Főmumus nélküli bukaresti tüntetők az egyéves évfordulón – Az USR–PLUS húzhat politikai hasznot a caracali ügyből

Pontosan egy évvel a futball­huligánok randalírozása, valamint a csendőrök túlkapásai miatt botrányossá fajult bukaresti kormányellenes tüntetés után ismét demonstrációra készülnek az ellenzékiek Bukarestben. A lapunknak nyilatkozó elemző ezúttal nem számít feszültségre.

Lehet, hogy az idei tüntetés létszámban eléri a tavalyit, de nem valószínű az akkori feszült helyzet megismétlődése – véli Pászkán Zsolt. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a Krónika érdeklődésére elmondta, a kormányellenes erők számára hiányoznak a feszültség megteremtéséhez szükséges „külső” feltételek.

Másrészt maga a Szociáldemokrata Párt (PSD), az immár pártelnöki szerepbe is került Viorica Dăncilă kormányfő rendkívül simulékony bel- és külpolitikai irányvonalával gyakorlatilag nemcsak kormányzásra vált alkalmatlanná, de a klasszikus politikai ellenféli szerep betöltésére is. E tényezők miatt elkerülhetetlenül felerősödött a harc a PSD-ellenes erők táborában, hiszen az említett külső tényezők eltűnésével

Klaus Johannis és az őt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára a Dan Barna bejelentett elnökjelölt által vezetett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és szövetségese, Dacian Cioloş Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (PLUS) lettek a fő ellenfelek.

Így az augusztus 10-i tüntetés is e két, eddig szövetséges „résztábor” vetélkedésévé alakulhat át. És ez a tanácstalanság a pártokhoz kötődő, azok érdekeit kiszolgáló médiában is érzékelhető, így nem érzékelhető az egy évvel ezelőttihez hasonlítható feszültség” – fogalmazott a nagybányai származású szakértő.

Megkérdeztük Pászkán Zsoltot, téma lehet-e a demonstráción a caracali gyilkosságok ügye? Mint mondta, az eset minden bizonnyal felmerül majd, még ha csak említés szintjén is. Hozzátette, túl vagyunk az ügy „legforróbb” szakaszán, a média már minden lehetséges irányból körbejárta az esetet, minden valós vagy politikailag motivált értelmezés elhangzott, és hacsak az elkövetkező egy-két napban nem derül ki valami olyasmi, ami teljes fordulatot hoz az ügyben, akkor annak nem lesz különösebb hatása a tüntetés hangulatára.

Ami a caracali rémtörténet politikai vetületét illeti, az elemző úgy vélte, az ügy elsősorban az USR–PLUS-konglomerátumnak hasznos.

„Bár Klaus Johannis az ügy kirobbanásakor megpróbálta a már bejáratott módszerrel a teljes felelősséget a kormányra tolni, hamar kiderült, hogy az elnök által vezetett Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hatáskörébe tartozó, a sürgősségi hívószámot (112) működtető Különleges Távközlési Szolgálat (STS) a fő vétkes, sőt az elnök által addig teljes mellszélességgel és feltétlenül támogatott ügyészség sem vétlen, így meglehetősen hiteltelen volt az elnöki érvelés. Ugyanakkor a kormány sem tudta kivonni magát a felelősség alól, hiszen a belügyminisztériumhoz tartozó szervek, a rendőrség és a csendőrség sem álltak a helyzet magaslatán. Arról nem beszélve, hogy az ügyészségek feletti koordináló hatáskörrel rendelkező igazságügy-miniszter, Ana Birchall is teljesen eltűnt a színről, és amikor nagy későn megjelent, ez inkább csak tovább rontott a helyzeten” – összegzett a szakértő.

A három hónappal az elnökválasztás előtti román politikai helyzetképről Pászkán Zsolt azt mondta, az erőviszonyok átalakulóban vannak. „Ha hinni lehet a felméréseknek, akkor Klaus Johannis egyelőre jelentős előnnyel vezet, de ez még megváltozhat a következő hónapokban.

Sok függ attól, hogy Viorica Dăncilă tényleg elindul a PSD színeiben az elnökválasztáson, vagy a minapi Tăriceanu–Ponta-tárgyalás végül mégiscsak módosítja a kormányzati stratégiát.

Másrészről Klaus Johannis és a PNL elkezdhet egyre jobban tartani az USR–PLUS-konglomeráció­tól is, ennek következménye lehet Johannis amerikai látogatásának kilobbizása is, amire Dan Barna egy szintén amerikai meghívatással válaszolt, aki Közép-Kelet-Európával kapcsolatos amerikai külpolitikára jelentős hatást gyakorló CEPA egyik rendezvényén vesz majd részt” – vázolta fel a helyzetet az elemző.

Szerinte Dacian Cioloş európai parlamenti frakcióvezetőségét figyelembe véve könnyen megtörténhet, hogy a belpolitikai témák „elfogyásával” és a politikai elit ötlettelensége, elképzeléshiánya miatt ez lesz az első romániai elnökválasztás, amikor már nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai szinten is zajlik majd a kampány.