Idén sem jön el az autópálya-Kánaán: mindössze 43 kilométernyi új sztrádaszakasz átadására van kilátás
Úgy tűnik, a közlekedésügyi minisztérium illetékesei által az év elején beígért 180 kilométer új autópályából mindössze 43 kilométert vehetnek birtokukba 2019-ben az autózók. Igaz, ezt az alig félszáz kilométert hamarosan, már a nyáron, legkésőbb az ősz elején.
A Lugost Dévával összekötő sztráda 3-as és 4-es szakaszáról van szó, amelyek megvalósulása nyomán – egy 13 kilométeres szünetet leszámítva – autópályán juthatunk el Nagyszebentől Nagylakig, vagyis a magyar határig. A Holgya és Marzsina közötti 13 kilométerre viszont – akárcsak a többi építés alatt álló romániai autópályára – még várnunk kell. Egy bonyolultabb, dombok között futó, alagutakat is tartalmazó sztrádaszakaszról van szó, amelynek megtervezésére és megépítésére hosszas huzavona után alig júniusban írták ki a versenytárgyalást.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, július elején Răzvan Cuc közlekedési miniszter arról biztosított, hogy ha az időjárás lehetővé teszi, akkor
a hónap végén meg lehet nyitni a forgalom előtt a Lugos–Déva-sztráda 3-as és 4-es szakaszát.
„Amennyiben az időjárás velünk van, Szebentől Nagylakig autópálya rendszerben lehet majd közlekedni” – fogalmazott a közlekedési tárca vezetője. Jelezte egyúttal, hogy bemutatott Viorica Dăncilă kormányfőnek három projektet, és a miniszterelnök dönti majd el, hogy melyik autópálya épül meg állami finanszírozásból.
Mégsem köz- és magán-együttműködésben, hanem kizárólag kormányzati forrásokból építik meg a Prahova megyei Comarnic és Brassó közötti autópályát – jelentette be a hét végén Viorica Dăncilă. A kormányfő azt mondta, leveszik a Comarnic–Brassó-sztrádát a köz- és magán-együttműködésben megvalósuló projektek listájáról, mert a bonyolult eljárások és a túlzott bürokrácia késleltetné a kivitelezést. Hozzátette, indítványozta, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legközelebbi ülésén nyilvánítsák „országos jelentőségű” projektnek az autópálya megépítését, hogy mielőbb nekiláthassanak az építési munkálatoknak, amelyeket kormányzati forrásokból finanszíroznak majd. A miniszterelnök nem tudta megmondani, hogy ebben a formában mikor kezdhetik el a sztráda építését, állítása szerint ez csak a CSAT döntése után derül ki.