Iskolabuktatás: eljárást indított a nép ügyvédje, mivel sérülhet az oktatáshoz való jog

Magyarázatot vár a tanügyminisztériumtól a nép ügyvédjének hivatala annak a rendeletnek az ügyében, amely szerint nem indíthatnak kilencedik osztályt a nyári érettségin kivétel nélkül bukott diákokat „szállító” középiskolák. Molnár Zsolt helyettes ombudsman szerint több sebből vérzik az intézked&am

Hivatalból eljárást indított a nép ügyvédjének hivatala az oktatási minisztérium minap érvénybe lépett, az érettségi vizsgán teljesen eredménytelen iskolákat „megbuktató” rendelete ügyében – tájékoztatta a Krónikát Molnár Zsolt helyettes ombudsman. A vitatott rendelet szerint

már a következő tanévtől nem indíthatnak kilencedik osztályt azokban a közép- és szakiskolákban, ahol idén nyáron egyetlen értettségizőnek sem sikerült a vizsgája.

Az intézkedés heves reakciókat váltott ki az érintett tanintézetek képviselőiből, akik közül sokan csak a sajtóból értesültek az új szabály bevezetéséről. Illetékesek arra figyelmeztettek, hogy például Hargita megyében öt középiskolában senkinek nem sikerült az érettségije a június–júliusi vizsgasorozaton, a pótérettségin azonban több tanintézetben is javítottak az átmenési arányon, de ez az eredmény mégsem számít a korlátozás elrendelésekor. Így pedig felvetődik a kérdés, hogy akkor egyáltalán érvényes-e ezen diákok pótérettségin megszerzett oklevele. Ugyanakkor az érintettek azt is érthetetlennek tartják, hogyan lehet csupán egyetlen tanév eredményei alapján megítélni, „leradírozni” egy iskolát.

{K1}

Molnár Zsolt lapunknak úgy fogalmazott: a beiskolázási tervek elkészítéséről szóló módszertan, amelyet miniszteri rendelettel ültetett gyakorlatba a tanügyi tárca, téves módon kapcsolja össze a líceumi és szakiskolai osztályok számát az érettségin elért eredményekkel. A helyettes ombudsman jelenlegi információi szerint a minisztérium által bevezetett megszorítás 23 megyében 43 tanintézetet érint.

Ezzel pedig számos diák számára csökkentené vagy teljesen ellehetetlenítené az oktatáshoz való hozzáférést” – fejtette ki Molnár Zsolt. A nép ügyvédjének helyettese hozzátette, mindez abban a Romániában történne meg, ahol még mindig komoly gondot jelent a korai iskolaelhagyás. Bár a jelenséget számos szociális és társadalmi tényező befolyásolja, félő, hogy a középiskolai helyek korlátozása tovább súlyosbítaná a helyzetet – hangsúlyozta a Molnár Zsolt.

„Az Európai Unió Alapjogi Chartája előírja, hogy az oktatáshoz való jog magában foglalja a kötelező oktatási időszak ingyenes elvégzésének lehetőségét.

– mutatott rá a helyettes ombudsman. Emlékeztetett: a tanügyi törvény azt mondja ki, hogy a középiskolai tanulmányok végeztével a diákok az elvégzett osztályok számát igazoló oklevélben részesülnek, és ezen diploma birtokában jelentkezhetnek az érettségi vizsgára, ha úgy döntenek, hogy részt szeretnének venni rajta.

„A tizenkettedikes diploma szerves része a iskolai tanulmányok elvégzését igazoló iratcsomagnak, ugyanakkor nem egyenértékű az érettségi diplomával. Ilyen körülmények között úgy véljük, hogy nem az érettségi vizsga sikeressége a líceumi oktatás fokmérője, hanem az elvégzett osztályok száma. Mindezek ismeretében arra kértük a minisztériumot, hogy fejtse ki álláspontját a kérdésben. A nép ügyvédje a beérkező válasz tükrében fogalmazza majd meg ajánlásait” – ismertette Molnár Zsolt a hivatalból indított eljárás első lépését.