Együttműködött a Securitatéval Traian Băsescu volt államfő a táblabíróság szerint

Traian Băsescu volt államfő együttműködött a kommunista politikai rendőrséggel a bukaresti táblabíróság pénteken kihirdetett, alapfokú ítélete szerint.

Az államelnöki tisztséget két mandátumon keresztül, 2004 és 2014 között betöltő jobboldali politikus esetében a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) beadványa nyomán járt el az ítélőtábla. Az átvilágítóbizottság néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy olyan dokumentumokat adott át a bíróságnak, amelyek alátámasztják, miszerint Traian Băsescu még a konstancai tengerészeti egyetem hallgatójaként, 1972-ben jelentett kollégáiról a román kommunista diktatúra elnyomó gépezete egy összekötő tisztjének. Az exállamfő Petrov álnéven jelentett.

A CNSAS által a sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy a Securitate kijelölt egy alezredesi rangban levő összekötő tisztet, akinek Băsescu két darab, kézzel írt jelentést adott át. Az iratok szerint a volt elnök jelentései nyomán egyik kollégáját – a kommunista titkosrendőrség javaslatára – nem nevezték ki olyan hajóra, amely elhagyta az ország felségvizeit.

Az egykori elnök a 2000-es évek eleje óta öt alkalommal kapott igazolást a CNSAS-tól, amelyek szerint nem működött együtt a Securitatéval.

Traian Băsescu mindvégig azt hangoztatta, hogy nem írt alá beszervezési nyilatkozatot, nem volt besúgó, nem működött együtt a Securitatéval. A legutóbbi, szeptember 5-ei bírósági tárgyaláson a volt államfő elmondta, homlokegyenest ellentétes az álláspontja az átvilágítóbizottságéval, ugyanakkor közölte: majd „egy harmadik fél”, a bíró igazságot szolgáltat. Băsescu közölte azt is: annak idején nem tudta, hogy a katonai elhárítás tulajdonképen a Securitatét jelenti.

A volt elnök az alapfokú ítélet kihirdetése után a Digi24 hírtelevíziónak pénteken úgy nyilatkozott: fenntartja álláspontját, miszerint nem működött együtt, és fellebbezni fog a verdikt ellen a bukaresti legfelsőbb bíróságon. Úgy vélte, szerinte nem tekinthető együttműködésnek az, amit ő tett. „Nem hiszem, hogy a Securitatéval való együttműködésnek nevezhető az, amit én tettem, főként, hogy a tengerészeti intézet dokumentumairól van szó, és a velünk foglalkozó intézet a katonai kémelhárítás volt, amelyről, bevallom, 21 évesen fogalmam sem volt, hogy a Securitate része” – jelentette ki a volt elnök. 

Egyébként az átvilágítóbizottság munkatársai a hálózati dossziét nem találták meg, csupán a borítókat, illetve mikrofilmek kerültek elő. Nincs meg az aláírt nyilatkozat sem arról, hogy Băsescu vállalta a besúgást, ugyanakkor a borítón olvasható a dosszié száma, valamint az érintett valódi és álneve. Mindazonáltal más, a kommunista titkosrendőrség által megfigyelt személyek megfigyelési dossziéjában két, vélhetően Băsescutól származó jelentést is találtak. Traian Băsescu esetében azért is érdekes a besúgói múltja megerősítése, mivel mandátumai idején elítélte a román kommunista rendszert, támogatta az átvilágítási folyamatot, valamint a kommunista titkosszolgálat dossziéinak átadását az átvilágítótestület részére. A volt elnök mindezek fényében pénteken ironikusnak is nevezte besúgóvá nyilvánítását.

A hatályos törvény értelmében a CNSAS nem állapíthatja meg valakiről, hogy együttműködött a Szekuritátéval, hiába talál egyértelmű bizonyítékokat. Ehelyett bírósághoz kell fordulnia, a CNSAS által feltárt adatok alapján ez mondhatja ki, hogy az illető a kommunista titkosrendőrség besúgója volt.