Médiavezérelt társadalmi frusztráltság: valótlan információk tömkelegével „színesítik” a hírtelevíziók a caracali rémtörténetet

Pataky István 2019. augusztus 02., 15:27

A média vezérli, a politika pedig rátelepedett a romániaiak egy részének frusztrált lelkiállapotára, s tovább csökkenhet az államba vetett bizalom – vélik a lapunk által megkérdezett szociológusok az  országot egy hete lázban tartó caracali rémtörténet kapcsán. 

Számos hírtévé fake newsok tömkelegét dobta be rendkívüli hírekként szalagcímekben

Közleményben szólította fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a rádió- és tévétársaságokat, hogy mértéktartóan, felelősséggel számoljanak be a caracali esetről, tartsák tiszteletben az alapvető emberi szabadságokat és jogokat, az emberi méltósághoz való jogot. Az Agerpres hírügynökség által idézett CNA közölte: a testület szakigazgatósága folyamatosan monitorozza az esetről megjelenő híreket. A médiahatóság emlékeztetett arra, hogy

a tájékoztatáshoz való alapvető jog szerint az audiovizuális médiaszolgáltatóknak egyértelműen meg kell különböztetniük a tényeket és a véleményeket.

Ugyanakkor az adott témára, tényre vagy eseményre vonatkozó helyes, valamint leellenőrzött információkat pártatlanul és jóhiszeműen kell megjeleníteniük.

Kíméletlenül közvetített
fájdalom

Borsos Orsolya Évától, a CNA RMDSZ által delegált tagjától azt kérdeztük, elfogadható-e, hogy a bukaresti hírtelevíziók hisztérikus hangnemű beszámolóikkal valósággal heccelik a nézőket. Mint mondta,

az eset erős érzelmeket váltott ki a társadalomból, de ezeket valóban generálták is a sajtóbeszámolók, egyfajta hógolyóeffektust eredményezve.

Borsos Orsolya Éva arról tájékoztatott, hogy a CNA jelenleg átvilágítja a médiabeszámolókat, s jövő hétvégére várható a jelentés az eredményekről. Példaként megemlítette: nyilvánvaló szabálysértést követtek el azok a televíziók, amelyek az elrabolt lány szüleinek fájdalmas reakcióit mutatták be.

Azt is felvetettük a CNA tagjának, hogy a hírtévék valótlan információk, divatos angol meghatározással élve fake newsok tömkelegét dobták be rendkívüli hírekként szalagcímekben. Borsos Orsolya Éva egyetértett a szűrő nélküli hírek felelőtlen bevetésével, de – mint mondta – nem akarja megelőlegezni az audovizuális tanács döntését ezzel kapcsolatban. Hozzátette ugyanakkor,

szomorú volt megtapasztalni, hogy olyan médiumok is, mint például a Mediafax hírügynökség, éltek az ellenőrizetlen, a sajtóetika minimumát is semmibe vevő álhírterjesztéssel.

A Pagina de media portál rendszeresen közzéteszi azokat a sajtóbeszámolókat, amelyek sérthetik a CNA szabályzatát, vagy egyszerűen gúnyt űznek az újságírásból, szerkesztésből. A Mediafax például Marius Tucă műsorvezetőt idézve azzal a címmel közölt hírt, hogy A hamut tároló hordóból származó DNS-minta Alexandráé. Az információnak természetesen az égvilágon semmilyen valóságalapja nem volt. A Realitatea Tv egy adott pillanatban azt kürtölte világgá szalagcímében, hogy Alexandra él, a padláson van összekötözve. Radu Herjeu, CNA egy másik tagja szerint a televíziók gyakorlatilag mindent leadtak adásban. „Megértem a riportert, akin óriási a nyomás a fülhallgatón keresztül ordító műsorkészítő miatt. Őneki köteles élőben bejelentkezni, s akkor is mondania kell valamit, ha éppen semmi sem történt. Hogy megtöltse a műsoridőt” – fogalmazott egy interjúban Herjeu. Mint mondta, az „információink szerint” (románul „pe surse”) sajtós szófordulat annyit jelent, hogy épp ezekről beszéltek egyesek körülöttük az utcán.

Az utóbbi napokban a médiapiacot elárasztották a felületes, ellenőrizetlen információk, amelyeket egy óra múlva cáfoltak”

– hangsúlyozta a CNA tagja.

Csökkenő bizalom
az államban

A média elmúlt napokban mutatott sötét arcával kapcsolatos kérdésünkre Vladimir Ionaș, az Avangarde román közvélemény-kutató cég szociológusa elmondta, a televíziók azt mutatják, amit a piac megkövetel tőlük. „Gondoljunk csak bele, miként mutatta volna be ezt a témát az egykori OTV” – jegyezte meg Ionaș. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tévék, újságírók közreműködésével sok bizonyítékra hamarabb találtak rá, mint az ügyészek, rendőrök, ez pedig egyértelműen a média aktivitása mellett szól.

Hogyan csapódik le a társadalom szintjén ez a tragikus történet? – tettük fel a kérdést a szociológusnak. „Sajnos a társadalom számára nagyon sok kérdőjel maradt ezzel a tragédiával kapcsolatban.

Az ügy legfontosabb kihatása valószínűleg a rendőrségbe, a belügyminisztériumba és a Különleges Távközlési Szolgálatba vetett bizalom látványos csökkenése lesz.

Továbbmennék: elképzelhető, hogy a lakosság bizalmának csökkenését fogjuk tapasztalni mindennel kapcsolatban, ami az államot jelenti” – hangsúlyozta lapunknak Ionaș. A bukaresti társadalomkutató arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek többsége azt tanítja a gyerekeinek: veszély esetén, ha eltévednének, szóljanak egy rendőrnek, vagy hívják a 112-es segélyhívó számot. „Hány ember mondja bizalommal jelenleg ugyanezt a gyerekének? Sajnos az állam reagálása erre az ügyre valójában egy tükör mindannyiunk számára. Közönyösek vagyunk, gyűlölködünk, csak a saját érdekeinket nézzük. Ahhoz, hogy egy erős társadalommá váljunk, az oktatásba kellene óriási befektetéseket eszközölnünk. Mindannyiunknak meg kell változnunk” – nyomatékosította Vladimir Ionaș.

A „normalitás” hiánya

Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója megkeresésünkre azt mondta, számára nem is maga a médiaesemény vagy annak a hatásai az érdekesek a caracali rémtörténettel kapcsolatosan, hanem a román társadalom – egy részének – lelkiállapota, amit ezek a médiaesemények időről időre feltárnak.

Van egy iszonyatos frusztráció, ami szerintem abból fakad, hogy sokan a különböző hiányok társadalmaként határozzák meg Romániát. Az úgynevezett normalitás hiánya, a vágyott (és idealizált) Nyugatra jellemző intézmények hiánya stb. Ez az érzület meg lépten-nyomon megtalálja azt az eseményt, aminek kapcsán berobban. Lásd diszkótűz, korrupció, tinigyilkosság”

– fogalmazott Kiss Tamás. Szerinte az is komoly gondot jelent, hogy ez a társadalmi állapot most már teljesen médiavezérelt, illetve, hogy a „progresszív” populizmusra hajlamos politikai erők nagyon látványosan durván rá vannak telepedve ezen állapotra. „Ez az elem a Colectiv klubban történt tűzvész ügye kapcsán még nem volt egyértelmű. Ott még spontánabb és diffúzabb volt a felháborodás, mára viszont készek azok a diskurzív panelek, amelyeket ilyen esetben be lehet lengetni. De alapvetően ez a fajta érzület, ami viszi a dolgot, és erőt ad neki. És ez a jövőben is robbanhat bármi kapcsán” – figyelmeztetett a kincses városi szociológus.