Leghamarabb az ősz végén kerül a parlament elé a kormány által sürgősségi rendeletben elfogadott idei első költségvetés-kiigazítás – véli Korodi Attila.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónika megkeresésére rámutatott, általában a kormányok szokása, és ehhez a parlamenti többségük is megvan, hogy nem gyorsítják fel a törvényhozásban a folyamatot, hogy a sürgősségi kormányrendelet maradjon érvényben, és azt az év végéig már ne módosítsa más törvény.
Az első háznak, ami ez esetben a szenátus, hatvan napon belül kell döntenie, november végén átjön a képviselőházba, és ott is megvan a többség, hogy elhúzzák a megvitatását” – részletezte a székelyföldi politikus. Korodi szerint különben egyelőre az látszik, hogy a költségvetési célokat nehezen tudják tartani, a kormányon belüli konfliktusok is emiatt zajlanak, ez pedig teljes egészében a végrehajtó felelőssége.
– fogalmazott a politikus. Példaként említette, hogy az oktatási minisztériumtól komoly összeget el tudtak venni anélkül, hogy meglátásuk szerint ez fennakadást okozna, ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy ezen a területen nem valósultak meg a fejlesztések.
{K2}
Az RMDSZ-es képviselő kiemelte egyúttal: az ország saját költségvetéséből tervezett országút- és vasúthálózat-fejlesztések, autópálya-építések végül nem valósultak meg. Példa rá a Comarnic és Brassó közötti autópálya-szakasz, melyet levettek a köz- és magán-együttműködésben megvalósuló projektek listájáról, hogy majd saját költségvetésből megvalósítják, de tulajdonképpen újra csak halasztották – tette hozzá Korodi.
Elmondása szerint ugyanakkor az EU-s pályázatok, a megyeszékhelyeknek előirányzott több száz millió eurós beruházások Erdély-szinten is jövő évre kezdenek beindulni, lehívhatóvá válni, az integrált fejlesztések, a hulladék-, víz- és csatornaprojektek még a megvalósíthatósági tanulmány szintjén vannak, itt is csúszások lesznek, ami alapjában nem gond, mert 2023-ig kell ezeket elszámolni.
– szögezte le Korodi Attila. Hangsúlyozta, a beruházások elmaradása rövid távon talán nem, de hosszú távon, már két-három éves távlatban kihat a gazdaságra, mert a gazdasági növekedést a fogyasztásra alapozva csak ideig-óráig lehet fenntartani.
{K1}