Felszámolnák a rezidensvizsgát – Észszerű szakválasztásra ösztönzik a fiatal erdélyi magyar orvosokat

A rezidensvizsga eltörlése mellett foglalt állást Tubák Nimród. Az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének frissen megválasztott elnöke lapunknak kifejtette, Európa legtöbb országában a megmérettetés nélkül is jól működik az egészségügyi rendszer.

Bár Tubák Nimród elismeri, hogy vannak jó oldalai is, összességében véve nem tartja különösebben hatékonynak a rezidensvizsgát az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének (EROSZ) frissen megválasztott elnöke. A fiatal marosvásárhelyi orvos már diákszövetségi vezetőként is többször fellépett a rezidensvizsga eltörlése mellett. A magyar szakorvosjelölteket tömörítő szervezetnek még nincs hivatalosan kialakult álláspontja erről, új elnöke viszont kitart véleménye mellett, miszerint a vizsga nem tükrözi a realitást.

– fogalmazott a Krónikának az EROSZ elnöke.

Egyébként az állandó vizsgaláz, amelyben a romániai fiatal orvosok élnek, korai szakmai kiégéshez is vezethet – véli Tubák, aki sok, időnap előtt elfáradt szakmabelit ismer. A hazai rendszer a több mint száz vizsgával járó hatéves egyetemi képzés után előbb rezidensvizsgát követel, majd a hatéves képzés után szakvizsgát. A nőgyógyászoknak öt esztendő elteltével újabb próbatétel elé kell állniuk.

– állítja a rezidens orvosokat tömörítő szervezet új vezetője.

Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a rezidensvizsga tudatában sokkal több magyar pályakezdő dönt a kitelepedés mellett, mint ahány román fiatal orvos teszi azt.

A nem hivatalos adatok szerint a végzős hallgatók egyharmada már csak azért is választja szinte indulásból Magyarországot, mert ott nem kell letennie a rettegett vizsgát.

Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára is egyetért a rezidensvizsga kiiktatásával. Szerinte sokkal észszerűbb lenne a kórházigazgatók által kezdeményezett interjú és képességi vizsga alapján alkalmazni a rezidensképzésre jelentkezőket. Gondot jelent viszont a Romániára jellemző túlképzés; míg 1989 előtt öt orvosi egyetem működött az országban, ma már tizenegy helyen osztanak diplomát.

– vélekedett Vass. Szerinte még így is el lehetne gondolkodni a rendszer megváltoztatásán, de azt nem a tetejétől, hanem az alapoktól kellene kezdeni.

A vizsgán túl, a rezidensi rendszernek egy másik hátulütője is van. A pályakezdő, tapasztalatlan orvos nem minden esetben választ okosan, de ez számára is csak évek, évtizedek után derül ki. Akkor, amikor a váltás jelentős gondot okoz.

– mutatott rá a további gondokra Tubák.

Addig, amíg a hazai döntéshozók is rájönnek arra, hogy ami Európában működik rezidensvizsga nélkül, talán Romániában is életképes lenne, az új elnök rövid és középtávú célkitűzései között az eddigi sikeres projektek továbbvitele és újabbak beindítása szerepel. Fontosnak tartja például az Összehozunk nevű rendezvény folytatását, amely a magyar rezidens orvosok és az erdélyi kórházvezetők évente, a Studium–Prospero Alapítvánnyal közösen szervezett találkozója. „Fontosnak tartom, hogy mindenképpen tudjunk közösségünknek magyar orvost biztosítani.

– hangsúlyozta a Krónikának Tubák Nimród.

Az EROSZ közleménye szerint a szervezet ugyanakkor új szakmai projektek indítását is tervezi. Az új vezetőség célként határozta meg a rezidensszövetség további építését, egy kolozsvári fiókszervezet létrehozását is tervezik, hogy a kolozsvári egyetemi központban tevékenykedő rezidens orvosokat is bekapcsolhassák a szervezeti hálózatba. A hazai építkezésen túl a hasonló magyarországi, illetve európai szervezetekkel is együttműködési kapcsolatok kiépítésére törekszenek a következő időszakban.