Szakértelmet várnak a gi­gakórháztól – Leginkább a sürgősségi ellátás profitálhat a kolozsvári regionális intézmény megépültéből

Pap Melinda , Szucher Ervin 2019. szeptember 22., 08:45

Nagy szükség van regionális kórházra Erdélyben, ennek azonban úgynevezett kiválósági központként kellene működnie és az egész régióból fogadnia a komplexebb eseteket – vélekednek a leendő intézmény funkciójáról a Krónikának nyilatkozó szakemberek.

Ultramodern orvosi felszereléssel látják majd el az Erdély egészét kiszolgáló regionális kórházat Fotó: Gábos Albin

Méreteiben gigantikus, felszerelését tekintve ultramodern lesz a hosszú évek óta tervezett kolozsvári regionális kórház a román egészségügyi minisztérium által közölt első információk szerint. Az egészségügyi intézmény terve kapcsán lapunk több erdélyi kórház vezetőjét is megkereste, akik elmondták: a 849 ágyasra tervezett regionális kórháznál az ultramodern műszereken túlmenően rendkívül képzett szakemberekre is szükség van, akiket ennek megfelelően meg is kell fizetni. Jelenleg ugyanis épp a sürgősségi ellátással összefüggő területeken – intenzív terápia, aneszteziológia és imagisztika – tapasztalható a legnagyobb szakemberhiány, a fiatalok inkább külföldön helyezkednek el.

Részben pótolhatja az elavult kórházakat

Mivel a terveket egyelőre csak a kolozsvári kórházmenedzserek látták, a szakma egyelőre kevés információról rendelkezik a leendő gigakórházról, felszereltségéről például alig tudni valamit.

Ez a kórház még mindig távlati terv, nem tűnik néhány éven belül elérhetőnek. A megvalósíthatósági tanulmánytól az avatóünnepségig nagyon hosszú az út”

– jelentette ki elöljáróban a Krónikának a leendő egészségügyi intézmény kapcsán dr. Bódizs György, a kolozsvári rehabilitációs kórház orvos igazgatója. A főorvos szerint a regionális intézményre már csak amiatt is szükség van, mivel a kolozsvári kórházak közül a régiek elavultak, de az újak – a rehabilitációs kórház, a járványkórház, a munkaügyi kórház vagy a Clujana városi kórház – is 30-40 évesek, ami egy kórház életében már „tisztes kornak” számít. Ráadásul a sürgős esetek ellátása is akadályokba ütközik, a sürgősségi osztály elhelyezése a régi klinikák udvarán nem megfelelő, nem tudja betölteni a szerepét, mert nehéz megközelíteni.

Így az új kórháztól elsősorban a sürgősségi esetek, a roham-mentőszolgálat (SMURD) által hozott betegek gyors ellátását remélik. „Talán az a legfájdalmasabb az embereknek, hogy még a sürgősségen is várni kell” – mutatott rá a szakember. Így szerinte az új intézmény nyomán

elsősorban az orvostudománynak a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó ágazatai profitálhatnak, például az idegsebészet, az ortopédia, a traumatológia.

„A rehabilitációs kórházban működik például a plasztikai sebészet, melynek nem itt volna a helye, hanem az új kórházban” – jelentette ki az orvos igazgató. Bódizs György szerint lesz néhány terület, amely az új kórház révén jobb helyzetbe kerül, ahol érezhetően javulni fog az ellátás, míg más területeken valószínűleg nem lesz lényeges különbség. Pedig ha a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk, a gyerekkórház rászorulna egy új épületre, mivel három ingatlanban működik. „Soknak tűnik a 800 ágy, de sokfelé kell osztani” – mondta az új intézmény kapcsán Bódizs György.

„A minőség és mennyiség két különböző dolog”

A regionális kórház pár problémát megold ugyan, de újakat is generál – mutatott rá az érem másik oldalára a kolozsvári főorvos.

Az ultramodern gigaintézménynek kétségkívül nagyon magas lesz a fenntartási költsége, és egyelőre kérdéses, hogy lesz-e rá fedezet.

A másik kérdés, ami felmerül, hogy lesz-e szakképzett személyzet, aki életet leheljen az intézménybe. „Az egészségügyi szolgáltatásoknál az épület és az orvosi műszerek csak kellékek, a humán erőforrás a meghatározó” – fogalmazott az orvos igazgató. Bódizs György rámutatott, Kolozsváron eddig sem volt szakemberhiány az egészségügyben, szám szerint van elegendő alkalmazott, viszont felhívta a figyelmet, hogy a minőség és a mennyiség két különböző dolog. Ráadásul mennyiségre sincs annyi szakember, hogy egy új, a jelenlegi rendszerrel párhuzamosan működő intézményt feltöltsenek, ahhoz

mintegy 1500 szakemberre lenne még szükség.

Ezeket vélhetően a környező megyékből – Biharból, Szatmárból, Besztercéről – fogják bevonzani.

A szolgáltatások minőségén múlik, hogy az új intézmény mennyire szippantja majd el a meglévő kórházak, klinikák pácienseit Fotó: Facebook/Consiliul Judetean Cluj

Van azonban néhány terület, ahol országos szinten hiány mutatkozik, épp ott, ahol a regionális kórházban a legnagyobb szükség lenne: intenzív terápia, aneszteziológia, imagisztika. Vagyis főleg azok a szakemberek hiányoznak, akik kezelik az ultramodern készülékeket, ugyanis az ilyen képesítést szerző fiatalok külföldön is nagyon keresettek. És hiába csökkent a nyugati és hazai bérek közötti különbség, ez még mindig számottevő.

Régebb egy francia orvos tízszer annyit keresett, mint egy román, most lehet, hogy csak ötször, de ez még mindig nagy különbség”

– mutatott rá az orvoselvándorlás egyik okára Bódizs György. A másik aduász a nyugat-európai kórházak vezetőinek kezében az, hogy ott nem kell felvételizni az állásokért.

Hogy az új regionális kórház mennyire szippantja majd el a meglévő kórházak, klinikák pácienseit, a szolgáltatások minőségén múlik. „Mivel szabad orvosválasztás van, a betegek döntik majd el, hogy hova mennek. A beteget elsősorban az érdekli, hogy jó szakember kezelje. Ezért hajlandók messzire, akár külföldre is elutazni, és komoly összegeket fizetni, mert jobb ellátást remélnek” – fogalmazott Bódizs György. Emlékeztetett, a Kolozs megyei kórház jelenleg is regionális kórházként működik, mivel Kolozsvár egyetemi központ, így egyetemi klinikák tartoznak hozzá. „Már a forradalom előtt is regionális központként működött, ahova sokan jöttek a környező megyékből, de távolabbról is, és jönnek ma is. Ez annak köszönhető, hogy ezeken a klinikákon kapták az emberek a számukra elérhető, legmagasabb szintű ellátást, mert itt vannak a legjobb szakemberek” – világított rá a főorvos, aki szerint az új regionális kórházzal szemben is ez lesz az elvárás.

„Kiválósági központot” várnak a nagyváradiak

Hasonlóképp látja a helyzetet Gheorghe Carp, a Bihar megyei kórház menedzsere, aki szerint a kolozsvári regionális kórháznak a teljes észak-nyugati fejlesztési régiót, egész Erdélyt ki kell szolgálnia. „Olyan kórházra van szükség, amely a legfontosabb szakterületeket öleli fel a legmagasabb színvonalon. Vannak területek, melyek sok esetben meghaladják a megyei kórházak szintjét, ezért van szükség ezekre az úgynevezett kiválósági központokra” – fogalmazott lapunknak a nagyváradi szakember. Rámutatott, ez attól is függ, hogy a minisztérium miként menedzseli a kérdést, hiszen fennáll a veszély, hogy csak egy újabb megyei kórházat hoz létre.

Nagyon fontos lenne egy magas szintű orvosi szolgáltatást nyújtó kórház az egész régió számára. Ezért meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy valóban a teljes észak-nyugati régiót ellássa, és kiemelkedő jelentőségű orvosi teljesítményt nyújtson. Olyan komplex eseteket legyen képes ellátni, melyek meghaladják a megyei kórházak kapacitását, felszereltségét”

– fogalmazta meg elvárásait Carp. Emlékeztetett, Nagyváradon az elmúlt években sok fejlesztés történt az egészségügyben, növelték a betegek komfortérzetét, a városi kórházban új épületszárny épül a gyerekosztály számára, de vannak komplex esetek, melyeket helyben nem tudnak kezelni. Carp szerint Kolozsváron vannak szakemberek, akik magas szinten képesek művelni a szakmát. „Csak a minisztériumnak megfelelően kell majd válogatnia. Olyan szakemberekre van szükség, akik képzettebbek, mint a megyei kórházakban dolgozó orvosok, asszisztensek. Ha ugyanazon a szinten marad, mint a megyei kórházak, a regionális kórház nem éri el a célját. Ezek kiválósági központok kell legyenek, és a bérezés is a szakértelemnek és hatékonyságnak megfelelően kell történjék” – összegzett a váradi kórházmenedzser.

Marosvásárhely fejet hajt Kolozsvár előtt

Két marosvásárhelyi orvosprofesszor is megerősítette lapunknak, hogy a kormány észszerűen döntött, amikor Kolozsvárt és nem a Maros menti várost választotta a leendő erdélyi regionális kórház színhelyéül. Benedek Istvánnak és Brassai Attilának egyaránt az a véleménye, hogy

míg Kolozsvár dinamikusan fejlődik, Vásárhely mélyrepülésben van – gazdasági, egészségügyi, oktatási téren egyaránt.

„Akinek van egy kis rálátása is a marosvásárhelyi egészségügyi ellátásra, illetve az orvosi egyetem színvonalára, az tudja, hogy itt lezüllött minden. Az elmúlt harminc év alatt, néhány kivétellel, jobbára kis, fantomkórházaknak tekinthető intézmények létesültek, a valamikor színvonalas egyetemünk nem hogy a kolozsvári, temesvári vagy jászvásári egyetemekkel nem tudja felvenni a versenyt, de a craiovai meg a konstancaival is alig-alig” – festett lehangoló képet Marosvásárhely helyzetéről a lapunk által megszólaltatott Benedek István belgyógyász. Szerinte a majdani kolozsvári megakórháznak nem lesznek személyzeti gondjai, ugyanis a Iuliu Haţieganuról elnevezett egyetem képes kitermelni az utánpótlást. Ha meg nem,

akár Marosvásárhelyről is szippanthatnak el jó szakembereket,

véli kollégája, Brassai Attila. „Egy gyors ütemben fejlődő város mindig is vonzónak bizonyult, így nem hinném, hogy majd gondot jelentene az orvosok és asszisztensek Kolozsvárra csalogatása” – vélekedett Brassai. Egy picit bonyolultabbnak látja a helyzetet Benedek Imre. A kardiológusprofesszor szerint Kolozsvár Erdély nem hivatalos fővárosaként valóban megérdemelné a regionális kórházat – nem valamikor a jövőben, hanem akár holnaptól. „A gond az, hogy egy Kolozsvár-méretű városban nagyon sok az orvos és a vezető káder, de még több az érdekterület. Előre borítékolható, hogy a projektnek nagyon sok kerékkötője lesz éppen Kolozsvárról” – jelentette ki ború­látóan a vásárhelyi egyetemi tanár. Úgy véli, a regionális kórházak projektje csak akkor lehet sikeres, ha a mindenkori kormány prioritásként kezelné az egészségügyet, ahol viszont szerinte egyre nagyobb fejetlenség uralkodik.

Helikopter-leszállópályát is kap a leendő megakórház

A bukaresti egészségügyi minisztérium által közölt információk szerint a Kolozsvárra tervezett, hétemeletes regionális kórházban 849 ágy kapna helyet, melyekből 105-öt a kritikus esetek számára tartanának fenn. A műszaki-gazdasági mutatókat tartalmazó, a múlt héten jóváhagyott kormányhatározat szerint a több mint 150 ezer négyzetméteren elterülő gigaintézményben 19 műtőt rendeznének be, és helikopter-leszállópálya is tartozna hozzá, ahol a SMURD mentőhelikoptere landolhatna. A hatszintes épületet 1396 parkolóhellyel látnák el. Az egészségügyi intézmény újdonsága, hogy a különböző orvosi szakterületeket úgynevezett központokba fognák össze, hat ilyen központba szerveznék a munkát. Így amikor elkészül, a regionális kórház a Kolozs megyei sürgősségi kórház teljes tevékenységét helyettesítené, és más kolozsvári kórházaktól is átvenne részlegeket. Sorina Pintea miniszter szerint az ultramodern orvosi felszereléssel ellátott kórház finanszírozási szerződését októberben nyújtják be jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. A Szászfenes községben felépülő beruházás összege mintegy 500 millió euróra rúg, amelyet hazai költségvetési, valamint uniós forrásból fedeznének. Sokan arra figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a 30 ezer lakosával az ország legnagyobb és legnépesebb községének számító Szászfenest a kincses várossal összekötő, új terelőút hiányában jelentős fennakadásokra kell majd számítani a leendő gigakórház megközelítésekor. Csúcsforgalom idején ugyanis már most bosszantó torlódás szokott kialakulni különböző napszakokban Kolozsvár és az alvóvárosának számító Fenes között.