A munkaerőpiachoz kell igazítani a szakoktatást – Egyelőre sem stratégia, sem pénz nincs a szakiskolák megújítására

Makkay József 2019. október 07., 07:50

Az erdélyi tanfelügyelőségek nem készültek fel a szakiskolai hálózat bővítésére, amihez egyelőre a kormány nem rendelt sem stratégiát, sem pénzt. A szakemberek és politikusok úgy látják, a szakoktatás csak akkor lesz sikeres, ha átesik egy szakszerű újjászervezésen.

Embert is faragnak belőlük. A mesterséget elsajátító fiatalokat hamar felfedezik a cégek, és már végzős korukban állást kínálnak nekik Fotó: Lukácsi Lehel

A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának mintájára egy Marosvásárhelyen is létrehozandó egyházi szakiskola ötlete már 2015-ben felmerült, azonban az akkori helyi tanfelügyelőségi elutasítás miatt lekerült napirendről. Idén már a Maros megyei tanfelügyelőség „melegítette fel” az ötletet, azonban a szakoktatás átszervezése körüli bizonytalanság egyelőre megkérdőjelezi a megvalósulását. Egy dolog bizonyos: a bukaresti oktatási minisztérium rendeletei mellől a stratégia és a pénz is hiányzik, következésképpen

a megyei tanfelügyelőségek Erdélyben nincsenek felkészülve a jövő tanévtől megnövekedő szakiskolai osztályok fogadására.

A hároméves szakoktatást megerősíteni akaró két szakminisztériumi rendelet – egyrészt az ötös átlagot el nem ért, nyolcadikos diákok csak szakiskolába iratkozhatnak, másrészt azok a líceumok, ahol egyetlen diáknak sem sikerül az érettségije, nem indíthatnak kilencediket, csak szakiskolai osztályt – jelentősen átrendezheti több megye oktatási struktúráját.

Úgy tűnik, Erdély viszonylatában Kolozs megye áll a legjobban, hiszen az idén képességvizsgázott magyar tanulók kevesebb mint egy százaléka iratkozott ötösnél kisebb jeggyel középiskolába. Török Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta,

a kolozsvári magyar gimnáziumokban hatos fölötti jeggyel jutott be az utolsó diák, ezzel párhuzamosan pedig valamennyi betervezett magyar szakiskolai osztály elindult.

Török szerint az utóbbi öt-hat évben Kolozs megyében sok szülőnek megváltozott a szakoktatáshoz való viszonyulása. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a Kolozsvári Református Kollégium szakmunkásképző osztályai, a szállításügyi líceum magyar szakiskolai osztályai, illetve a válaszúti mezőgazdasági szakiskola képzése olyan oktatást kínál, ami meggyőzte a szülőket.

A kényszerítés nem jó megoldás

Az erdélyi helyzet azonban távolról sem ilyen rózsás. Székelyföldön csak becsült adatok léteznek arról, hogy az új tanügyi rendelkezések a magyar diákok mintegy 20 százalékát érintik, ami azt jelenti, hogy jövő tanévtől ennyivel kevesebb középiskolai osztály indulna. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő szerint azonban ez a hirtelen váltás valószínűleg át fog alakulni, mert a kormányrendeletek körül rengeteg a vita. Nem véletlen, hogy az ombudsmanhoz került az ügy, de más fórumok is nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy indítson közvitát a témában. „Lehet, hogy jó szándék szülte a kormány elképzelését, de megfelelő hatástanulmány nélkül fiaskóvá válik” – magyarázza a főtanfelügyelő, nyugat-európai példákat említve, ahol a szakoktatást hosszú távú stratégia előzte meg: komoly kutatási és felmérési eredményeknek rendelik alá az oktatásra kerülő mesterségek struktúrájának kialakítását. Demeter szerint a romániai szakiskolai hálózat eleve nem felel meg az elvárásoknak,

új minisztériumi stratégia kell, ami mellé anyagi forrásokat rendelnek.

Székelyföldön 30 éves esztergapadokon oktatják a fémforgácsolást, miközben a diákok modern CNC-gépeken kell majd dolgozzanak. „Nem az a megoldás, hogy erőszakkal megszüntessenek líceumokat vagy líceumi osztályokat, hanem a szakiskolai oktatást úgy kellene átalakítani, hogy szívesen iratkozzanak oda a diákok, és ezt ne büntetésnek tartsák” – fogalmaz a főtanfelügyelő.

Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor sem ért egyet a kormány kényszerítő eszközeivel. Úgy véli, a romániai oktatási rendszer több sebből vérzik. A problémák egyik központi eleme a szakoktatás és a középiskolai tanulmányok utáni érettségi vizsga.

A minisztériumi döntéssel nem oldódik meg a kettős probléma, csupán tüneti kezelést biztosít. A megoldás kulcsa a többszintű érettségi és a szakiskolai oktatás rendszerszintű megváltoztatása lenne”

– fogalmaz az RMDSZ-es politikus, aki szerint ki kell mondani, hogy néhány pozitív kivételtől eltekintve a szakiskolai képzés nem vonzó. A szenátor szerint a negatív, lebecsülő társadalmi megítélés, az oktatás minősége és a gyakorlati életben nehezen vagy egyáltalán nem hasznosítható tudás megszerzése közösen befolyásolják a szülői döntést.

Novák egyetért azzal, hogy nagy a munkaerőhiány, azonban ennek enyhítésére a mai szakiskolai rendszer nem felel meg. „A szakoktatást a már meglévő tanári állományhoz és a fennálló rendszerhez idomítják, nem pedig a valós helyzethez. A duális oktatásban megtapasztalt néhány pozitív példától eltekintve a mai oktatási rendszer nem felel meg a gazdasági élet elvárásainak” – vélekedik Novák Csaba Zoltán.

Nem olyan rossz, amilyennek látszik

Miklós Csaba, a műszaki oktatásért és informatikai képzésért felelős Hargita megyei szaktanfelügyelő gondnak tartja, hogy az oktatási minisztérium nem ruház be a szakiskolai képzésbe. „Sok szakiskola rendelkezik ugyan korszerű felszereléssel, de ez rendszerint nem a szaktárca, hanem az iskola vezetőségének az érdeme, amely pályázik, és megpróbál forrásokat találni iskolája korszerűsítésére. Ha összességében nézzük szakiskoláink felszereltségét, akkor messze állunk a nyugat-európai színvonaltól” – mondta a Kónikának Miklós Csaba mérnök.

Gond, hogy az oktatási minisztérium nem ruház be a szakiskolai képzésbe Fotó: Kristó Róbert

A duális képzésnek köszönhetően néhány Hargita megyei szakiskolának és szaklíceumnak is sikerült kiemelkednie a szürkeségből. Azt a szaktanfelügyelő is elismeri, hogy sok diák nem való ezekre a képzésekre. Akik kényszerből jöttek ide – mert gyenge tanulók lévén máshova nem juthattak be –, nem veszik komolyan az iskolát. Van viszont egy réteg, amelyik mesterséget akar tanulni, és ezeket a cégek hamar felfedezik, és végzős korukban állást kínálnak nekik. Miklós szerint

a székelyföldi munkaerőhiány egyik oka, hogy sok végzős külföldre megy dolgozni a hároméves képzés elvégzése után.

A szaktanfelügyelő szerint összességében nem olyan rossz a szakoktatás minősége, ahogyan azt a kívülállók látják. Egyrészt a szakiskolák önerőből is sokat tettek azért,  hogy az elméleti líceumokkal fennálló versenyben ne mindig vesztesen kerüljenek ki, másrészt a duális képzés révén egyre több vállalat válik a szakoktatás részesévé. Ezeknek a vállalatoknak komoly, megbízható szakemberei vannak, akik tudásukat átadják a cégeknél gyakorlatozó diákok számára.

„A kormánynak eddig is volt néhány intézkedése, amely a szakoktatást igyekezett helyzetbe hozni. Ilyen a diákonkénti 200 lejes havi ösztöndíj, illetve a duális képzéssel járó ösztöndíjak. Ebbe a sorba tartozik a mostani kormánydöntés is. El kell ismerni, a legtöbb szülő önszántából semmilyen körülmények között nem íratná szakiskolába a gyerekét még akkor sem, ha nem középiskolába való. Érthető tehát a szakminisztériumi rendelet” – összegzi véleményét a Hargita megyei szakoktatás tanfelügyelője.

Marosvásárhelyen politikai
háttértámogatás kellene

Novák Csaba Zoltán szenátor szerint olyan törvénymódosításokra van szükség, amellyel minél szélesebb körben lehetővé teszik a regionális és megyei szinten történő stratégiák kidolgozását.

A decentralizáció megvalósulásával sikerülne megyei és regionális szinten tervezni – a helyi gazdasági tényezők bevonásával – a szakoktatást. Csak így lehet hatékonyan működtetni, létrehozni és átszervezni a szakoktatási intézményrendszert. A romániai oktatáspolitikai gondolkodásban ennek azonban kevés jelét látom”

– magyarázza a politikus, aki szerint Maros megyében is szükség van a szakoktatás újjászervezésére. „Kevesebb iskolába kellene tömöríteni a most több intézményben szétszórt magyar tan nyelvű osztályokat. A szakok, profilok indítását a helyi gazdasági szereplőkkel közösen kellene meghatározni. Ebben az újjászervezésben helye van egy, a Kolozsvári Református Kollégium mintájára megszervezendő marosvásárhelyi szakiskolának is” – nyilatkozta lapunknak a szenátor.

A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának mintájára az Erdélyi Református Egyházkerület néhány éve Marosvásárhelyen is létre akart hozni egy szakiskolát a helyi Református Kollégium keretében. Ez 2015-ben komoly ellenállásba ütközött, a tanfelügyelőség nem támogatta, így az egyház visszalépett. Idén újra felmerült ennek az ötlete, Illyés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes személyesen karolta fel az ügyet, miután pár éve éppen ő utasította el. Az ügyben megkerestük Gáll Sándor egyházkerületi tanügyi tanácsost is, aki úgy fogalmazott:

a Maros megyei tanfelügyelőségi biztatás körülbelül kimerül annyiban, hogy az egyház lásson hozzá önerőből, és indítsa be a szakiskolát.

Erre jelenleg nincsenek felkészülve, miután a négy évvel ezelőtti elképzelés óta sok minden megváltozott. „Hogy a kolozsvári református szakiskola erdélyi magyar sikertörténetté vált, nem kis mértékben Kovács Tibor református lelkipásztor érdeme is, aki az ügyet szívvel-lélekkel fölvállalta. Ha Marosvásárhelyen is lenne egy ilyen emberünk, akkor könnyebben alakulna sok minden” – fogalmazott Gáll Sándor. A tanügyi tanácsos szerint jövő őszre biztosan nem lesz református egyházi szakiskola Marosvásárhelyen, de az elképzelés létezik, kivitelezése pedig többek között a megfelelő helyi politikai támogatástól függ.

Gáll Sándor szerint hatékony szakiskolai oktatás csak olyan környezetben működtethető sikerrel, ahol a diákok rendelkezésére áll a duális képzést biztosító céges háttér. A jó működés titka – akárcsak egy jó középiskola esetében – itt is az, ha vigyáznak a színvonalra. Ez a garanciája annak, hogy a bentlakással rendelkező jó szakiskolák a szórványkollégiumok mintájára távolabbi megyékből is vonzzák a diákokat.