Csütörtököt mondtak: mégsem hétvégén szavaz a parlament a bizalmatlansági indítványról

Káoszba fulladt az ellenzéki pártok által kedden este benyújtott bizalmatlansági indítvány napirendre tűzése.

Az eredeti tervek szerint az indítvány szövegét szerdán délután ismertették volna a bukaresti parlamentben, miután a PSD már kedd estére ütemezte volna be a szöveg ismertetését, de az ellenzék bojkottálta a házbizottság ülését, amelyen erről döntöttek volna. A parlamentben azonban 194-181 arányban elutasították a napirendet, miszerint szerdán ismertették volna a szöveget.

Ennek nyomán lehetetlenné vált a szombati szavazás, mivel az alkotmány értelmében a szöveg ismertetése után legalább három napnak el kell telnie a bizalmi szavazásig.

A voksolás után Mihai Fifor miniszterelnök-helyettes nem volt hajlandó elismerni, hogy megszűnt a PSD parlamenti többsége, állítása szerint annyi történt, hogy 26 honatyájuk hiányzott, vagy nem volt nála a szavazókártya, így nem tudott voksolni. Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke viszont beismerte, hogy a PSD többsége matematikailag megszűnt. Elmondta: megállapodás született arról, hogy az indítvány szövegét csütörtökön ismertetik a parlamentben, és jövő csütörtökön ejtik meg a bizalmi szavazást. Ludovic Orban, az indítványt kezdeményező Nemzeti Liberális párt (PNL) elnöke bizonyított ténynek nevezte, hogy a PSD elveszítette a többséget, és azt állította: csütörtökig további kormánypárti honatyákat állítanak maguk mellé.

A szavazás szombatra való kitűzésével a PSD taktikázni próbált: arra számított, hogy a hétvégi ülésre az ellenzék nem lesz képes mozgósítani a képviselőit és szenátorait, így az indítvány megbukik. Az ellenzék tiltakozása közepette meghozott döntéssel végződött, botrányos házbizottsági ülést követően Florin Iordache, a képviselőház PSD-s alelnöke azzal indokolta a szombati időpontot, hogy ha az ellenzéknek ennyire sürgős a kormány megbuktatása, akkor minél hamarabb meg kell ejteni a szavazást, másrészt a kormánynak is sürgős, hogy bebizonyítsa: az ellenzék nem tudja megbuktatni. Hozzátette: ha az ellenzék akarja, akkor hétvégén is meg tudja szavazni az indítványt.
Raluca Turcan, a PNL első alelnöke visszaéléssel vádolta meg a PSD-t. Szerinte ha a kormánynak meglenne a legitimitása, akkor nem lenne szüksége a trükközésre.

Az ugyanakkor még nem egyértelmű, mi történik, ha valóban sikerül megbuktatni a kormányt. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke – aki szerdán megerősítette: az RMDSZ megszavazza az indítványt – úgy véli: nem szakértői, hanem politikai kormányra lenne szükség, amely előkészítené a jövő évi önkormányzati és parlamenti választást, valamint képes kidolgozni a költségvetést. Călin Popescu Tăriceanu, a kormányból augusztusban kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke szerint pártja nem kíván kormányra lépni, így a liberálisoknak valószínűleg kisebbségi kormányt kell alakítaniuk.

A bizalmatlansági indítványt egyébként négy kormánypárti honatya is támogatja: a rajta szereplő aláírások szerint Marius Bota PSD-képviselő, Mihăiţă Găină volt szociáldemokrata képviselő, Ioan Talpoş, a PSD társult szenátora és Emanoil Savin volt szociáldemokrata szenátor is aláírta a Dăncilă-kormány megbuktatása céljából az ellenzék által kezdeményezett dokumentumot. Mihăiţă Găină kedden közölte az illetékesekkel, hogy kilép a PSD-ből, és többé nem a szociáldemokraták parlamenti frakciójában, hanem függetlenként fog tevékenykedni. Emanoil Savin szenátor szeptember 25-én vált függetlenné a törvényhozó testületben.

A „Románia újjáépítéséhez sürgősen meneszteni kell a Dăncilă-kormányt!” című bizalmatlansági indítvány kezdeményezői szerint a jelenlegi kabinet a legkárosabb az utóbbi harminc év alatt hatalmon volt kormányok közül, ezért meg kell buktatni. Az ellenzéki pártok arra kérik a törvényhozókat, hogy váltsák le a PSD kezében lévő kormányt, mert csak így lehet megmenteni a romániai gazdaságot, egészségügyi és oktatási rendszert, valamint általában az állam intézményeit. „A Dăncilă-kormány leváltása alapvető feltétele annak, hogy Románia a normalitás útjára lépjen. Ez az indítvány nyújt esélyt számunkra, hogy új alapokra helyezve építsük újjá Romániát” – olvasható a szövegben.

A beadvány megfogalmazói szerint az országnak egy „karcsúsított”, európai, 15 minisztériumból álló kabinetre van szüksége, amelyet hozzáértő, feddhetetlen és felelős emberek alkotnak. A PSD-kormány menesztése után Románia a jelentős beruházások, az európai alapok felhasználásának és a minőségi közszolgáltatások útjára léphetne, ahol a gazdasági növekedés alapja a termelés és az export – olvasható a dokumentumban. Szerintük a „konfliktuskerülő” hírében álló Viorica Dăncilă azonnal megmutatta igazi arcát, amint megszabadult Liviu Dragneától, a PSD korábbi elnökétől: miniszterelnöki funkcióját a bosszú eszközeként használta fel politikai ellenfeleivel szemben, munkatársait pedig nacionalista-soviniszta üzenetek megfogalmazására biztatta, és eltűrte a gyűlöletbeszédet. A szöveg megfogalmazói azt is sérelmezik, hogy két év és nyolc hónap alatt több mint 80 miniszter fordult meg a kormányban, közülük többen csak politikai érdekeket szolgáltak.

A bizalmatlansági indítványt 237 törvényhozó írta alá a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt, a Pro Románia, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége, az RMDSZ, a nemzeti kisebbségek soraiból, valamint az említett 4 kormánypárti vagy volt kormánypárti politikus.