Magyar napok fogyasztóvédelmi „körítéssel” – A brassói rendezvény szervezője eltúlzottnak tartja a lacikonyhás affér „tálalását”

Bíró Blanka 2019. szeptember 17., 07:42

A Brassó Magyar Napokon tapasztalt „sokkoló” körülményekről, „rémálomszerű” állapotokról számolt be Sorin Susanu fogyasztóvédelmi főfelügyelőre hivatkozva a helyi román sajtó. Toró Tamás szervező szerint a beszámolók eltúlzottak.

Ráharaptak. A lacikonyhával ízelítőt kívántak nyújtani a magyar gasztronómiából Fotó: Facebook/Brassói Magyar Napok - BMN

Eltúlzottnak tartja a fogyasztóvédelmi hivatal és a helyi román sajtó reakcióját Toró Tamás, a 9. Brassói Magyar Napok szervezője, aki a Krónikának úgy fogalmazott: a lacikonyhát működtető vállalkozás „néhány hiányossága” nem árnyékolhatja be a rendezvény sikerét. A helyi román sajtó ugyanis „sokkoló” körülményekről számolt be Sorin Susanu fogyasztóvédelmi főfelügyelőt idézve, aki „rémálomszerű” állapotokról beszélt. A Brasovştiri.ro portál szerint a fogyasztóvédelmi hatóság 20 ezer lejes bírsággal sújtotta a Brassó főterén a magyar napok idején lacikonyhát működtető vállalkozót, sőt a tevékenységet is leállította.

Nem épp úgy volt

Toró Tamás lapunknak kifejtette,

a jegyzőkönyvben négyezer lej bírság szerepel néhány kihágásért, és a tevékenységet sem állították le az ellenőrök, tehát a beszámolók eltúlzottak.

A román portál különben Susanut idézi, aki azt mondja, „sokkolták” a helyszínen tapasztaltak: az asztalokról összegyűjtött maradékot újra eladták, nem választották el az ételkészítést a hulladéktól, a tárolóedények mocskosak, repedezettek voltak, félő, hogy cserépdarabok kerültek az ételbe. „Teljes káosz volt. A gázpalackokat improvizálták, amúgy is tilos a nyílt láng használata a főtéren. „Csoda, hogy nem repült minden a levegőbe” – idézi a portál a főfogyasztóvédőt.

Toró Tamás ugyanakkor mindezt eltúlzottnak tartja, már csak abból is kiindulva, hogy a tevékenységet nem állították le, és a bírság sem volt a kiszabható legmagasabb összeg.

Azért hívtunk meg lacikonyhát a főtérre, hogy a látogatóknak ízelítőt nyújtsunk a magyar gasztronómiából is. Megszereztük a területfoglalási engedélyt, elismert vállalkozót kértünk fel, aki a szebeni karácsonyi vásárban, a debreceni virágkarneválon is jelen van. Ha a cégnek voltak hiányosságai, arról a rendezvény szervezői nem tehetnek, mi arra összpontosítottunk, hogy összefogjuk a fesztivált”

– részletezte Toró Tamás.

A lacikonyhát működtető vállalkozás „néhány hiányossága” nem árnyékolhatja be a rendezvény sikerét. Fotó: Facebook/Brassói Magyar Napok - BMN

Sikeres magyar rendezvény a szórványban

Összességében nyolc nap alatt több tíz rendezvényt bonyolítottak le zökkenőmentesen és nagyszámú közönség előtt – értékelt Toró Tamás. Hangsúlyozta, kulturális programokkal bővült a rendezvény; kuriózumnak számító műfajokat is bemutattak, mint például Kiss Zsolt orgonaművész és a Four Bones Quartet közös orgona- és harsonakoncertje. A központi nagyszínpadon fergeteges bulik voltak: Fenyő Miklós, Ferenczi György és a Rackajam, a Besh o droM és a helyi Búzavirág táncegyüttessel fellépő Ghymes együttes is nagy sikert aratott. Sok érdeklődőt vonzott Xantus Géza csíkszeredai festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás annál is inkább, hogy Ferenc pápa is a művész egyik alkotását kapta ajándékba – sorolta a rendezvényszervező. Hozzátette, a magyar filmnap vetítésein, a könyvbemutatókon, a gyermekprogramokon, a borkóstolókon is telt ház volt, és a főtéren Erdély egyik legszebb kézművesvásárát sikerült berendezni. A Hazajárókkal a Cenkre kirándultak, az Árpád-szobor helyén emlékeztek, ezen is több százan vettek részt, és népszerűek voltak a városismereti séták.

A záróeseményen jelen volt Adrian Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke és George Scripcaru, a Cenk alatti város polgármestere, a románok is jól fogadták a rendezvényt – mondta Toró Tamás. Elmondása szerint a brassóiak, a barcaságiak nagyszámban részt vettek a Brassói Magyar Napokon, sőt Székelyföldről is sokan ellátogattak a koncertekre. „Egyre gazdagabb a program, viszik a jó hírünket, ezt kell folytatni – bár szórványban, ahol nincs önálló magyar kulturális intézmény, sokkal nagyobb erőfeszítés megszervezni egy nyolcnapos fesztivált, mint ott, ahol a magyarság számaránya nagyobb” – összegzett Toró Tamás.