Szijjártó Péter Aradon: a Partiumban folytatódik a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja
Szijjártó Péter szerint mind Románia, mind Magyarország számára hasznos lenne, ha a két ország szorosabbra fűzné kapcsolatait, és ez által Közép-Európa is erősebbé válna; a külgazdasági és külügyminiszter Aradon beszélt erről.
Szijjártó Péter úgy vélte: az erdélyi magyarság felé gyakorolt pozitív gesztusok erősíthetnék a két ország kapcsolatait és szerepüket Közép-Európában. Elmondta: Magyarország fontos erőforrásnak látja a területén élő román közösséget, és folyamatosan intézkedéseket hoz megerősítésére.
{A}
Szijjártó Péter kijelentette: a magyar fél szeretné, ha az elmúlt időszakban komoly feszültséget jelentő úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar oldalról kezdeményezett szakmai tárgyalásokat nem gátolná és nem késleltetné a román kormány, és megfelelő partnert delegálna ezekhez. „Főleg azt várjuk el a román kormánytól, hogy akadályozzák meg a további provokációkat” – utalt a román nacionalista szervezetek által október 25-re meghirdetett úzvölgyi megemlékezésre. Hozzátette: komoly előrelépést jelentene a kétoldalú kapcsolatokban, ha mind a kommunista román hatalom által államosított magyar vagyon visszaszolgáltatása, mind pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozása a romániai törvényeknek megfelelően rendeződne.
Szijjártó Péter nagy sikernek tekintette az erdélyi gazdaságfejlesztési program harmadik ütemét, amely során Székelyföldről 5291 pályázatot nyújtottak be és összesen 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igényt fogalmaztak meg. „A sikerre való tekintettel abban állapodtunk meg Kelemen Hunorral, hogy a program következő fázisát a Partiumra fogjuk kiírni novemberben. Addigra elkészül a gazdaságfejlesztési koncepció, ami világossá fogja tenni, hogy milyen szakterületeken kerül sor a pályázatok kiírására” – jelentette ki a miniszter. Szijjártó hozzátette: most lenne nagy szükség a még hatékonyabb, még szorosabb román–magyar együttműködésre, hiszen Közép-Európa szerepe egyre jelentősebb Európában, és mindkét ország profitálna ebből.
A magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának partiumi kiterjesztéséről Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja számolt be először a pénteken Torockón rendezett V. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon. Mint arról beszámoltunk, a főkonzul ismertetése szerint Budapest az elmúlt három évben a programok végrehajtására 94,7 milliárd forint (287 millió euró) támogatást biztosított, melyből 37 781 család részesült támogatásban és összesen 188 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. 2017 óta Erdélyben – többnyire Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód megyében és a Székelyföldön – több mint 27 milliárd forint támogatást nyújtott a magyar állam gazdaságfejlesztés formájában, ugyanakkor hamarosan elbírálják a mezőgazdasági eszközbeszerzésre, tenyészállat vásárlására kiírt, illetve szálláshelyfejlesztés és -létesítés támogatását célzó pályázatokat, amelyek forrásigénye összesen 45 milliárd forint.
Újságírói kérdésre a külügyminiszter azt is megjegyezte: ha Magyarországnak sikerült Szerbiával történelmi baráti viszonyt kialakítania, és ha sikerült Szlovákiával normalizálni a kapcsolatait, akkor sikerülnie kellene Romániával is. A miniszter nem kívánta kommentálni, hogy román európai parlamenti képviselők a Magyarországnak és Romániának szánt európai biztosi portfólió elcserélését kezdeményezték. Megjegyezte viszont, hogy felháborítónak, és az európai demokrácia megcsúfolásának tartja a román és a magyar biztosjelölt elutasítását politikai alapon.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: Szijjártó Péter minden romániai látogatását igyekeznek kihasználni arra, hogy áttekintsék a romániai magyar közösség helyzetét. A politikus szerint az erdélyi magyarság számára nem változnak lényegesen a következő évek kihívásai. „Mi is jobb országot akarunk, olyant, ahol tisztelik a közösségünket, a nyelvünket, a kultúránkat, mi is tiszteletet adunk a többségnek, és közösen próbálunk jövőt építeni” – fogalmazott Kelemen Hunor.