Az EMNP küldöttgyűlése megerősítette Csomortányi Istvánt a pártelnöki tisztségben
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Marosvásárhelyen tartott küldöttgyűlése megerősítette szombaton Csomortányi Istvánt a párt elnöki tisztségében.
A párt élére májusban választott Csomortányi István bizalmi szavazást kért személyére és a párt országos elnökségére. Az alakulat tájékoztatása szerint a 107 megjelent küldött közül 97-en bizalmat szavaztak Csomortányinak, heten ellene szavaztak, két szavazat pedig érvénytelen volt.
A párt országos elnökségében László György lemondásával megüresedett helyre a küldöttgyűlés Sándor Leventét választotta meg, ugyancsak alelnök lett Vinczellér Árpád, Kolcza István, Pálosi Csaba, Toró T. Tibor és Zatykó Gyula.
Csomortányit az EMNP március 23-án Nagyváradon tartott országos küldöttgyűlésén választották a párt elnökévé, az egy szavazattal alulmaradt ellenjelölt, Soós Sándor azonban bíróságon támadta meg a választás eredményét, azt kifogásolván, hogy három szavazat érvénytelen volt, és így egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét. Elnöki beszámolójában Csomortányi arról beszélt: mára „szinte” semmi nem maradt, mely megosztaná az alakulatot, egységes és tettre kész néppárt néz a jövő évi önkormányzati választások elé. A politikus közölte, kérésére a néppárt országos elnöksége azért hívta össze az országos küldöttgyűlést, s azért kért bizalmi szavazást személyéről és az országos elnökség munkájáról, mert meggyőződése, hogy az előttük álló kihívásokat csak egységesen küzdhetik le, s csak így lehetnek eredményesek.
A küldöttgyűlésen felszólalt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki gratulált Csomortányinak a néppárt megújításához. A fideszes politikus kijelentette: azok a határon túli politikai szervezetek állnak a legközelebb hozzá, amelyek a magyarság megmaradásának és önrendelkezésének ügyét immár évtizedek óta következetesen képviselik. Ilyennek mondta az EMNP-t és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is, mellyel közös célnak tekintette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikerre vitelét. Németh Zsolt arról is beszélt, hogy a nemzeteknek, a nemzetállamoknak és a nemzeti régióknak össze kell fogniuk, hogy megőrizhessék identitásukat, s joggal merül fel a kérdés: ki más lehet Erdély szövetségese a globalista árral szemben, ha nem a magyar és a román állam?
„Ha Erdély meg akar maradni és túl akar élni, meg kell szerveznie és fenn kell tartania e szövetségeket. Épp ezért az új transzilvanizmus lényege Erdély szövetsége Bukaresttel és Budapesttel, s Orbán Viktor szavait parafrazálva mondhatjuk: mindenkit érdekeltté kell tennünk Erdély sikerében” – fogalmazott Németh Zsolt. Izsák Balázs SZNT-elnök beszédében az erdélyi magyar pluralizmus „letéteményesének” nevezte a néppártot, amelynek küldötteit és tagságát arra kérte, hogy aláírásukkal is támogassák a szervezet európai polgári kezdeményezését, valamint vegyenek részt a mobilizációs munkában is. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a néppárt védnöke levélben üzent a párt küldöttgyűlése részvevőinek, leszögezve: az EMNP-nek „meg kell maradnia és tovább kell haladnia a nemzeti érdekérvényesítés megalkuvás nélküli, egyenes útján”.
Csomortányi István javaslatára egyébként a küldöttgyűlés megszavazta, hogy az EMNP kössön országos koalíciós megállapodást a Magyar Polgári Párttal (MPP) az önkormányzati választásokra, és ahol a magyarság alacsony számaránya ezt indokolttá teszi, az RMDSZ-szel is legyenek koalíciós megállapodásai. A küldöttgyűlés arról is döntött, hogy az EMNP a másik két erdélyi magyar politikai szervezeten kívül más párttal nem köt semmilyen választási koalíciós megállapodást. Csomortányi különben sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ sem az államelnökjelölt-állításban, sem a marosvásárhelyi polgármesterjelölt-állításban nem tartott igényt az EMNP által javasolt koalícióra.