Páva Adorján 2019. szeptember 09., 08:13

Románia sötétlő napos oldala

Persze csak akkor, ha működni fog a Környezetvédelmi Alap (AFM) internetes felülete. Merthogy ez természetesen egyáltalán nem biztos a fejetlenségről, szervezetlenségről, bizonytalanságról tanúskodó előzmények ismeretében.

Grațiela Gavrilescu volt környezetvédelmi miniszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy megújítják a rendkívül népszerű, legutóbb csupán 2016-ban kiírt Zöld ház programot: idén napelemek beszerzésére és beüzemelésére pályázhatnak az állampolgárok, a kormány több mint 100 millió eurós költségvetést biztosít a kezdeményezésnek. A tárcavezető már a bejelentéskor félretájékoztatott: azt állította, hogy az állami támogatás nagyban segít a lakosság fűtés- és vízmelegítési kiadásainak fedezésében.

Csakhogy a kormány által nyújtott maximális összeg – 20 ezer lej, amelyhez hozzáadódik az igénylő önrésze, minimum 10 százalék – távolról sem elég akkora teljesítményű napelemrendszer beszerzésére, amely télen fűtésre elegendő energiát termelne: ahhoz a támogatás többszörösét kellene befektetnie a pályázónak.

Persze a 20 ezer lej nem leírandó összeg: a támogatás segítségével olyan rendszer építhető ki, ami egy átlagos háztartás – amelyben nem villannyal fűtenek – éves áramfogyasztásának legalább felét–háromnegyedét kiválthatja. Sőt a helyben fel nem használt energia bekerül az országos hálózatba, amiért fizet a szolgáltató, tehát pénz is állhat a házhoz. Így hát nem véletlen, hogy sok tízezer lakos nagy érdeklődéssel várta a program részleteit, indulását. A kormány először szakcégekkel tárgyalt, amelyek idén tavaszig nevezhettek be. Gavrilescu márciusban azt nyilatkozta, a lakosság májusban kapcsolódhat be a programba az akkreditált cégeken keresztül.

Nos ebből augusztus–szeptember lett: a hatóságok csak a minap közölték az elfogadott napelem-forgalmazók és -felszerelők listáját. Hogy miért kellett ennyit várni? Az biztos, hogy az illetékesek leginkább a feltételek menet közbeni módosítgatásaival foglalatoskodtak. Kitalálták ugyanis, hogy kizárják a programból azokat az igénylőket, akik jelzáloghitel segítségével vásárolták meg házukat, illetve azokat, akiknek ingatlana cég székhelyéül is szolgál.

Mindezt olyan körülmények között, hogy köztudott: az elmúlt években rengetegen vásároltak házat bankhitellel, így az igénylők számottevő része közülük kerülhet ki. A közvitára bocsátott módosítások természetesen nagy felháborodást váltottak ki, végül pedig a kormány visszakozott, ugyanakkor a cég székhelyéül szolgáló ingatlanok tulajdonosai valóban nem pályázhatnak.

A történet másik pikantériája, hogy Grațiela Leocadia Gavrilescu egy nappal a lemondása előtt írta alá a program újabb szakaszának zöld jelzést adó rendeletet – ha ezt nem teszi meg, a kiírás biztosan tovább késik, ki tudja, meddig. Ezzel együtt még most is sok a kérdőjel: például az AFM az elmúlt napokban kétszer is módosította az igénylési kérvény formanyomtatványát, a pályázók és a cégek „nagy örömére”.

A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a csaknem 300 engedélyezett vállalkozás jelentős része – egyesek szerint nyolcvan százalékuk – a program kedvéért „nyergelt át” napelemek forgalmazására és felszerelésére, így nincs tapasztalatuk e téren. Szintén problémás, hogy sok cég 10 százaléknál nagyobb előleget vagy a teljes összeget elkéri a pályázótól, mondván, hogy amikor az állam a felszerelés után (amelynek a szerződés-aláírást követő nyolc hónapon belül kell megtörténnie) átutalja a támogatást, a tulajdonos visszakapja a pénzét. Igencsak problémás, hiszen egy vállalkozás bármikor csődöt mondhat...

A napelemekre pályázóknak eleve nagy szükségük van a szerencsére, hiszen mindössze 33 ezer igénylőt tudnak kielégíteni, a cégek pedig nagy érdeklődésről számoltak be. Sok múlik az adatbevivők gyorsaságán, majd a Környezetvédelmi Alap szigorú munkatársain. Azt követően az áramszolgáltatóval kell „megvívni” a harcot az engedélyek kiváltása, az új villanyóra felszerelése okán, majd a magát minden bizonnyal túlvállaló szakcég képviselőinek kell könyörögni, hogy még határidőn belül valósítsák meg a beruházást. És persze mindezt abban az esetben, ha minden terv szerint működik. Mert nem várt bonyodalmak bármikor közbejöhetnek ebben az országban.