Óvoda szülte gyermekvállalási kedv: a szülőföldön maradást is elősegíti vidéki napközik és bölcsődék létesítése
A fiatal párok szülőföldön maradásához és a gyermekvállalási kedv növekedéséhez vezet a 21. század igényeinek megfelelő bölcsődék és napközik létesítése – vallja több marosszéki polgármester. Véleményüket a tanfelügyelőség illetékese is osztja.
„Amióta a faluban kiderült, hogy napközi programmal működő óvodát építünk, egyre több fiatal vállal gyereket” – mondta többek között Vámosgálfalva polgármestere a tanévkezdés napján szervezett épületavatón. Balog Elemér megállapítása sokakat megmosolyogtatott a hallgatóságból, azonban
az elöljáró nem afféle szaftos viccnek szánta: anyakönyvi adatokkal, illetve fiatal falubeliek nyilatkozataival tudja alátámasztani állítását.
„A községben lényegesen javult a népszaporulat. Több fiatal anyuka, apuka mondta el, hogy a jó hír hallatára vállalt gyermeket vagy kistestvért a már meglévő mellé. Tavaly negyvenketten jártak óvodába, az idén szinte másfélszer annyian, hatvanan lesznek. Az elkövetkezendő években még több gyerekkel számolunk” – lelkendezett a Krónikának a Kis-Küküllő menti, magyar többségű település elöljárója.
Szerinte a vámosgálfalviak nagyon jól ismerhetik azt a kínai bölcsességet, amely szerint „ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát, ha terved egy életre szól, embert nevelj”.
„Egyre több helybéli döntött arról, hogy nemcsak magot vet, és fát ültet, hanem embert is nevel, mégpedig itt, a községben” – tette hozzá Balog. A Dicsőszentmárton közelében fekvő település gazdája elmondta, hogy a fiatal családokkal egyeztetve javasolta az önkormányzati képviselőknek a régi óvoda kibővítését a korábbi háromszorosára.
Az avatón Ioan Macarie főtanfelügyelő kellemes csalódottságának adott hangot; mint mondta, amikor két évvel ezelőtt meglátta az építőtelepet, rendkívül szkeptikus volt. Akkor nem akarta megbántani vagy letörni a polgármestert, inkább nem mondott semmit. A főtanfelügyelővel ellentétben Pataki László iskolaigazgató már akkor úgy vélte, hogy az építkezéssel – a korszerű beruházáson túl – jövőképet is biztosítanak a közösségnek.
Balog Elemér megállapítását másik két politikuskollégája is megerősíti. Amellett, hogy mind Marosszentgyörgy, mind Marosszentkirály dinamikusan fejlődő községközpontnak számít, ahol a lakosság száma is gyarapodik, a gyermekvállalási kedv is megugrott a hosszú programú óvoda, illetve a bölcsőde létesítése után.
A megyeközponttal összenőtt településeken alig fejezték be az egyik beruházást, máris nekiláttak a következő tervezésének.
Szentgyörgyön ezelőtt tíz évvel emelték meg egy szinttel az óvoda épületét, most viszont egy másikat is építenek. Ugyanígy jártak a bölcsődével is, amelyet alig egy pár évvel ezelőtt avattak, most viszont a bővítésére készülnek. Nagy az igény iránta, amit a leginkább az a tény igazol, hogy 20-25 kisgyerek most is csak pótlistára kerülhetett fel. „Határozottan érződik a napközi, illetve a bölcsi létrehozásának hatása. A fiatal családoknak a két intézmény léte biztonságérzetet nyújt, aminek köszönhetően sokkal bátrabban tervezhetik meg jövőjüket” – fejtette ki lapunknak Sófalvi Szabolcs marosszentgyörgyi polgármester.
Hasonló utat járt be Marosszentkirály is, ahol tavaly ilyenkor avatták fel a napközi otthonos óvodát, jövő szeptemberben meg a bölcsőde épülete előtt szeretnék elvágni a szalagot. Nemrég írták alá az uniós alapokból létesítendő intézmény felépítésére vonatkozó szerződést, Gál Sándor alpolgármester azonban rendkívül derűlátó. Mint mondja, az óvoda építése is decemberben kezdődött, és alig kilenc hónapot tartott.
– vélekedett az elöljáró.
Kovács Júlia szaktanfelügyelő is úgy látja, amennyiben egy-egy vidéki településen megépül egy korszerű, lehetőleg napközi programmal működő óvoda, a fiatalok egyre kevésbé gondolkodnak az elvándorlásban, inkább helyben vagy a környéken vállalnak munkát, szülőfalujukban teremtenek otthont. „Így nem hal ki az óvoda, és nem hal ki a vidék” – értékelte a reményt sugalló helyzetet az óvodákért felelős tanfelügyelő.