbházainak és játszótérének helyén, ami még korábban a ferencesek gyümölcsöskertje volt.
Az Akarat sportkomplexum 1964-ben jött létre a Kollégium-kertben, a stadion mögött: nemcsak két, salakborítású kézilabdapálya, hanem teniszpálya is volt, a kilencvenes években is használták. Fénykorát a hatvanas-hetvenes években, még a sportcsarnok megépülése előtt élte: ezen játszotta bajnoki találkozóinak egy részét az 1976-ban országos bajnoki bronzérmet szerzett Akarat női kézilabdacsapata, továbbá a salakos pályákon gyakran rendeztek ifjúsági mérkőzéseket, nemcsak kézilabdában.
Azonban a kétezres évekre nagyon rossz állapotba került, a lepusztult pályákat és a romos adminisztrációs épületet a 2005 augusztus 23-i nagy árvíz teljesen eltüntette, helyén ma gaz van. A város viszont megvásárolta, így ide is sportpályák létesülnének. Jelzésértékű, hogy a stadion mellett egy műgyeptekercs évek óta várja, hogy felkerüljön a helyére.
A székelyudvarhelyi sportcsarnok 1980 őszén lett kész, azóta ez a fő otthona a kézilabdázóknak és tizenöt éve a futsalcsapatnak is.
Magánkezdeményezésből jött létre tíz éve a Rákóczi Center a város segesvári kijáratánál, ebben főleg szabadidős sportokat űznek az udvarhelyiek, illetve rendezvényekre is használják, de előfordul, hogy ebben edz a kézilabda- vagy a teremlabdarúgó-csapat. Bajnoki mérkőzésekre is alkalmas, például az FK Székelyudvarhely U19-es futsalcsapata is szokott itt meccseket játszani. Ugyanakkor ez a terem az otthona már hét éve a floorballnak, a teremhokisok is a Rákócziban tartják edzéseiket, rendezik a bajnoki fordulókat és évente két alkalommal a meghívásos tornákat. Ezt a termet veszi igénybe a kis korosztályok számára a Székelyföldi Kézilabda Akadémia és a Székelyudvarhelyi FC is.
Az iskolavárosnak is hívott Székelyudvarhely tanintézményeinek majd mindegyike rendelkezik sportteremmel, az Orbán Balázs Általános Iskolában idén kezdik meg a sportterem építését.
Az uszodával mindig gond volt Udvarhelyen, hiszen igazi még soha nem épült. Volt ugyan közfürdő a hetvenes évekig (a Petőfi Sándor utcában ma is áll az épülete), és a nyolcvanas évek óta három medencével ellátott strandja, illetve ide számíthatjuk a tavalyelőtt bezárt szejkefürdői strandot is, de
a Septimia szabadidőközpont 2007-es létrejöttéig fedett uszoda nem volt a városban.
Ezt sem állami alapokból (mint a Csíki Csobbanót), hanem a Rákóczi Centerhez hasonlóan magáncég hozta létre. A szabadtéri medencén és az uszodán kívül a Septimiában is van egy műgyepes futballpálya. Hasonló a helyzet a korcsolyapályával, a régi rendszerben a minifocipályán lehetett korcsolyázni, illetve ezen is jégkorongoztak az Udvarhelyi Küküllő csapatai, illetve Csíkszeredába, a műjégpályára jártak hokizni – ám az a csapat a kilencvenes évek elején megszűnt.
Néhány évvel ezelőtt amatőr csapatok tűntek fel újra, illetve a Székelyföldi Jégkorong Akadémia is létesített udvarhelyi csoportot. A jégpálya néhány éve a városi strand területén üzemel. Idén nagyot lép előre e téren is a város, ugyanis teljesen új alapja lesz a pályának, illetve vasszerkezetű tető- és oldalfedése is elkészült – a tervek szerint a télen már ezen korcsolyázhatnának és hokizhatnának az udvarhelyiek.
Az utóbbi tíz-tizenöt évben összehasonlíthatatlanul többen sportolnak a városban, mint azelőtt, ez pedig igényt is szült, azaz ha megépülnek a tervezett sportlétesítmények, egészen bizonyos, hogy lesz, aki napról napra, vagy hétről hétre megtöltse azokat.
Katona Zoltán