Történelmi „látomásdráma” a színpadon: a Raszputyin magyar nyelvű ősbemutatóját tartja pénteken a szatmári Harag György Társulat

Szőcs Géza Raszputyin című drámája történelmi látlelet a kollektív európai és globális lelkiismeretünkről – vallja Sardar Tagirovsky rendező, aki Szatmárnémetiben állítja színpadra a darabot. 

A Raszputyin című dráma magyar nyelvű ősbemutatóját tartja pénteken 19 órai kezdettel az Északi Színház színpadán a Harag György Társulat, ez lesz az évad első bemutatója. Szőcs Géza drámáját eddig olasz és orosz nyelven mutatták be.

Az eseményen jelen lesz a szerző is, aki az előadást megelőzően, 18 órától a színház előterében mutatja be Raszputyin küldetése című könyvét,

mely a fikciós történelmi dráma eredeti magyar nyelvű szövegét és francia, olasz, orosz, német és spanyol nyelvű fordítását tartalmazza – közölte a társulat.

Az előadás próbái még a 2018/2019-es színházi évad végén megkezdődtek, Sardar Tagirovsky rendező és a társulat az új évadban pedig folytatta a munkát. Ennek része volt egy háromnapos workshop is az olaszországi Alessia Pellegrino vezetésével. „Sardar Tagirovsky rendezői víziójában Szőcs Géza nagy lélegzetű, történeti ihletésű látomás-drámája elemi erővel ható színpadi látomássá emelkedik, mely a kortárs színház esztétikai eszköztárával állítja elénk a történelem kérlelhetetlen törvényszerűségeivel küzdő látnoki hősértelmiségit – és teszi ezt egy szimbolikus emlékév előestéjén. A Trianon-évfordulóhoz közeledve számunkra különösen hangsúlyossá válik a Szőcs Géza által megálmodott Raszputyin-alak, aki elkerülni igyekszik azt a hatalmas világháborút, amely Európa, és ezen belül a magyar nemzet kataklizmáját is magában hordozta” – mondta Bessenyei-Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.

A darab története szerint a különleges, látnoki képességekkel rendelkező Raszputyin – vízióira hallgatva – megpróbálja megakadályozni az első világháború kitörését.

Felkeresi a korabeli Európa vezetőit, többek között II. Miklós cárt, II. Vilmos császárt, Ferenc József császárt, V. György angol királyt, ám azok nem hallgatnak jóslataira. „Az embereket mindig is vonzotta a jóslás képessége, a jós személye. Az ókori görög drámákban is felbukkan a jós alakja. Az akkori világ értékrendje szerint a tudománnyal egyenértékű ez a hivatás, képesség. De egyenértékű a színház is. Amelynek hatalmas értéke van a korabeli emberek szemében. Ugyanis akkor a színház ünnepet és rituálét jelentett a legtöbb polgár számára” – vélekedik a rendező. Mint írta, ez az ünnep lehetőséget adott egy magasabb erővel való kapcsolódásra, korunk világa pedig sokszor erősen megkérdőjelezi ezt a „magasabb erőt”.

Szőcs Géza drámája történelmi látlelet a kollektív európai és globális lelkiismeretünkről, a történelmi valóságot helyezi fókuszba Raszputyin fiktív szűrőjén keresztül.

„Ez a fikció a szenvedélyes túlélés utolsó mentsvára az emberiség apokaliptikus erdejében. Mert gyermeki módon vágyódik a világ békéjére, arra, hogy milyen az, amikor nem gyilkoljuk egymást a társadalomban és a háborúkban. Ebben a világban minden költészet kacérkodik a valósággal, épp olyan a dráma, mint amilyen kép alakult ki bennünk Raszputyin alakjáról a mai világunkban: isteni és végtelenül emberi, miközben hátborzongatóan történelmi” – írta Tagirovsky. Úgy fogalmazott, Raszputyin szent és bűnös alakja megfoghatatlan, hiszen az ő hatalma nem a császárok, királyok és a cárok hatalmával ér fel, hanem a játékosok és a szélhámosok igéző tekintetével.

– fejtette ki a rendező.

Az előadásban Rappert-Vencz Gábor, Bándi Johanna, Gaál Gyula, Frumen Gergő, Orbán Zsolt, Zákány Mihály, Péter Attila Zsolt, Kovács Éva, Budizsa Evelyn, Poszet Nándor, Varga Sándor, Bogár Barbara, Gál Ágnes, Laczkó Tekla, László Zita, Méhes Kati és Rappert-Vencz Stella lép színpadra.