Balogh Levente 2019. október 04., 08:37

Pancser magyarokat erősítő magyargyűlölet

Az egyszerű román emberek által a magyarokra szinte már reflexszerűen alkalmazott, sértőnek szánt „bozgor” kifejezés használatától román „szurkolók” magyarellenes rigmusaira olyan meccseken is, ahol nem magyar az ellenfél egészen addig, hogy a román pártok képviselői egymással versengve próbálják tűzzel-vassal akadályozni a jogos magyar anyanyelvhasználati és oktatási követelések teljesítését.

A magyarellenesség képes bárhol bármikor megnyilvánulni, akkor is, amikor pedig tökéletesen indokolatlan lenne, mivel szakmai kérdésekben kellene dönteni vagy véleményt nyilvánítani. Kiváló példa minderre a nagyváradi repülőtér esete, amely sikertörténetnek indult, majd katasztrófa lett belőle. A több tízmillió euróból felújított légikikötőben először egymás után jelentek meg a külföldi járatok, majd ahogy az egyetlen szolgáltató, a Ryanair úgy döntött, lehúzza a rolót, csupán egy bukaresti járat és néhány külföldi charter maradt. A repteret üzemeltető megyei önkormányzat és a menedzsment pedig csak tetézte a gondokat az össze-vissza kommunikációval, a felelőtlen ígérgetésekkel és a folyamatos ködösítéssel.

A repülőteret működtető Bihar megyei önkormányzatot történetesen egy RMDSZ-es politikus, Pásztor Sándor vezeti, miután az RMDSZ, a PSD és az ALDE alkotta koalíció eggyel több képviselővel rendelkezik a megyei közgyűlésben, mint az egyedüli ellenzéki PNL. A reptér igazgatótanácsának vezetője szintén magyar. Ennek nyomán olyan vádak láttak napvilágot jórészt az ellenzéki – ám a megyeszékhely, Nagyvárad önkormányzatában abszolút többségben levő és azt egyedül irányító – liberálisokhoz közel álló sajtóban, illetve egyes közéleti szereplők részéről, hogy a magyar elnök szándékosan sorvasztja a repteret, hogy ezzel a rivális „szomszéd vár”, Debrecen légikikötőjének malmára hajtsa a vizet. Amely amúgy valóban dinamikusan fejlődik, és tény, hogy a nagyváradi külföldi járatok megszűnése előnyös helyzetbe hozta a bihari megyeszékhelytől alig 60 kilométerre fekvő cívis város repterét.

Ezt az alattomos, magyarellenes diskurzust erősítette meg a pocsék eredmények miatt a megyei önkormányzat által menesztett reptérigazgató is, amikor azt próbálta sugallni, valóban ez lehetett az oka, hogy rászóltak: a megyei vezetők tudta nélkül ne tárgyaljon külföldi légitársaságok képviselőivel. De ez nem volt elég: a magyar vezetésű önkormányzatnak még azt is felrótta, hogy az általa kinevezett igazgatótanács az angol és a román mellett magyar feliratok kihelyezéséről is döntött a reptéri terminálban. Mintha ez valami rettenetes, főben járó bűn volna egy olyan városban, amelyben 50 ezer magyar él.

Pedig hát a háromnyelvűség nem példa nélküli hasonló helyzetben: a barcelonai reptéren is katalán, angol és spanyol nyelvűek a feliratok, és a dél-tiroli Bozenben is odafigyeltek a többnyelvűségre. Valószínűleg sem ő, sem a hozzá hasonló, látens magyargyűlölettől átitatott románok nem fogják fel, hogy ezzel sokkal többet ártanak az ügynek, mint amennyit használnak. Mert elég lett volna pontos, szakmai adatokkal alátámasztott tényekkel előállni. Az egyértelmű, hogy a Bihar megyei önkormányzat katasztrofálisan menedzseli a repülőteret – mint ahogy az elmúlt tizenöt-húsz évben az egész Bihar megyei RMDSZ sem volt folttalan: tevékenysége a botrányokról, az ellentmondásos nyilvános szereplésekről, a magyar oktatási, kulturális és egyházi intézmények, valamint a civil szervezetek politikai alapú kisajátításáról szól.

Ám amikor sértettségből és zsigeri magyarellenességből a szakmai érvek helyett egyesek a magyarkártyát húzzák elő, azzal éppen hogy a saját igazuk érvényességét gyengítik. Ezzel ellehetetlenítik vagy legalábbis megnehezítik minden hozzá nem értő vagy „csak” korrupt magyar vezető elmozdítását vagy felelősségre vonását, hiszen az joggal lobogtathatja: csak azért támadják, mert magyar. Arról már nem is beszélünk, hogy az ilyesmi csak tovább mérgezi az amúgy sem rózsás magyar–román viszonyt. Annak a javítása ugyanis régóta nem prioritás.