Fenyeget és pénzt ígérget Dăncilă a bizalmi szavazás előtt
Csütörtökön eldől a Viorica Dăncilă vezette kormány sorsa: a parlament két háza délelőtt ül össze, hogy szavazzon az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról.
Sorsdöntő nap elé néz a Viorica Dăncilă vezette kisebbségi, szociáldemokrata párti (PSD) kormány: csütörtökön tíz órakor ül össsze a parlament két háza, hogy megvitassa az ellenzéki pártok által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, majd szavazzon róla.
Amennyiben az indítvány átmegy, a kormány megbukik.
A végső megmérettetés előtt mindkét tábor megpróbálja rendezni a sorait. Miközben Ludovic Orban, a bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményező nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint megtörténhet, hogy az indítvány sikeréhez szükséges 233-nál jóval több, 247 is összegyűlhet – vagyis PSD-s honatyák is megszavazzák a kormánybuktatást –, addig a kormányoldal igyekszik magabiztosnak tűnni.
Mi több, a Newsweek szerkesztőségéhez eljutott hangfelvétel szerint a PSD elnöke, Viorica Dăncilă kormányfő minden eszközt igyekszik bevetni, hogy elejét vegye a PSD-s képviselők és szenátorok átszavazásának. Ehhez egyrészt a büntetőügyekkel fenyeget, másrészt pénzt ígér.
A hangfelvétel tanúsága szerint Dăncilă azt mondta párttársainak:
a kormánybuktatás tétje elsősorban nem az, hogy melyik párt adja a miniszterelnököt, hanem az, hogy ki nevezheti ki a főügyészeket, és hogy előkerülnek-e ismét a politikusok büntetőügyei,
illetve hogy tovább működhet-e a kormányoldal által tavaly létrehozott ügyészség, amely a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket vizsgálja, és amely az ellenzék szerint a bírákra és ügyészekre gyakorolt politikai nyomás eszköze.
A kormányfő figyelmeztette a PSD-s honatyákat: reméli, nem akarják, hogy minden visszatérjen a korábbi állapotokhoz. Bár nem pontosította, hogy mire gondol, a szövegkörnyezetből az hámozható ki, hogy a vezető PSD-s politikusok elleni büntetőügyek „fölmelegítésére” céloz.
Emlékeztetett:
a párt országos végrehajtó testülete úgy döntött, hogy a PSD nem is szavaz a mai bizalmi szavazáson,
és alaptalannak nevezte az ellenzéki politikusok állításait, miszerint több PSD-s politikus árulja majd el a kormányt. Ellenkezőleg: szerinte még azok is visszatérnek, akik korábban jelezték, hogy átállnak az ellenzékhez.
Kijelentette: nem tart attól, hogy átmegy a bizalmatlansági indítvány, de ehhez a pártnak össze kell zárnia, és erőt kell felmutatnia. Emlékeztetett: amikor Emil Boc kormányát megbuktatták, pártja, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szétesett.
A fenyegetésen és a figyelmeztetésen túl ugyanakkor „kellemesebb” eszközökkel is megpróbálták rábírni a párt politikusait, hogy ne árulják el saját kormányukat.
Daniel Suciu fejlesztési miniszter az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) keretében rendelkezésre álló összegekre hívta fel a képviselők és szenátorok figyelmét, és ígéretet tett nekik arra, hogy külön, közvetlen módon tárgyalnak velük a pénzek szétosztásáról. Sajtóértesülések szerint
fejenként egymillió eurónyi állami támogatást ígértek a kormány mellett kitartó honatyáknak.
A fenyegetések, illetve ígéretek meg is tették a hatásukat: a PSD két kolozsvári képviselője, Horia Nasra és Cornel Itu szerdán közölte, visszatér a pártba, miután egy hete a Pro Romániához csatlakoztak. Egy nappal korábban Sorin Bota tért vissza.
Eközben Mihai Fifor, a PSD főtitkára szerdán azt állította: a bizalmatlansági indítvány már csak azért sem megy át, mert több liberális honatya is ellene szavaz.
Eközben Dăncilă igazságszolgáltatással kapcsolatos kijelentései miatt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hét tagja szerdán felszólította a testület elnökét: forduljon alkotmánybírósághoz, hogy az védje meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és állapítson meg alkotmányos természetű konfliktust a kormányfő és az igazságszolgáltatás intézményei között, mivel
komoly aggodalmakat gerjesztenek azzal kapcsolatosan, hogy a kormány politikai irányítás alá akarja vonni az igazságszolgáltatást.
Mint ismeretes, a Dăncilă-kormány sorsa augusztus óta vált bizonytalanná, miután a vele 2016 óta koalícióban kormányzó Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a kormányból. A PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítványhoz az összes ellenzéki párt csatlakozott, beleértve az RMDSZ-t és az ALDE-t is. Utóbbi esetében ugyanakkor nem egyértelmű a helyzet, Dăncilának ugyanis különböző tisztségek és pénzösszegek ígéretével több ALDE-s politikust is sikerült rábírnia arra, hogy kitartson a kormány mellett.
A kormánybuktató indítványt 237-en írták alá, vagyis a kormánybuktatáshoz szükséges szavazatszámnál néggyel többen.
Amennyiben az indítványt ma az összes képviselő és szenátus többsége – vagyis legalább 233 honatya – megszavazza, a kormány megbukik, és ügyvivő kormánnyá minősül át. Ebben az esetben Klaus Johannis államfő egyeztetést kezd a parlamenti pártokkal, majd azt a pártot bízza meg kormányalakítással, amelyik képes parlamenti többséget kialakítani.
Jelen esetben igencsak valószínű, hogy az államfővé választása előtt általa vezetett PNL elnökét, Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással. Kérdéses ugyanakkor, milyen összetételű lenne a kormány. Orban ugyanis jelezte, hogy pártja készen áll a kormányzásra, de a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kormányra lépés helyett előrehozott választást akar, és az RMDSZ is jelezte: nem kíván részt venni egy átmeneti kormányban.