Tartani tudják a feszes tempót Kolozsvár ékessége, a Szent Mihály-templom felújítása során
Jelentős szakmai kihívást jelent a kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálása – állítják a szakemberek, akik az eddigi munkálatok során a külső kőfaragványoknál és a belső boltozatnál is rosszabb állapotokat találtak, mint amire számítottak.
A hívek előtt is bezárták a szeptember 29-i búcsút követően Kolozsvár Főterének ékességét, a külső és belső restaurálási folyamaton áteső Szent Mihály római katolikus templomot. Ez a lépés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy tartani tudják a feszes ütemtervet a több mint egy évvel ezelőtt elkezdődött felújítási és restaurálási munkálatok során.
A felújítási folyamat felügyeletével megbízott csapat – Kémenes Lóránt-Zoltán főesperes, Márton Judit műemlékvédő szakmérnök, a felújítás szakmai felügyelője és Ilyés Szabolcs, a Regio Consult cég igazgatója – a Krónika érdeklődésére közölte: céljuk, hogy a pályázatban meghatározott időre, 2021 végére befejeződjenek a munkálatok.
{K2}
„A templom bezárása a munkavédelmi szabályoknak megfelelően szükséges lépés, ugyanakkor nagyban hozzájárul, hogy a feszes ütemtervet sikerüljön tartani a megvalósítás során.
– hangsúlyozták a Krónikának az egyház képviselői.
A kincses város ékességének, és egyben Erdély egyik legjelentősebb műemlék templomának a restaurálási munkálatai több mint egy éve kezdődtek el. A Regionális Operatív Program (POR) keretében megvalósuló beruházás támogatási szerződését két évvel ezelőtt írta alá az azóta elhunyt Kovács Sándor plébános-esperes az északnyugati regionális fejlesztési ügynökséggel.
Eszerint a műemlék helyreállítása közel 5 millió euróból, 22 millió lejből valósul meg, amiből 18 millió lej a vissza nem térítendő uniós finanszírozás.
A szerződés értelmében a kivitelező szegedi Kész Zrt.-nek négy év alatt kell elkészülnie a nagy volumenű munkával, de a plébánia képviselői azt szeretnék, ha 2021 decemberére megújulna az istenháza.
A restaurálási folyamat az ütemtervnek megfelelően halad, nagy előrelépés, hogy a tetőzet felújítását sikerült befejezni, amit tavaly ilyenkor maguk a tervezők sem gondoltak volna. Veres Stelian espereshelyettes a Krónikának elmondta, a kőrestaurálási munkálatokra káros hatással van ugyan az építkezésben tapasztalt munkaerőhiány, de ezek is az ütemterv szerint haladnak.
– részletezte lapunknak a felújítás jelenlegi szakaszait Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, aki a plébánia részéről felügyeli szakmailag a munkálatok menetét. Elmondta: hamarosan a huszártorony munkálatai következnek, és a homlokzat felújításával párhuzamosan az ereszcsatornákat is felszerelik.
{K3}
A külső kőrestaurálási munkálatok is újabb szakaszba értek: eddig elkészült az északi homlokzatnál a toronytól nyugatra eső rész, míg a déli homlokzaton a déli kaputól nyugatra eső részek – augusztusban le is bontották az állványokat.
Jelenleg a nyugati homlokzat kőrestaurálási munkálatai zajlanak – ez a leggazdagabban díszített része a templomnak, itt található a legtöbb kőfaragvány, és a templom egyik legjelentősebb ékessége, a jelenleg főbejáratként használt nyugati kapu a Szent Mihály-szoborral.
Az elmúlt hónapban a déli homlokzatnak is újabb szakaszát vették körbe az állványok, itt a falszerkezetben lévő repedések kezelésének az előkészítése folyik.
A külső munkálatokkal párhuzamosan a templombelsőben is folyik a munka, itt a karzat alatti és fölötti boltozatoknak a megerősítése zajlik. „A Schleynig-kápolna freskóinak konzerválása elkészült, akárcsak a karzat és az első pillérpár közötti templomhajó rész (boltozatok, oldalfalak) megerősítése. Jelenleg ennek a résznek a meszelése van folyamatban. Amint a boltozatok kőbordáinak a konzerválása befejeződik, az állvány ezen a részen elbontásra kerül és a templombelsőben egy újabb résznek az állványozása következik” – részletezte Márton Judit.
A szakember rámutatott, a szeptember 29-i Szent Mihály-búcsút követően
azért kellett bezárni a hívek előtt is a templombelsőt, mivel az újonnan felállványozásra kerülő résszel a templomhajóban nem marad megfelelő tér, hogy a liturgiákat méltó módon meg lehessen szervezni.
A belső munkálatok ideje alatt a szentmiséket a Szentháromság- (Piarista) templomban tartják, de a híveknek a Ferences templomban is lehetőségük van misét látogatni.
Márton Judit a munkálatok során tapasztalt meglepetésekről is beszámolt lapunknak. Elmondta, mivel a homlokzatok kőfaragványainak szemrevételezése és a boltozatok megismerése csak a templom felállványozása után vált lehetővé, ekkor derült ki, hogy a külső kőfaragványok sokkal rosszabb állapotban vannak, mint ahogyan lentről látható volt.
– részletezte a műemlékvédő szakmérnök. A szakember szerint a támpillérek fölötti fiálékat (fiatornyokat) is cserélni kellett, mivel a korábbi felújítások rossz minőségű kőanyaggal történtek, a munkások nem tartották be a szálirányt és az elemek rögzítéséhez vascsapokat használtak, amik rozsdásodva szétfeszítették a kőelemeket.
„A falfelületeknél a cementes fugák eltávolítása után derült ki, hogy a falszöveteknél is több helyen be kell avatkozni, volt, ahol a falazat újraszövése volt szükséges, máshol injektálni, mélyfugázni kellett” – részletezte az újabb beavatkozásokat az illetékes. Aki szerint
a templombelsőben a boltozatoknál, a karzat körüli részeknél vannak olyan boltszakaszok, ahol nagyobb mértékű beavatkozásra van szükség, mint az előrelátható volt.
Kellemes meglepetésekben is részük volt a szakembereknek. A felújítás alatt derült ki például, hogy az utóbbi évszázadokban levéltárként használt helyiségnek korábban kapcsolata volt a templomhajóval. „Egy kis nyílás került elő, a falon pedig egy szerkezetnek a támasztási, felfüggesztési pontjai, valamint a vakolaton festett színlenyomatok láthatóak. Emődi Tamás építész szerint
– avatott be a részletekbe Márton Judit. A restaurálási folyamat szakmai felügyelője arról is beszámolt, hogy a nyugati bejárat közelében lévő belső falfelületen kisebb falképtöredékek is előkerültek: egy kisméretű angyalábrázolás, valamint a déli homlokzaton egy napóra lenyomata.
„A déli oldalfalon lévő két csigalépcső elfalazásának időpontja ismeretlen számunkra. A délnyugati csigalépcső megnyitása és járhatóvá tétele a felújítás során élményszerűvé válik mindenki számára” – vetítette elő az újabb lépéseket a szakember.
Maksay Ádám építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, a felújítási terv készítője korábban rámutatott: a kőrestaurálási munkálatok után nem kell olyan vakítóan fehér falfelületekre számítani, mint a pár éve felújított Farkas utcai református templom esetében, hiszen katolikus templomról lévén szó óvják a régi feliratokat, falfestményeket.