Makkay József 2019. szeptember 04., 08:30

Szavazatot nem hozó gyerekétkeztetés

A tagállami költségvetések lehetőségei alapján iskolai étkeztetési programok eddig is működtek a legtöbb uniós országban, a mostani brüsszeli finanszírozás azonban még nagyobb impulzust ad a gyerekkorban megalapozható egészséges táplálkozás kialakításában. Amivel, valljuk be, hadilábon állunk. Ahogyan az egyik jeles erdélyi méhészszakember fogalmazott a napokban: a gyerekek és a fiatalok folyamatosan ki vannak téve a legnagyobb veszélynek, ami úton-útfélen szembejön velük, mégpedig az egészségükre káros ipari édességek hatalmas választékának. Nehéz, de nem lehetetlen meggyőzni a szülőket arról, hogy az egészséges édesség a méz és más méhészeti termék, és amikor lehet, ezzel helyettesítsék édesszájú gyerekeik kívánságát. De ugyanez érvényes a friss zöldség- és gyümölcsfogyasztásra is. A romániai audiovizuális médiát felügyelő tanács által előírt és a kép-
ernyőkön rendszeresen megjelenő és elhangzó zöldség- és gyümölcsfogyasztási „szlogenek” nem egészségügyi szakemberek üres okoskodásaként kerülnek az éterbe, hanem életbe vágó jótanácsként azok számára, akiknek van füle ezt meghallani.

Az iskolai étkeztetés nem sikertörténet Romániában. Az állam által támogatott tej-kifli program évek óta változatlan, és folyamatos cirkusz övezi. Vagy beszállító, vagy pénz nincs, vagy az iskolákban ezzel dobálóznak a gyerekek, mert mindennap ugyanaz az élelmiszer előbb-utóbb unalmassá válik. A felváltva, almával bevezetett „színesebb” választék a szerencsésebb helyzet, hiszen egy-egy friss gyümölcsöt szívesebben elfogyaszt a gyerek is, mint a „dögunalmas” kiflit, aminek sokszor íze sincs. Ha a pékség szabadpiacra termelné iskolai kiflijét, biztosan a nyakán maradna, mert a vásárlók elkerülnék.

Volt már a román szaktárcának meleg ebédet kínáló programja is, de az évek óta csak néhány iskolában működik „próbaként”. Azaz tesztelik valamiért, holott nem nehéz kitalálni, hogy nem a gyerekek és a pedagógusok elutasítása, hanem pénzhiány miatt nem lehet országos szinten bevezetni. Pedig ez volna az igazi megoldás, akárcsak Magyarországon. Van egy sejtésem: ha a nyugdíjasokhoz hasonlóan a gyerekek is szavaznának, akkor már rég nemcsak a nyugdíjemelésről szólnának a kormányprogramok, hanem az iskolai étkeztetésről is.

Szakemberek szerint a megfelelő iskolai étkeztetés megszervezésének és összeállításának hosszú évtizedekre szóló hozadéka van az egészséges táplálkozás megalapozásában. Nem mindegy, hogy a különböző közegészségügyi programok részeként sikerül-e visszafogni a későbbi betegségek melegágyának számító gyerekkori elhízást, és olyan táplálkozási szokások kialakítására serkenteni a fiatalokat, amelyet jó eséllyel megőriznek felnőttkorban is. Ha ilyen szempontból közelítjük meg a témát, akkor életbe vágó, hogy a gyerek tízóraira kap-e valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt, vagy ebédre egy meleg levest. Még akkor is, ha a szakácsok szerint nehéz iskolai étkezdében gyerekeknek főzni, mert az étkezési szakemberek, szakorvosok által kötelezően felügyelt étrendbe nem kerülhetnek olyan ételek, amelyek károsak az egészségre, miközben heti rendszerességgel halnak is kell szerepelnie a menüben, amit szintén nem mindenki szeret. De az otthoninál gyakran változatosabb étrendet előbb-utóbb a kisgyerekek is megszokják, és ezzel jó irányba mozdulhat el a táplálkozásuk.

Mivel az állam által finanszírozott iskolai meleg ebédtől még távol állunk, mindenképpen jól jön az uniós támogatottságú tej-kifli, zöldség- és gyümölcsprogram. Azzal a feltétellel, hogy mindig ízletes és ehető tízórai kerül a gyerekek elé.