„Erdélyi” nagyjátékfilmmel rajtolt a 19. Filmtettfeszt, 15 városban hívogatnak moziba

Pap Melinda 2019. október 03., 15:06

„Erdélyi nagyjátékfilm”, a Déva című alkotás vetítésével vette kezdetét szerdán este Kolozsváron a 19. Filmtettfeszt. Az új magyar filmtermés legjavát bemutató filmszemle újabb helyszínekkel és rekordszámú meghívottal zajlik a hétvégén 15 erdélyi és partiumi városban.

Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

Nagy fába vágták a fejszéjüket az erdélyi magyar filmfesztivál szervezői, a szerdán este elkezdődött 19. Filmtettfeszt méreteiben és tartalmában minden eddigi kiadást felülmúl. Zágoni Bálint főszervező a szemle „szülővárosában”, Kolozsváron a Győzelem moziban tartott megnyitón elmondta:

újabb helyszínekkel és rekordszámú meghívottal készültek, több mint 30 alkotóval találkozhatnak a filmkedvelők. 15 erdélyi városban tartanak vetítéseket,

Nagyszalonta, Nagykároly és Szamosújvár idén először kapcsolódik be a programba. De új helyszíneket vontak be Kolozsváron is, a Művész mozit és a Planetárium kávézót, ahol szerdán este filmes kvízen vehettek részt a filmrajongók.

Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

A nagy feladatot vállaló szervezőcsapatot Zágoni Bálint a fesztivál kabalájából szuperhőssé avanzsált Sárga Csikóhoz hasonlította. „Kicsit csetlik-botlik, kicsit sárga, kicsit savanyú, hogy az idei program egyik filmjéből idézzek, szóval nem tökéletes, de küldetését halálkomolyan próbálja teljesíteni” – jelentette ki a nagy magyar klasszikusra, Bacsó Péter A tanú című filmjére utalva, melynek eredeti, cenzúrázatlan változatát is megtekintheti a fesztiválon a kolozsvári közönség.

{K1}

Emellett reprezentatív válogatást kap a friss magyar filmtermésből, és régi klasszikusok, dokumentumfilmek, valamint gyerekprogramok is szerepelnek a kínálatban.

Nem közönségfilmnek szánták

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester köszöntője után a fesztivál kolozsvári kiadása egy igazi „erdélyi nagyjátékfilmmel” rajtolt, a Dévának ugyanis kolozsvári származású a rendezője, árkosi a főszereplője és a stáb több tagja is erdélyi.

A dévai árvaházban élő albínó kislány, Kató életébe bepillantást engedő Déva nem közönségfilmnek készült,

mondta el a vetítést követő közönségtalálkozón Virginás Andrea filmesztéta, egyetemi tanár kérdéseire válaszolva Szőcs Petra. Az alkotó magyar rendezőként a Velencei Filmfesztivál Biennale Collage programjában nyert támogatást a film elkészítésére, így annak nemzetközi bemutatóját 2018-ban a rangos filmfesztiválon tartották.

Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

„Nem úgy készült, hogy be kell vonzza a nagyközönséget, felszabadító volt így forgatni” – vallotta be a rendező, aki költő lévén filmjében is inkább hangulatokat közvetít, mint történetet mesél. Dunai László vágó szerint

az alkotásnak „van egy stílusa, amire vagy rátapad az ember, vagy nem”. „Megértem azt is, aki nem tud erre ráhangolódni”

– fogalmazott, és ilyen néző a kolozsvári közönségben is bőven akadt, sőt, olyan is volt, aki megkérdezte az alkotóktól: mit javítanának a filmen, mert szerinte bőven lenne amit. Pedig a filmnek – mint elhangzott – a velencei vetítéssel ellentétben az erdélyi premieren már a végleges, jobbított változatát láthatta a közönség. A félig dokumentarista forgatás után ugyanis manőverezni kellett a hanggal és a képpel is, hogy megalkossák a jeleneteket.

Dokumentarista és fikció egyszerre

Szőcs Petra elmondta, a film egyszerre kíván szólni a közösségből kinézett albínó lányról és az árvaházról, mint közegről, de magáról a városról is. Erre utal a „szürke cím” is, az eredeti Déva Mall lett volna, ugyanis a bevásárlóközpontban játszadozó gyerekekről is terveztek jeleneteket, melyeket végül pénzhiány miatt mellőzni kellett. A rendező szerint a filmnek dokumentarista értéke is van, azáltal, hogy bemutatja az árvaházi életet, de ugyanakkor fikció is,

az ebben a közegben – ahol egyre másra felbukkannak, majd eltűnnek emberek – lévő emberi kapcsolatok rövid és intenzív voltára akart rámutatni. 

Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

A legnagyobb kihívást a film készítése során a személyiségi jogok kérdése jelentette, mivel az árva gyerekek esetében nem volt, akitől engedélyt kérni, mesélte Boros Melinda gyártásvezető. A főszereplőt alakító amatőr színész, Nagy Csengelle elmondta: mivel a rendező azt kérte tőle, hogy természetes legyen, nem volt nehéz dolga, és egyszerre alakította a filmbéli Katót és önmagát.

A szerdai nyitónapon Milorad Krstić Ruben Brandt, a gyűjtő című animációját láthatta még a kolozsvári közönség. A kincses városban a Filmtettfeszten lesz először látható többek között Ujj Mészáros Károly X – A rendszerből törölve, Szilágyi Zsófia Egy nap vagy Nagypál Orsi Nyitva című alkotása is, melyeket az alkotókkal való beszélgetés követ.