Pataky István 2019. szeptember 26., 08:18

A gáz, a kampány és a magyarok

Klaus Johannis, Viorica Dăncilă és Dan Barna százharmincadszor is jelezte Washingtonban, hogy ők továbbra is készek garantálni az engedelmes gyarmati státust Romániának. Az újrázásra készülő államfő rövid időn belül másodszor tudott Donald Trump mellett fényképezkedni, ezúttal az ENSZ közgyűlésének alkalmából. Sem Johannist, sem az őt idehaza ajnározó bukaresti elemzőket nem zavarja, hogy a festett hajú amerikai elnököt rendszeresen populistaként, antidemokratikusként, oroszbarátként, esetenként pedig korlátoltként mutatja be ugyanaz a román média, amely ünnepként éli meg a román–amerikai csúcstalálkozókat. A sajátos gyarmati nézet szerint ugyanis, bármilyen is legyen a gyarmattartó hatalom vezetője, illik örülni a vállveregetésének.

Dan Barna, a két lábon járó liberalizmus romániai szimbóluma is fontosnak tartotta az óceán túloldalán is biztosítani az amerikai vezetőket arról, hogy toleranciájába bőven belefér a „kőkonzervatív”, „autokrata” Trump rendszerének kiszolgálása, ha a sors valamilyen furcsa véletlen folytán őt juttatja Románia elnöki székébe. Nem akármilyen szinten fogadták egyébként az USR vezérét. Barna abba a szerencsés helyzetbe került, hogy elbeszélgethetett a közép-európai ügyekért felelős államtitkár helyettes asszisztensével. Az asszisztens vélhetően kávészünet okán nem ért rá. Dăncilă viszont rákészült rendesen a vizitre. Elutazása előtti napon tette közzé a bukaresti energiaügyi minisztérium azt a módosító indítványt, amellyel a kormány a befektetők számára kedvezően változtatna a fekete-tengeri földgáz kitermelését lehetővé tevő törvényen. A módosítás lényegében adócsökkentést irányoz elő a befektetőknek. A változtatási szándékot furfangos módon egy villámgyors felmérés előzte meg, amely a romániaiak energetikai kérdésekben kinyilvánított álláspontját vizsgálta. Mit gondolnak, milyen válaszokat adott a "nép"? A megkérdezettek több mint hetvenöt százaléka értett egyet a fekete-tengeri földgáz kitermelésével, s azzal, hogy a beruházással a román lakosság előnyösebb áron jutna gázhoz. A válaszadók fele úgy vélte, az oroszok húzzák a legtöbb hasznot abból, ha a nyersanyagot nem termelik ki. Ezek után tudott-e mást lépni a népét szolgáló és védő Dăncilă, mint kedvében járni az amerikai ExxonMobil türelmetlen elvárásnak az adócsökkentést illetően? A legtöbb elemző egyébként már Klaus Johannis augusztusi, washingtoni útja után számított rá: Románia engedni fog az Egyesült Államok nyomásának a fekete-tengeri földgáz kitermelésének ügyében. Míg a háta mögött fikusznak is nevezett államfő az ígérettel kampányolt Trumpnál, Dăncilă most a konkrét módosítástervezettel szerzett jó pontokat a gyarmattartóknál.

Mindezen túl, az a tény, hogy a román engedménynek köszönhetően hamarosan megkezdődhet a gázkitermelés, nemcsak az Egyesült Államok, hanem Magyarország érdeke is. Tavaly magyar vállalatok kötötték le a két ország gázhálózatát összekötő román–magyar interkonnektor teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását, ráadásul Magyarországnak ez a lehetőség alternatívát biztosít az orosz gázzal szemben. Némi leegyszerűsítéssel megállapítható: a rendszerváltás utáni harminc évben most először kedvezhet Magyarországnak egy román elnökválasztási kampány.