Visszaüthet az orvossürgetés: az érintettek felháborítónak tartják a kormány büntetésszigorító döntését

Kifakadt az orvostársadalom a kormány döntésére, miszerint a korábbinál kétszer nagyobb pénzbüntetés róható ki azokra a fehérköpenyesekre, akik túl sokat várakoztatják a betegeket a sürgősségen. 

Groteszknek és felháborítónak nevezte András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója a kormány döntését, miszerint megkétszerezik a sürgősségen dolgozó orvosok büntetését, ha sokáig várakoztatják a betegeket. Az intézményvezető szerint valódi sürgősségek esetén azonnal ellátást kell biztosítani a páciensnek, de – számos, az ügyben megszólaló érintetthez hasonlóan – úgy véli, azt nem lehet számon kérni, ha valaki egyszerű vizsgálatért, tulajdonképpen a háziorvos kompetenciájába tartozó ellátásért megy be a sürgősségre, és várakoznia kell. András-Nagy Róbert hangsúlyozta: ha az amúgy is erőn felül teljesítő sürgősségi orvosokat „riogatják”, előbb-utóbb „bedobják a törülközőt”, szakot váltanak vagy elmennek külföldre.

A kormány keddi ülésén elfogadta a kormányhatározatot, amellyel a közegészségügyi kihágásokra vonatkozó 2011/857-es kormányhatározatot módosítja, mégpedig úgy, hogy megkétszerezik a korábbi szabályozás által kilátásba helyezett bírságokat. Sorina Pintea egészségügyi miniszter szerint

az intézkedés célja, hogy felelősségtudatosabbá tegyék a fehérköpenyeseket, és hogy betartsák az egészségügyi irányelveket.

„Bebizonyosodott, hogy kényszerítő eszközöket is be kell vetni a rendszer működése érdekében” – fogalmazott a tárcavezető.

A beteg panasszal fordulhat a közegészségügyi igazgatósághoz, ha az előírt időtartamnál tovább várakoztatják – az ügyeletes orvost 1000–3000 lejre, a kórházat pedig legtöbb 30 ezer lejre büntethetik meg. A protokoll szerint a sürgősségi eseteket színkód szerint osztályozzák a beteg állapota alapján.

Az életveszélyben levő beteg, aki újraélesztésre szorul, piros kódot kap, és azonnal el kell látni. A kritikus állapotú pácienst, vagy azt, aki nagy fájdalomra panaszkodik, sárga kóddal jelzett esetként kell kezelni, és legtöbb 15 percet várhat;

a sürgős, de nem nagy kockázatot jelentő eseteket zöld kóddal jelölik: ezeknek a betegeknek legtöbb hatvan perc alatt kell sorra kerülniük. A nem sürgősnek minősített ellátásra legtöbb 120 percet lehet várni, míg ha a beteg csak egyszerű vizsgálatot szeretne, 240 percet, azaz négy órát is várakozhat.

„Reális időket kell megszabni. Piros kód esetén egyértelmű, hogy azonnal el kell látni a beteget, a többi sürgősségi esetet is a lehető leggyorsabban, ám ha valaki bejön a sürgősségre, mert már három hete fáj a dereka, akkor nem kérheti számon, hogy órákat, esetleg egész délután várnia kell” – mondta András-Nagy Róbert. Rámutatott, jelenleg a sepsiszentgyörgyi sürgősségen ellátott betegek több mint fele nem sürgősségi eset: a háziorvosi rendszerben is orvosolni lehetne panaszaikat.

A várakozási időket közegészségügyi mutatók, komoly számítások alapján határozzák meg Nyugat-Európában, de nem az a cél, hogy elővehessék az orvost, és megbírságolhassák

– szögezte le az igazgató. Szerinte félő, ennek a döntésnek az lesz a következménye, hogy még kevesebb orvos marad az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő ágazatban, ahol folyamatosan, megállás nélkül dolgoznak. El kellene dönteni, hogy a valóban sürgős eseteket kell ellátni, vagy a sürgősséget is háziorvosi rendelővé alakítják – érzékeltette a kormány döntésének groteszk vetületét az igazgató.