Egyre környezettudatosabbak az erdélyi magyar fesztiválok, de infrastruktúra is kell a zöldszemlélethez
Törvénnyel kényszerítené környezettudatosságra a romániai rendezvényszervezőket a bukaresti kormány. A Krónika által megkérdezett erdélyi és partiumi fesztiválszervezők azt mondják, ők eddig is ebben a szellemben szervezték eseményeiket, és a jövőben is ekként kívánnak eljárni.
Kizöldítené a romániai fesztiválpalettát a környezetvédelmi minisztérium közvitára bocsátott törvénytervezete. A javaslat célja, hogy csökkentse a különböző koncerteken, falu- vagy városnapokon, ünnepségeken, politikai vagy vallási eseményeken keletkező hulladékmennyiséget, és ezáltal csökkenjen a különböző rendezvények környezetre gyakorolt negatív hatása.
„Románia a házigazdája többnek is az Európai Unió legnagyobb fesztiváljai közül, és a hasonló események száma és dimenziója egyre nő. Évente több mint egymillió ember vesz részt a zenei fesztiválokon. Ehhez még hozzáadódnak a sport- vagy kulturális események, vásárok, város- vagy falunapok, vallási és politikai rendezvények résztvevői” – mutat rá az Act for Tomorrow környezetvédelmi szervezet, amely a minisztérium partnere volt a törvénytervezet kidolgozásában.
A jogszabályjavaslat egyebek mellett előírná, hogy ezeken az eseményeken minimum három különböző részre – reciklálható, nem újrahasznosítható, valamint lebomló anyag – osszák a keletkező szemetet,
megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a résztvevőknek a szelektív hulladékgyűjtésről, a helyszíneken legyenek öko mobil illemhelyek, biztosítsák a helyszínek takarítását, a szemét elvitelét, valamint az élelmiszerek és italok csomagolása legyen újrahasznosítható vagy lebomló.
„Nem árt, hogy szabályozzák a fesztiválokon a környezettudatosságot, de
– szögezte le megkeresésünkre Erdély András, a Szent György Napok sajtószóvivője. Hangsúlyozta, Kovászna megye nemcsak a fesztiválokon, hanem a hétköznapokban is élen jár Romániában a szelektív hulladékgyűjtés terén, országos első helyen áll azzal, hogy a hulladék 20 százaléka már nem kerül a lerakóba, hanem újrahasznosítják, így a rendezvényszervezőknek is könnyű a meglevő rendszert kihasználva környezettudatosabbnak lenni.
Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb városnapi rendezvénye a Szent György Napok, és már a kezdetektől odafigyeltek a szervezők, hogy ne borítsa el a szemét az utcákat, több kukát helyeztek ki, és azokat folyamatosan ürítették.
Az idei Szent György Napokon a köztisztasági vállalat 304 hulladékgyűjtő edényt tett ki, amit napközben tíz alkalmazott ürített. Reggelenként 50 ember takarított, és a négy nap alatt összesen 350 köbméter szemetet gyűjtöttek össze, idézte fel a szóvivő.
A Kultúrkertben működő borudvarban ugyanakkor már évekkel ezelőtt bevezették a visszaváltható poharat, de idén „zöldült ki” fokozottan a rendezvény: a városnapok legújabb helyszíne, a SzimPlatz azt vállalta, hogy a környezettudatos fesztiválozás előfutára szeretne lenni. A meghívott mozgó ételárusok kiválasztásában is döntő szempont volt a nem pazarló, korszerű csomagolás, a helyi termelőktől beszerzett, friss alapanyag, valamint lehetőség szerint az újrahasznosított tányérok és evőeszközök megléte.
Erdély András rámutatott, a kínálatban ehető tányér is szerepelt, de van, aki arra is figyelt, hogy a grillező is újrahasznosítható anyagból készüljön. Bevezették az újrahasznosítható poharakat, a vastag falú műanyag pohár akár kétszáz mosást is kibírt, és a fesztiválozók a három kihelyezett mosóponton önkiszolgáló rendszerben kimoshatták saját poharukat, hogy abba aztán újabb italokat kérjenek. A SzimPlatz „zöldítési” törekvéseit folyamatosan népszerűsítették, arra törekedtek, hogy hozzászoktassák a fesztiválozó nagyközönséget, hogy a környezettudatos gondolkodásmód nem áll meg a fesztiválok bejáratánál, bizonyítva, úgy is lehet tömegeket szórakoztatni, hogy a helyszínt nem borítja el a műanyaghulladék – összegezte Erdély András.
„Az idei évben jóval nagyobb hangsúlyt fektettünk a Double Rise zöldebbé tételére, és erre a Gyere ki a zöldbe! jelmondatunkkal is szerettünk volna utalni.
– mondta el a Krónika megkeresésére Gazdag Balázs, a torockói fesztivál főszervezője. Hozzátette, ez hosszú és összetett folyamat, hiszen infrastrukturális és logisztikai szinten is át kell gondolniuk a lehetőségeket, és azok egymásra gyakorolt hatását.
Kifejtette, idén számos lépést tettek a szemétmennyiség visszaszorítása érdekében, valamint a hulladékkezelést is alapjaiban újragondolták, ezzel is szebb, tisztább fesztiválkörnyezetet kapva. Nagyjából 20 százalékkal termeltek kevesebb szemetet, mint az előző években azzal, hogy a szívószálakat kitiltották, a csapolt sör árusítását minimálisra csökkentették, nem nyomtattak programfüzetet, valamint szponzorainktól, partnereinktől is azt kérték, hogy szórólapot, illetve egyszer használatos reklámtárgyat ne hozzanak a fesztiválra.
– fogalmazott a főszervező.
A környezettudatosságot kötelező törvénytervezettel kapcsolatban elmondta, egyetértenek vele, és nagyon hasznos intézkedésnek tartják, azonban fontos, hogy a rendezvényszervezők véleményét is meghallgassák ezen intézkedések bevezetése előtt.
A Maros-parton szervezett VIBE fesztivál kommunikációs koordinátora, Polacsek Péter elmondása szerint a 2019-es marosvásárhelyi rendezvény kiemelt témája volt a környezettudatosság, de Romániában még gyerekcipőben jár az infrastruktúra hozzá.
– mondta érdeklődésünkre a koordinátor. Hozzátette, az első kiadás óta tematizálják a környezettudatosságot: minden évben csatlakoztak a Marosvásárhelyi Rádió Közösen kitakarítjuk nevű kampányához, melynek célja a Maros-part megtisztítása. A VIBE Koliban nagyon sok előadás szólt a zöld megoldásokról, a fesztivál területén is voltak ilyen típusú intézkedések, az infrastruktúra nagy részét újrahasznosították előző évekből. Ezen kívül néhány partnerük is segített, a Toyota például hibrid fesztiválautókkal támogatta a harmadik alkalommal szervezett rendezvényt.
A szívószálak kiiktatásával is foglalkoztunk, de csak minimalizálni tudtuk. Tehát a próbálkozás, a felismerés megtörtént, 2020-ra szeretnénk igazán környezettudatos fesztivállá válni. Törvénnyel vagy törvény nélkül, ez nekünk mindenképp prioritás lesz” – hangsúlyozta Polacsek Péter.
Környezettudatos fesztiválnak nevezte megkeresésünkre a Kolozsvári Magyar Napokat Szabó Lilla programigazgató. Mint emlékeztetett,
idéntől bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, a lacikonyhák az ételeket már tavaly óta kartontányéron kínálják – tény, hogy az evőeszköz még műanyag, de Szabó Lilla szerint már ez is félsiker.
A borutcában eközben már évek óta visszaváltható üvegpoharakban kínálják a termelők a nedűt, és idén kísérleti jelleggel a Bánffy-palota udvarán visszaváltható sörös korsókat használtak, amit sokan vissza se váltottak, hanem hordozták magukkal a rendezvény egész ideje alatt, és mindig abba kérték az italt. A szervezők remélik, hogy jövőre minden helyszínen ilyen pohárban kínálják majd a sört.
Előadások is minden évben szóltak ugyanakkor a környezettudatos életmódról a Kolozsvári Magyar Napokon, idén például az urbanizáció és a környezetszennyezés összefüggéseit járták körül az előadók főként Kolozsvár vonatkozásában.
A nagyváradi Szent László Napok szervezői számára a kezdetektől fontos volt a környezettudatosság, 2018-tól pedig még inkább középpontba került a zöldszemlélet.
Ennek egyik kulcsa a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése volt az Ave Bihar céggel partnerségben, és a szervezők szerint természetesen a kihelyezett tájékoztatók ellenére sem száz százalékos a szelektálás, de egyik évről a másikra is hatalmas a fejlődés.
A sör ugyan még idén is műanyag pohárban volt, de a bort egyénített fesztiválpohárban mérték, aki akarta, meg is vásárolhatta azt, mások csak egy „bérelték”. A lacikonyhákban eközben komposztálható tányérokban és fa evőeszközökkel kínálták a finomabbnál finomabb falatokat.
Ugyanakkor idén már nem voltak szórólapok, a szervezők is csak azt nyomtatták ki, ami elengedhetetlen volt.
A zöldtudatot volt hivatott erősíteni, hogy Szent László Napok feliratú vászon szatyrot is vásárolhattak a fesztiválozók. Volt ugyanakkor ökosátor, ahol a hulladék-újrahasznosításról tudhattak meg érdekességeket a résztvevők, és ki is próbálhatták azt, a legkisebbek környezetvédelemmel kapcsolatos játékokat játszhattak, volt beszélgetés a fenntartható fejlődésről, és a fesztivál vendége volt Kump Edina környezetkutató, zero waste szakértő, aki a hulladékmentes életmód témában tartott előadást.