Határozott nem az adósbörtönre: csattanós választ adtak a pénzügyminiszternek a vállalkozók

Nem úgy tűnik, hogy felsorakoznának az üzleti szféra képviselői Eugen Teodorovici pénzügyminiszter adósbörtönre vonatkozó elképzelése mögött, pedig a tárcavezető 10 ezer támogató aláírásra számít.

Valószínűleg nem gyűl össze az állammal szemben adóhátralékot felhalmozó vállalkozókat szabadságvesztéssel sújtó tervezethez az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által remélt 10 ezer támogató aláírás, mert az üzleti szféra ellenzi azt, sőt kettős mércét kiált.

A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) a napokban hozott nyilvánosságra egy felmérést, amely szerint

a válaszadók 71,1 százaléka nem támogatja a kezdeményezést.

Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminiszter korábban azt mondta, lemond a már benyújtott tervezet elfogadtatásáról, amíg össze nem gyűl 10 ezer támogató aláírás az üzleti szférából. Érvelése szerint a vállalkozók is belátják majd, hogy a módosítás kiszámíthatóságot hozna az adórendszerbe, nemcsak a költségvetést védelmezné, hanem az alkalmazottakat is.

A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa 2000 vállalkozó véleményét kérte ki, közülük 71,1 százalék ellenzi a módosítást, 44,6 százalék véli úgy, hogy a tervezet közvetlen hatással lenne a vállalkozására, és több mint 70 százalék negatív hatástól tart. A felmérésben nyilatkozók 67,5 százaléka ismerte el, hogy voltak nehézségei az adók és illetékek befizetésével. A késlekedés okaiként a következőket említették: a közbeszerzések során leszerződött munkákat, szolgáltatásokat nem fizetik időben, a közintézmények késnek a kifizetésekkel, a fizetőképesség hiánya, korlátozott hozzáférés hitelekhez, finanszírozásokhoz, a túlzott bürokrácia. A tanács állásfoglalása szerint

a módosítással azokat a vállalkozókat is büntetnék, melyek éppen az állami intézmények, állami cégek késlekedése miatt válnak ideiglenesen fizetésképtelenné.

Gabriel Biriș jogász, volt pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a vállalkozók többsége nem rossz szándék által vezérelve késik az adók befizetésével, hanem az átmeneti nehézségek miatt fontossági sorrendet állít fel, és inkább a fizetéseket adja ki az alkalmazottainak. Ha a tervezetet elfogadnák, ezt már egyetlen vállalkozó sem merné meglépni, elterjedne a körbetartozás és az emiatt kialakuló csődök.  A vállalkozók szervezete arra is kitér, hogy legtöbbször a visszaigényelt áfát, a betegszabadságok után járó összegeket utalja késve az állam, de a mezőgazdasági támogatások kifizetése is bizonytalan. Az elemzők azt is felvetik, hogy az állami vállalatok általában nagy összegekkel tartoznak az államnak, és felteszik a kérdést, ilyen esetben kit ítélnek börtönbüntetésre.

A CNIPMMR nem támogatja a tervezetet, meglátásuk szerint már létezik a felelősségre vonás az adók befizetésének elmulasztása esetén, a pénzbírság az elmaradás nagyságának függvényében növekszik, és elérheti a 27 ezer lejt.

Kettős mércét alkalmazna a pénzügyminisztérium, ha az adófizetéssel késlekedő vállalkozókat börtönbe juttatja, miközben az állami tartozások nem járnak hasonló következménnyel – vélekedett hasonlóképpen szerdán a Krónika megkeresésére Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a jelenlegi adótörvénykönyvben létezik egyfajta egyensúly, hiszen ha az állam késik a kifizetésekkel, ugyanúgy késedelmi kamatot fizet, mint az adófizetők. „Az más kérdés, hogy ezt sok esetben nem tartják be, a késedelmi kamatokért perelni kell, de legalább a jogszabály szintjén létezik egyensúly, benne van, hogy az államnak melyek a kötelezettségei” – részletezte a gazdasági szakember. 

A szabadságvesztés viszont kettős mércét jelent, hiszen az állami intézmények vezetőire nem vonatkozik.

Édler különben is elrugaszkodott ötletnek tartja, hogy bűncselekményként kezelnék az adófizetés elmulasztását. „Az adózás a gazdasági tevékenység része, vállalkozom, dolgozom, és befizetem az adókat, illetékeket. Ha valamiért ezt nem teszem meg, annak elsősorban gazdasági következményei kell hogy legyenek, pénzbírság, késedelmi kamat, nem büntetőjogi” – összegezte a kamara elnöke. Szerinte csak abban az esetben vádolható a vállalkozó bűncselekménnyel, ha rábizonyítható a rosszindulat, ám ez csak kivételes esetekben történik meg, kivételekre pedig nem lehet jogszabályt alkotni.