A szakma szerint nem az adóktól válik egészségesebbé a lakosság
Nem tetszik az üzleti szférának a kormány új adópolitikája: az üdítőital- és a cigarettagyártók egyaránt azzal vádolják a Dăncilă-kabinetet, hogy velük akarja betömetni az osztogatások nyomán keletkezett hatalmas költségvetési hiányt. Késik ugyanakkor a tervezet elfogadása.
Ugyan a hivatalos érvelés szerint a lakosság egészségét szeretné védelmezni a kormány azáltal, hogy adót készül kivetni az üdítőitalok cukortartalmára, vagy emelné a dohányipari termékek jövedéki adóját,
mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szociálliberális kabinet így próbálja kompenzálni a bér- és nyugdíjemelések, illetve más hasonló adakozások nyomán a költségvetésben keletkezett hiányt.
A múlt hét második felében kiszivárgott terveket a szakma, a polgárok, az elemzők egyaránt bírálták, azt pedig egyelőre nem tudni, mit jelez, hogy – a kiszivárgott információk ellenére – hétfőn mégsem volt kormányülés, amelyen elfogadták volna a hírek szerint már szeptembertől bevezetni tervezett intézkedéseket.
„Diszkriminatív és aránytalan az üdítőitalok cukortartalmának a megadózása, mivel egy felnőtt napi kalóriabevételének alig 3 százaléka származik ebből. Úgy tűnik, az egyetlen cél az állami költségvetés bevételeinek a növelése” – fakadt ki a tervek hallatán Az Üdítőital-gyártók Országos Egyesülete (ANBR), amelynek tagjai szerint az új adó közvetlenül érintené a lakosságot, legyen szó a fogyasztókról, az ágazatban dolgozókról vagy éppen a cukorrépa-termesztőkről. Mint ismeretes,
a kiszivárgott tervek szerint a 100 milliliterben 5 és 8 gramm közötti cukortartalmú üdítők adója literenként 0,8 lej lenne, amennyiben pedig ez az érték meghaladja a 8 grammot, úgy literenként 1 lej lesz az adó.
Az üdítőgyártók közleményükben emlékeztettek ugyanakkor, hogy éppen a kormányt adó parlamenti többség volt az, amely nemrég arra hivatkozva utasította el az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) üdítők extra adójának bevezetésére tett törvénytervezetét, hogy az diszkriminatív.
Amúgy ez az adó nem bizonyult hatékonynak azokban az országokban, ahol korábban bevezették. Például Dánia 2014-ben letett a cukros üdítők megadózásáról, mivel nem tapasztalták, hogy pozitív hatással bírt volna a lakosság egészségi állapotára, hosszú távon azonban az üdítőgyártók és a kapcsolódó vállalkozók megsínylették az intézkedést” – irányítja rá a figyelmet a szakmai szövetség, jelezve egyúttal, hogy egyeztetéseket kezdeményeztek a kormány illetékeseivel.
Durva támadást intézett a kormány ellen közleményében a Romániai Élelmiszeripari Munkáltatók Országos Szövetsége (Romalimenta) is, az új adó mellett azt is kifogásolta, hogy a kabinet illetékesei ezúttal sem konzultáltak az érintett vállalkozókkal. A Romalimenta illetékesei is rámutatnak, a kormányok a hasonló adók bevezetésekor azzal takaróznak, hogy egészségügyi célokra kívánják fordítani az így begyűlő összegeket,
„Reméljük, most nem ez a helyzet” – jegyzik meg, kérve, hogy a tervek gyakorlatba ültetése előtt legyen konzultáció a témában az ágazat és a kormány képviselői között.
A Romalimenta is kiemeli ugyanakkor, hogy az extra adótól még nem fog a lakosság egészségesebb élni, ahhoz nevelőprogramok kellenek. Rámutatnak egyúttal arra is, hogy a munkáltatói szövetséghez csatlakozott élelmiszeripari cégek folyamatosan dolgoznak azon, hogy csökkentsék termékeik só-, cukor- vagy zsírtartalmát – ezt az ágazat képviselői 2011-ben vállalták a nem ragályos betegségek elleni küzdelmet célzó országos stratégia keretében, amit 2018-ban az egészségügyi minisztériummal megkötött egyezménnyel aktualizáltak is.
„Nincs indok az intézkedés sürgős elfogadására, és van idő arra, hogy közösen kigondoljunk olyan lépéseket, amelyek valóban hozzájárulnak a lakosság egészségének javításához. És a Romalimenta kész részt venni ebben a folyamatban” – szögezi le a közlemény.
Nem tetszik a dohányipari vállalkozóknak sem, hogy derült égből villámcsapásként kiderült: a Dăncilă-kormány már szeptember elejétől emelni készül a dohányipari termékek jövedéki adóját, a jelenlegi 483,74/1000 szál helyett 503,97/1000 szál lenne az adó kevesebb mint egy hónap múlva. Miután a JTI dohányipari vállalat már csütörtökön konzultációt kért a kormánytól, és közleményben nehezményezte, hogy alig kilenc hónappal az előző adóemelés után újabbal akar előrukkolni, a hétvégén megszólalt a témában a Romániában szintén nagy piaci részesedéssel bíró British American Tobacco (BAT) is.
– kongatja meg a vészharangot a BAT, felróva egyúttal, hogy az ágazat képviselőinek a sajtóból kellett értesülniük a szociálliberális kabinet ezirányú terveiről. A közlemény emlékeztet egyúttal, hogy 2019-ben sikerült a legalacsonyabb szintre visszaszorítani Romániában a feketén behozott dohányipari termékekkel való kereskedelmet, jelenleg a piac 14,9 százalékát teszik ki a zárjegy nélküli cigaretták, ezzel párhuzamosan pedig a BAT is 15 százalékkal több adót fizetett be az államkasszába.
Függetlenül az üdítők cukortartalmára kivetni tervezett adótól, Ábrám Zoltán marosvásárhelyi orvosprofesszor szerint sokkal tanácsosabb lenne, ha a szülők nem szénsavas, cukros üdítőkkel itatnák gyermekeiket, hanem természetes levekkel. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közegészségtani tanszékének oktatója hétfőn a Krónika megkeresésére kiemelte, heti egy-két pohár kóla ugyan nem káros az egészségre, viszont a természetes gyümölcslevek kimondottan hasznosak.
– mutatott rá Ábrám Zoltán.
A vásárhelyi egyetemi tanár egyébként egy többéves nemzetközi projektet vezetett, amely során a szakemberek 2016 őszén egy jelentést is letettek a bukaresti parlament asztalára. Ebben rámutatnak, hogy amennyiben az állam tovább növelné a dohánytermékek utáni jövedéki adót, kettős célt érne el: csökkenne a cigarettázó személyek száma, és ezzel párhuzamosan nőne a költségvetésbe befolyó pénzösszeg.
„Nyilván a cukros üdítő nem annyira káros az egészségre, mint például a dohány, de nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a koffeint tartalmazó kóla élvezeti szer. Hogy helyes-e, vagy sem az új adó bevezetése az üdítők esetében, elsősorban attól függ, hogy mennyi pluszpénz jönne be így az államkasszába, és mire szánnák azt az összeget” – vélekedett a közegészségtani kérdéseket oktató professzor.