Bátor büdzsékiigazítás aggasztó hiány mellett: számos minisztériumtól von el erőforrásokat a költségvetés-kiegészítés tervezete
Bátor költségvetés-kiegészítés az aggasztó mértékű államháztartás-hiány mellett – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd gazdasági szakember, akit a kormány által kedden nyilvánosságra hozott tervezet kapcsán faggattunk. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szer&a
Az oktatási, az európai uniós alapokért felelős és a kutatási minisztériumok lesznek a legnagyobb vesztesei a nyári költségvetés-kiigazításnak, amennyiben a szociálliberális kormány a kedden közzétett formában fogadja el a jogszabályjavaslatot. A büdzsékiegészítés amúgy a pénzügyminisztériumi előterjesztés szerint pozitív, és a szaktárca továbbra is úgy számol, hogy tartható lesz a 2,76 százalékos költségvetési hiánycél.
A pénzügyminisztérium szerint ugyanakkor biztosítottak a már megkezdett beruházásokra elkülönített összegek, viszont csökkentik a keretet azon intézmények esetében, amelyek nem használták fel kellő arányban a számukra kiutalt összeget.
A tanügyminisztérium költségvetését így 1,03 milliárd lejjel, az európai alapokért felelős minisztériumét 681,9 millió lejjel, a kutatási tárca büdzséjét pedig 369,1 millió lejjel csökkentik a tervezet szerint.
A közlekedési minisztérium költségvetését 128,8 millió, az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős tárcáét 243 millió, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumét 310,4 millió lejjel kurtítják meg, és 143,6 millió lejjel csökkentik a kormányfőtitkárság költségvetését is. A hivatalos bejelentés szerint jelentős összeggel nő viszont a helyi önkormányzatoknak szánt összeg.
A szaktárca tájékoztatása szerint különben a bruttó hazai termék (GDP) 1031 milliárd lejre nőtt az eredeti költségvetés kidolgozásakor felbecsült 1022,5 milliárdhoz képest. „Az átalakított büdzséből biztosítani tudják majd a nyugdíjakat és fizetéseket, valamint a környezetszennyezési adók visszafizetését is” – idézi a minisztérium közleményét az Agerpres hírügynökség. A nyilvánosságra hozott tervezet szerint ugyanakkor ötszázmillió lejt az idei esztendőben bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek elhárítására különítenek el.
– mutatott rá a helyzet visszásságára Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere meglátása szerint ugyanis a kedden nyilvánosságra hozott tervezet furcsasága, hogy ennek az összegnek több mint a felét, gyakorlatilag az 55,7 százalékát nem adják most oda a megyéknek, településeknek.
„Létrehoznak egy tartalékalapot, és a pénzügyminisztérium egyedi elbírálás alapján, kormányhatározattal osztja szét a pénzt az önkormányzatok között. Leírták, milyen dokumentációt kell összeállítani, milyen szempontokat vesznek figyelembe, amikor az összegekről döntenek” – részletezte a polgármester. Hangsúlyozta, ilyen még soha nem történt, ez egy teljesen új helyzet, amit ő maga visszásnak tart, hiszen a „decentralizáció jegyében a polgármesterek az év végéig mehetnek Bukarestbe az iratcsomókkal, hogy a kormány csepegtesse a pénzt”. „Nyilván mindenki, mi is fogunk kérni ebből az alapból, de kérdés, hogy ki és mikor fog ebből pénzt látni” – vetette fel az elöljáró.
Antal Árpád szerint ugyanakkor nem ez az egyetlen furcsaság a költségvetés-kiegészítés tervezetében, hiszen
az önkormányzatoknak konkrétan szétosztott pénz jelentős részét Bukarest kapja, gyakorlatilag 50 százalékkal kap több pénzt a főváros, mint az ország többi része együttvéve.
Vagyis a 2,6 milliárd lej 55,7 százalékát visszatartja a pénzügyminisztérium, a maradék 44,3 százalékból 710 millió lejt, tehát gyakorlatilag a teljes összeg 27 százalékát megkapja a főváros, a főpolgármesteri hivatal és a hat kerületi polgármesteri hivatal. Az ország összes többi önkormányzata – a megyei tanácsok és a települések – 457 millió lejen osztoznak, ami a teljes összeg 17 százaléka.
„Bukarest 50 százalékkal több pénzt kap, mint az ország többi része, és ezt hívják költségvetés-kiegyensúlyozásnak” – állapította meg keserűen a polgármester. Felhívta a figyelmet, hogy a büdzsé-kiegészítéssel nem oldották meg az önkormányzatok legnagyobb problémáját, vagyis azt, hogy az év első három hónapjára az elvett személyi jövedelemadó-különbözetet adják vissza.
„Az egyeztetések során folyamatosan ezt kértük, hiszen a többletfeladatot – a fogyatékkal élők juttatásait és a gondozóik fizetését – január 1-től vették át a települések, miközben a forrást erre, vagyis a személyi jövedelemadó nagyobb százalékát csak április 1-től kapjuk. Ez a különbözet csak Sepsiszentgyörgy esetében 4 millió lej, és ezt egyelőre nem kapjuk vissza” – mutatott rá a polgármester.
„Hat hónap után aggasztó mértékű a romániai államháztartás hiánya: miközben tavaly egész évben egy százalékos volt, idén félév után súrolja a két százalékot, az 1,94 százalék pedig magasnak mondható” – fejtette ki megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Mint rámutatott, a deficithez képest bátor költségvetés-kiegészítést tervez a kormány, ilyen körülmények között a megfogalmazott cél, a 2,76 százalékos hiány valószínű nem teljesíthető.
– részletezte a szakértő.
Hozzátette: az európai uniós projektekből is levágnak 1,8 milliárd lejt, ami azt mutatja, hogy az EU-s alapok felhasználása „gyatrán halad”, az önkormányzatok is folyamatosan abba ütköznek, hogy hiába van pénz közberuházásokra, és az elmúlt tíz év legnagyobb tételét használhatják erre a célra, mégis nehézkesen halad a kivitelezés, a pénz elköltése. „Hosszadalmas a közbeszerzési procedúra, hátráltatja a rengeteg fellebbezés, nincs munkáskéz az építőiparban, lasszóval kell fogni a kivitelezőket, így a lehetőségekhez képest túl lassan haladnak” – sorolta a nehézségeket Králik Lóránd.
Meglátása szerint ugyanakkor a kormány kiszámolta ugyan, hogy mekkora növekedés várható a költségvetésben, a gond viszont az, hogy a bevételi oldalon jelentkező többletet rögtön szét is osztották.
– jegyezte meg a gazdasági szakértő.
Králik kitért arra is, hogy a pénzügyminisztérium a nyereségadó behajtásának javításából vár jelentős -1,6 milliárd lejes – többletet, ami indokolt, hiszen a cégek jól teljesítettek tavaly, és nagyobb profitot jelentettek be. Megjelent továbbá a banki eszközökre kivetett adó, ami 350 millió lejes tétel, a dohánytermékekre és a cukrozott üdítőitalokra kivetett jövedéki adó tervezett növelése, illetve bevezetése újabb plusz bevételeket generál. Viszont nem tudni – tette hozzá –, honnan lesz elég pénz a szeptember 1-től beígért nyugdíjemelésre, ami tovább mélyíti majd a költségvetési hiányt.
Králik felidézte, már tavaly is nehéz volt 3 százalék alatt tartani a hiányt, mesterséges beavatkozásra volt szükség, az utolsó napokban a pénzügy, az önkormányzatok, az állami apparátus elszámolása is nehézkesen működött, hogy ne ugorják át a 3 százalékos deficithatárt, ez idén még nehezebb lesz. Arra is kitért, hogy jelenleg 4,73 a lej/euró-árfolyam, az év végére 4,78-4,8 árfolyamot prognosztizálnak a különböző bankok. Az infláció eléggé magas szinten maradt, a júniusi 3,84 százalékos szintről nem várható csökkenés, sőt enyhe emelkedés sem kizárt, annak ellenére, hogy a költségvetés-kiegészítésben megfogalmazták, hogy visszafogják a bérkeretet.
A szakértő szerint júniusban az egy évvel korábbiakhoz képest 23 százalékkal emelkedtek az állami szektorban a bérköltségek, ez a 3,8 százalékos infláció mellett hatalmas terhet ró a büdzsére.
A nagyváradi szakember szerint amúgy a jegybankialapkamat-változás nem várható, valószínűleg továbbra is 2,5 százalékon fogják tartani.
Négy év alatt 3,3 milliárd lejes bevételt remél a szociálliberális kormány a kedden nyilvánosságra hozott törvénytervezettől, ami előírja egyebek mellett az állami apparátus karcsúsítását, költségeik lefaragását, az üdítők cukortartalmának megadózását, illetve a dohányipari termékek jövedéki adójának megemelését. A Dăncilă-kabinet úgy tervez, hogy az intézkedéscsomag már szeptembertől hatályba lép, és az idei év végéig 510,983 millió lejes bevételt generál.
{K1}
Alkotmányellenes az az intézkedéscsomag, amelyet a kormány július 31-én fogadott el a vállalatok pénzügyi újjászervezésére Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője szerint. Az ellenzéki politikus érvelése szerint az intézkedés súlyosan diszkriminálja azokat az állampolgárokat, akik időben befizették adójukat, továbbá tisztességtelen versenyt teremt a vállalatok között, és előnyben részesíti azokat a cégeket, amelyeknek „a hatalom eddig is elnézte adóügyi szabályszegéseit”. A PNL elnöke kilátásba helyezte, hogy az ombudsmanhoz fordulnak. Mint ismeretes, a kormány július 31-én hagyott jóvá egy mechanizmust, amellyel 2700 vállalat pénzügyi újjászervezése valósulhat meg. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter akkor leszögezte, az intézkedés „nem adóügyi amnesztia, ahogyan az a sajtóban megjelent”. „Pénzügyi szerkezetátalakításról beszélünk, amely része a gazdasági szférával kapcsolatos intézkedéscsomagnak” – szögezte le.