Kimozdulnának a szembenállásból – Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője szerint a „respektet” a magyarok és románok is értik

Pataky István 2019. szeptember 09., 08:08

A 2016-os választás után azért működtünk együtt a PSD–ALDE-kormánykoalícióval, hogy a centenárium időszakában fenntartsuk a párbeszéd lehetőségét a román hatóságokkal – vázolta az RMDSZ egy hete kijelölt szóvivője a szövetség viszonyát a hatalommal.

Hegedüs Csilla: mindent megteszek, hogy hatékonyabban kommunikáljunk Fotó: Facebook/RMDSZ

Vonzó feladat-e a szóvivőség, amely tökéletes alkalmazkodást jelent a hivatalos RMDSZ-állásponthoz minden egyes kérdésben – kérdeztük a legutóbb még európai parlamenti képviselőjelöltként kampányoló Hegedüs Csillától.

Az RMDSZ szóvivőjének az a dolga, hogy a szervezet álláspontját közvetítse a sajtó és a választók, a magyar közösség felé.

A feladat helyett inkább a kihívás szót használnám, hiszen ez egy teljesen új megbízatás számomra, és tudom, hogy minden tőlem telhetőt megteszek majd azért, hogy gyorsabban, hatékonyabban kommunikáljunk közösségünkkel és a sajtó képviselőivel” – fogalmazott az újdonsült szóvivő, aki a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) augusztus 30-ai marosvásárhelyi ülésén kapta meg új megbízatását.

{K1}

Mint mondta, tisztában van azzal, hogy mit jelent a 2019-es politikai helyzetben az RMDSZ szóvivőjének lenni: a kormány válságban van, három nagyon nehéz választás előtt állunk, a magyarok és románok közötti konfliktus pedig az elmúlt másfél évben újra kiéleződött. „De azt is tisztán látom, hogy nekünk közösen kell építkeznünk. Nem a vitákat kell keresnünk, hanem törekednünk kell a kölcsönös tiszteletre, a párbeszédre, a kommunikációra” – tette hozzá Hegedüs, akit immár új státusában kérdeztünk aktuális politikai témákról.

„Becsületbeli ügy”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök román államfőjelöltségével kapcsolatban a szóvivő elmondta, sokan megkérdezik tőle, hogy mi értelme van RMDSZ-es államelnökjelöltet indítani, hiszen semmi esély a győzelemre. „Ez számunkra becsületbeli ügy.

1996 óta mindig volt a magyaroknak államelnökjelöltje, hiszen már akkor is tudtuk és ma is tudjuk, hogy a magyarságot senki más nem fogja képviselni a kampányban, céljainkról, elvárásainkról, problémáinkról egyetlen román politikus sem fog beszélni.

Ez a mi feladatunk, és ezt csak egy magyar jelölt tudja megtenni” – érvelt a korábban elsősorban kulturális területen aktív politikus.

Ami a „Respekt mindenkinek” szlogenválasztást illeti, Hegedüs Csilla elmondta: egy olyan szót, szóösszetételt kerestek, amely egyszerűen fejezi ki az üzenetet, és amit mindenki megért. „Ezért van a kampányunk középpontjában a tisztelet, a respekt. Ezt a magyarok és románok egyaránt értik. És mindannyian ezt szeretnénk: hogy az állam tisztelje a polgárt, hogy a románok és magyarok kölcsönösen tiszteljék egymást. Azt látjuk és tapasztaljuk, hogy a centenárium már elmúlt, a viták és konfliktusok mégsem csitultak: egyeseket ma is zavar a magyar felirat a községházán, a magyar iskola, a magyar temető, a magyar zászló.

Ebből az állapotból, ebből a szembenállásból kell kimozdulnunk, ha együtt akarunk valamit építeni. Mert mindannyian, románok és magyarok egyaránt, egy jobb országban akarunk élni”

– hangsúlyozta a szóvivő.

Fotó: Facebook/RMDSZ

Hozzátette, Kelemen Hunor jelölésével és az államelnöki kampánnyal új lendületet akarnak adni a román–magyar párbeszédnek. Úgy vélte, Kelemen Hunornak van szava, befolyása a romániai politikában, a románok is tisztelik – még akkor is, ha nem szavaznának rá.

Lapunk arra emlékeztette Hegedüs Csillát, hogy az RMDSZ-t és Kelemen Hunort az utóbbi években a PSD támogatójaként könyvelték el a magyar és a román véleményformálók, elemzők. „A 2016-os választás után azért működtünk együtt a PSD–ALDE-kormánykoalícióval, hogy a centenárium időszakában fenntartsuk a párbeszéd lehetőségét a román hatóságokkal, idén pedig azért szüntettük meg az együttműködést, mert az úzvölgyi incidensek kapcsán betelt a pohár. Számunkra, az RMDSZ számára mindig a magyar közösség jóléte, érdekeinek képviselete jelentette a legfőbb célkitűzést” – érkezett a szóvivői álláspont.

Kelemen Hunor magassága és romántudása

Arra kértük Hegedüs Csillát, jellemezze a novemberi román elnökválasztás három „fajsúlyos” jelöltjét, Klaus Johannist, Dan Barnát és Viorica Dăncilát. „Johannis – tévedni emberi dolog, de a tévedésben megmaradni ostobaság.

Sajnos egyetlen alkalommal sem köszöntötte március 15-én a magyar közösséget, és szerinte a kisebbségi ügyeket példaértékűen kezelik Romániában. Vele tehát sok kérdésben nem értünk egyet. Kelemen Hunor magasabb nála”

– értékelt Hegedüs Csilla. „Ami Barnát illeti, nem tudunk hinni neki, hiszen az USR az alkotmánybíróságon minden olyan törvénykezdeményezést megtámadott, ami hasznos és jó lett volna a kisebbségi jogok kiterjesztése, bővítése szempontjából. Az, hogy a pártja megpróbál magyarul is kommunikálni, önmagában üdvözlendő, de ebben a kontextusban hiteltelenné teszi őt. Kelemen Hunor jobban beszél románul, mint bárki az ő pártjából – magyarul” – közölte a szóvivő.

„Dăncilă ambiciózus nő, akinél az ember mindig számíthat meglepetésekre. Azonban eléggé megkopott a kaotikus kormányzás miatt, és ezt a választók nem fogják figyelmen kívül hagyni.

Kelemen Hunor helyesebben beszél nála románul”

– vázolta szubjektív értékelését az RMDSZ kommunikátora.

A szövetség őszi parlamenti terveit összegezve Hegedüs Csilla elmondta, az új ülésszakban tisztázni szeretnék a közigazgatási törvénykönyv módosítását, amelyet az alkotmányossági óvás után sürgősségi rendelettel fogadott el a kormány, de most kerül parlamenti vitára.

Ez jelenleg a kisebbségeket hátrányosan érintő intézkedéseket tartalmaz, ezért azt szeretnénk, hogy a parlament által eredetileg elfogadott változathoz térjünk vissza”

– tette hozzá. Az ingatlan-visszaszolgáltatásra külön törvényjavaslatot fog kidolgozni az RMDSZ, mivel – mint a szóvivő fogalmazott - elfogadhatatlan, hogy tíz éve leállt a munka, és a visszaigényelt ingatlanok ügyében nem történt pozitív előrelépés. A közegészségügy vonatkozásában az RMDSZ törvénybe foglalná a szűrés és prevenció lehetőségét, ezek költségeit az államnak kellene biztosítania.