Továbbéltetik a Petőfi-kultuszt Koltón: a lánglelkű költőre emlékeznek vasárnap a Máramaros megyei településen
A Petőfi-kultusz ápolására, a hagyományok továbbéltetésére hívják fel a figyelmet a Máramaros megyei Koltón a hét végén. A rendezvényen arra is emlékeznek, hogy a költő a ma felújítás alatt álló Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit. Az évente megszervezett eseményről a főszervező, Téglás J&o
Petőfi-emlékünnepet tartanak vasárnap a Máramaros megyei Koltón, ahol a költő Teleki Sándor kastélyában mézesheteit töltötte újdonsült feleségével, Szendrey Júliával. Az immár hagyományos, évente tartott megemlékezést negyven éve szervezi Téglás József koltói születésű pedagógus, aki a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanára. A kulturális műsort, verses összeállítást, koszorúzást felvonultató programsorozat Koltó község önkormányzatának és a koltó-katalini református egyházközségnek a közös rendezvénye.
A megemlékezésen Csendes Lajos polgármester, Apjok Norbert parlamenti képviselő, Galánthay Zsombor ügyvéd, Teleki Sándor leszármazottja, valamint Tarjányi József, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke mond beszédet. Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze szavalni fog és fellép a koltói kamarakórus is.
Téglás József a Krónika megkeresésére elmondta, az első, dokumentumokkal bizonyítható koltói Petőfi-ünnepet 1939-ben tartották, majd az 1950-es évektől az 1970-es évek közepéig Petőfi-bálnak nevezett népünnepélyként élt tovább a rendezvény.
– fogalmazott a főszervező. A rendezvény az 1970-es évek közepétől 1979-ig Koltói Ősz néven futott Varga Rozália tanárnő irányításával, 1979-től az 1985-ös betiltásig pedig a korszakra jellemzően a Petőfi–Eminescu nevet kapta.
„A Ceauşescu-korszakban úgy tiltották be a megemlékezést, hogy műsor közben állították le a milícia és a Szekuritáté beépített emberei, akik a közönség soraiban ültek” – mondta el a főszervező. 1990-től egész napos rendezvénnyel emlékeznek évente a költőre a nagybányai bércek szomszédságában megbúvó Kővár-vidéki településen. A rendezvénnyel arra is emlékeztetnek, hogy Petőfi Sándort közeli barátság fűzte a Koltón gazdálkodó Teleki Sándorhoz, a költő a „vad gróf” meghívására több alkalommal is ellátogatott a környékre. Szendrey Júliával kötött házassága után hat hetet a koltói kastélyban töltött, itt vetette papírra lírájának több gyöngyszemét, köztük a Szeptember végén című verset.
Az impozáns Teleki-kastélyt egyébként most újítják fel kívül-belül, a rendezvény főszervezője azt mondta, reményeik szerint jövőre újra látogatható lesz az épületegyüttes és benne a Petőfi-múzeum. A gyűjtemény anyagát jelenleg a Teleki Sándorról elnevezett helyi művelődési házban lehet megtekinteni. A műemlék tulajdonosa, a Máramaros megyei község önkormányzata a 2014–2020-as Regionális Operatív Program révén nyert 6,8 millió lejes (másfél millió euró) európai uniós forrást a felújításra.
Csendes Lajos polgármester korábban a Krónikának elmondta, az alagsortól a tetőzetig terjedő átfogó korszerűsítés során valamennyi helyiség rendeltetést kap, és az emeleti Petőfi-múzeumot is bővíteni szeretnék. A kastélykertben megtekinthető Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egész alakos szobra, Pogány Gábor Benő szolnoki művész alkotása, Teleki büsztje, a költő kőasztala az egykori somfa alatt.
A koltói Teleki-kastély feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején épült, 1821-ben pedig már restaurálták a barokk épületet. A Telekiek 18. századi kastélyának leghíresebb ura gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró. 1846–1847-ben három alkalommal is megfordult a településen a kor híres költője, Petőfi Sándor. Ezek közül a „látogatások” közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. – október 19. közötti időszak, amikor az ifjú író hitvesével, Szendrey Júliával, itt töltötte a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagította a magyar lírát. A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott, ezt a fát Petőfi somfájának nevezik, s ez alatt temették el kívánsága szerint Teleki Sándort is.
A kastélyról Jókai Mór így ír: „a legelső belépésnél meglepnek a nagybecsű olajfestmények, amikkel a termek falai tetőtől talpig fedve vannak. Számtalan nagy mesterek remekművei, miket Teleki Sándor széles e világon barangoltában hol zsibvásáron potom árért, hol drága pénzen összeszerzett.” A gróf örökösei 1936-ig karban tartották a kastélyt, majd ezután kénytelenek voltak elhagyni a falut. A második világháború után az épületet menekültek szállták meg, a megmaradt bútorokat a környékbeliek hordták szét. Az államosítást követően restaurálás címén lebontották a kastély romantikus csigalépcsőjét és néhány falát, majd szórakozóhelyet létesítettek benne. Ezzel egy időben a termelőszövetkezet raktárként és irodaként használta. Később iskolává alakították. A Teleki családhoz hű kocsis, Sebők Mihály ötlete volt, hogy a kastélyban Petőfi-múzeumot alakítsanak ki.