Vécsey zsebkendője, Lázár sarkantyúja – Újabb tárlat nyílt az aradi múzeumban a szabadságharc vértanúinak relikviáiból
Vécsey Károly keresztje, amit kivégzésekor a kezében tartott, Damjanich János hajfürtje, amit feleségének küldött kivégzése előtt – többek közt ez látható a most kibővített aradi ereklyemúzeumban, amely a kivégzett honvédtisztek relikviáit sorakoztatja fel. Szombaton nyílik a vértanúk családjára emlékező tárl
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 170. évfordulójára való emlékezésképpen a vértanúk újabb relikviáit állították ki a héten az aradi ereklyemúzeumban – írta az Aradihírek.ro. Mizsur Anita muzeológus elmondta,
az Arad Megyei Múzeumban három terem kronologikusan mutatja be a szabadságharc eseményeit, kokárdákat, kardokat, harci dobot lehet megtekinteni.
A most megnyílt kiállítás keretében olyan tárgyak is közszemlére kerültek, amiket 1893-ban állítottak ki, valamint olyan ereklyék, amik a tábornokokat utolsó útjukra kísérték. Ilyen Vécsey Károly zsebkendője és keresztje, amit kivégzésekor a kezében tartott, Damjanich János hajfürtje, amit feleségének küldött kivégzése előtt, valamint egy doboz, amelyben Lázár Vilmos cipőtalpa látható egy sarkantyúdarabkával. Ezek a tárgyak december 31-ig tekinthetőek meg, majd március 15-én újabb kiállítást nyitnak Aradon. A megnyitón jelen lévő Bognár Levente alpolgármester elmondta, 1989 után az aradi magyarság azt szerette volna, hogy minden, ami számukra értéket jelent, kerüljön a helyére.
– mondta az alpolgármester.
A 13 honvédtiszt október 6-i kivégzése után az aradiak méltóképp szerettek volna emlékezni a forradalom mártírjaira, de erre csak az osztrák–magyar kiegyezés után kerülhetett sor. A 19. század második felében alakult és ma is működő Kölcsey Egyesület irányításával gyűjtés indult a forradalmi ereklyék megszerzésére, és 1893-ban megnyílt az ereklyemúzeum. A kommunista diktatúra az 1970-es években a raktárakba száműzte a relikviákat, de négy évvel ezelőtt az Arad Megyei Múzeumban ismét egy állandó kiállítást rendeztek be a régi tárgyakból és dokumentumokból, amelyek közül sok a kivégzett honvédtisztek tulajdona volt.
A hazájukért életüket áldozó aradi vértanúk családtagjaira emlékező kiállítás nyílik meg október 5-én, szombaton az aradi Ioan Slavici-színház előcsarnokában. A Hátrahagyottak emlékezete című tárlat az 1849-es hősök szeretteinek állít emléket: azoknak a nőknek és gyerekeknek, akik egy életen át hordozták férjük, vőlegényük, édesapjuk elvesztésének tragédiáját.
A nagy méretű pannók a vértanúfeleségek, menyasszonyok alakját láttatják, ugyanakkor ismertetik román és magyar nyelven életútjukat.
A pannókon feltüntetett történeteket Hernádi Zsolt történész szövegezte, különösen figyelve a hátrahagyottak fizikai és lelki terheire: hogyan hordozták az özvegyek és a gyerekeik a gyászt, az elvesztés fájdalmát még a legnehezebb időkben is. A kiállítást az RMDSZ Arad megyei szervezete, a Carola Egyesület, a Balassi Intézet és a Pro Move Arad Egyesület szervezi. A tárlat október 6-án a Román–magyar megbékélés parkjában is megtekinthető lesz a Szabadság-szobornál tartott emlékezés alkalmával – olvasható az Arad megyei RMDSZ Facebook-oldalán.
Október 6-án, vasárnap a forradalom és szabadságharc véres megtorlásának, a honvédtisztek aradi kivégzésének 170. évfordulójára emlékeznek: 16 órától koszorúznak a Vesztőhelyen, szentmisét tartanak a vértanúk emlékére a belvárosi római katolikus templomban, később koszorúzást, fáklyás felvonulást szerveznek a Szabadság-szobornál.
Az aradi közönség szombaton tekintheti meg a Ki szívét osztja szét című díszelőadást, az Aradi Kamaraszínház és a békéscsabai Tabán Táncegyüttes előadását.
A produkció főszerepében Varga Miklós énekes lép színpadra, a rendező Farkas Tamás és Tapasztó Ernő. Az előadás komplex táncszínházi produkció, amely a kortárs néptánc nyelvezetét használva üzen a nézőnek Varga Miklós kivételesen karakteres hangján keresztül.