Feketén bólingat az eperfa lombja: reneszánszát éli a faeper, más néven faszeder, a korábban méltatlanul elfeledett gyümölcs
Aki pihent eperfa árnyékában, átérezte, miért volt a régi porták becses ékessége. Az utakat szegélyező fasorok a valahai vándorok, mezőn dolgozók éhét-szomját enyhítették. Senki nem vágja ki jó szívvel a nyaranta mézédes bogyókkal ajándékozó árnyékadót, ám a pálinkaínyencek epe
Az ágáról kívántatja magát a faeper • Fotó: Veres Nándor
A zsákmány leve és öröme is túlcsordul • Fotó: Veres Nándor
Nincs az a magas eperfa, ami nem terem ingyen gyümölcsöt • Fotó: Veres Nándor
Ki tud ellenállni a kékesfekete bogyónak? • Fotó: Veres Nándor
Ha nem eléggé érett, lehet fanyalogni • Fotó: Veres Nándor
Szerethető és felettébb egészséges a szeder formájú faeper • Fotó: Veres Nándor
Tófalvi Magdi nénit nagyapjára emlékezteti a vénséges eperfa és az egykori malom minden szeglete • Fotó: Veres Nándor
Öreg eperfa, nem vén eperfa, hűségesen megtermi gyümölcsét • Fotó: Veres Nándor
A másfélszáz éves alsóbencédi eperfa égbe nyúló koronája tekintélyt parancsol • Fotó: Veres Nándor
Az eperfahordó a pálinkaérlelés titkának tudója • Fotó: Veres Nándor
Csurran az aranyló, ízgazdag nedű • Fotó: Veres Nándor
Az ínyencek eperfahordóból nyerik ki a koccintásra valót – a nyers alkoholos ital érlelve elveszíti karcosságát, ízei gazdagodnak • Fotó: Veres Nándor