Kiiktatnák a „nyelvellenőröket” a felvételiről – az ombudsman szerint hátrányos megkülönböztetés érheti a kisebbségi diákokat

A kisebbségi diákok lehetséges hátrányos megkülönböztetésére világított rá a nép ügyvédje. Renate Weber felszólította az oktatási minisztériumot, módosítsa azt a rendeletet, miszerint az egyetemi felvételin külön ellenőrizhetik például a magyar diákok romántudását.

Hivatalosan kérte a nép ügyvédje (ombudsman) a román oktatási minisztériumot, hogy módosítsa a 2016-ban minisztériumi rendelettel elfogadott egyetemi felvételi szabályzatot, mert az a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok hátrányos megkülönböztetését teszi lehetővé. Az ombudsmannak múlt hónapban megválasztott Renate Weber július 16-án keltezett levelét az Edupedu.ro oktatásügyi szakportál ismertette a hét végén.

Az ombudsman álláspontja szerint az egyetemi alap-, mester- és doktori képzés felvételi szabályzata hátrányosan különbözteti meg a kisebbségieket azzal, hogy lehetővé teszi az egyetemeknek a felvételin a román nyelvi kompetenciájuk ellenőrzését, mivel ezeket az érettségi román szóbeli vizsgáján már ellenőrizték.

Az ombudsman közölte: hivatalból eljárva elemezte több egyetem felvételi szabályzatát, és azt találta, hogy egyes tanintézetek román nyelvvizsgán ellenőrzik azoknak a felvételizőknek a nyelvi kompetenciáit, akik valamely kisebbség nyelvén végezték a középiskolai tanulmányaikat. Azt is hozzátette, hogy az érettségi vizsgán a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok számára ugyanazok a követelmények a románnyelv-vizsgán, mint a román nyelvű oktatásban résztvevő diákoknak, ezért semmi nem indokolja a nyelvi kompetenciák újbóli ellenőrzését.

Ezzel együtt Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) rektora nem hisz az érettségi oklevélben foglaltakban. Szerinte

a középiskola befejezése után letett vizsga nem mindig tükrözi a valóságot,

és sokszor olyan magyar nemzetiségű fiatalok jutnak be az egyetemre, akik nem rendelkeznek a megfelelő nyelvi kompetenciákkal. Azamfirei nyíltan ki is mondta, hogy ő elsősorban a Hargita és Kovászna megyéből érkező diákokra gondol. Az Edupedu.ro szakportálnak nyilatkozó rektor szerint éppen ezért nem lenne szabad módosítani a jelenlegi rendelkezésen.

Nagy Előd, a MOGYTTE rektorhelyettese az ombudsman által jelzett probléma kapcsán az MTI-nek elismerte, hogy voltak elszigetelt esetek, amikor az elsőéves magyar diákok nem beszélték jól a román nyelvet. Mindez azonban nem jellemző a hallgatóságra. Nagy azt is elmondta, az egyetem vezetése pár éve mindegyre hangoztatja, hogy ellenőrizni kellene a magyar tagozatra felvételizők románnyelv-tudását, de erről szóló döntést a szenátus még nem hozott.

Egyébként öt és fél évvel ezelőtt Leonard Azamfirei azzal a kijelentésével okozott megdöbbenést a magyar oktatók és orvosok körében, miszerint

a magyar nyelv használata mindössze otthon, a színházban és a könyvtárban indokolt.

Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva, 2013 decemberében az intézményvezető úgy vélekedett, hogy a felsorolt helyszínek elegendő teret nyújtanak a kisebbségi nyelv, kultúra és identitás ápolására. Ugyanakkor – vélekedett Azamfirei – a magyar nyelvnek semmi keresnivalója nincs a szakmában.

Mint kiderült, ez csak a kezdet volt, a rektor azóta számos magyarellenes intézkedést honosított meg – a vitatott miniszteri rendelet napirenden tartása csak apró kis része annak a fegyvertárnak, amelyet a MOGYTTE vezetője bevetett a magyar tanárok és hallgatók ellen. Idén például diáktüntetésekhez vezetett a téli vizsgaidőszak idején, hogy

a dékáni hivatalok megtagadták azoknak a jegyeknek a beírását, amelyeket a tanárok nem az egységesített vizsgatételek alapján adtak.

A magyar tagozat egyes tanárai egyebek között arra hivatkozva utasították el az egységes vizsgáztatást, hogy annak részleteiről két héttel a vizsgaidőszak előtt döntött az egyetem vezetése. Az egységes vizsgáztatást azért is elfogadhatatlannak tartották, mert olyan magyar nyelvű bibliográfiát is használnak az oktatásban, amely románul nem érhető el. Később sem az RMDSZ, sem a magyar oktatók és diákok csapata nem tudta megakadályozni, hogy a marosvásárhelyi orvosit Leonard Azamfirei rektor javaslatára kizárólag George Emil Paladéról nevezzék el. A névválasztással teljesen figyelmen kívül hagyták a magyar közösség akaratát, miszerint Miskolczy Dezső nevét is fel kell vennie a felsőfokú oktatási intézménynek.

Markó Bálint egyetemi tanár, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézményben tudomása szerint egyáltalán nincsen érvényben a módszertan, miszerint a magyar hallgatóknak románnyelv-tudásukról kellene számot adniuk, eddig ilyesmi nem merült fel. „Ha olyasvalaki akar külföldiként az egyetemen tanulni, aki nem tanult annak a szaknak a nyelvén, amire beiratkozik, akkor az illetőnek egy úgynevezett nulladik évet kell elvégeznie az illető nyelven: erre megvannak a módszerek, fel kell vennie bizonyos tantárgyakat, és megszerzi a nyelvi kompetenciát, ami lehetővé teszi a továbbtanulását. Ha valaki mondjuk tunéziai vagy görög, és itt szeretne tanulni, akkor nyelvi kompetenciákra kell szert tennie, de magyar diákok esetében erről egyáltalán nem volt szó a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen” – szögezte le Markó Bálint.

A rektorhelyettes hozzátette, a hazai szabályozások szerint 1993 óta érvényes a román állampolgárokra, hogy amilyen nyelven az illető érettségizett, olyan nyelven felvételizhet az egyetemre, még akkor is, ha más nyelvű szakra megy. Ebben az esetben kérvényeznie, jeleznie kell, hogy másik nyelven akar továbbtanulni, mint ahogyan érettségizett. „A Babeș–Bolyai több mint 70 magyar nyelvű szakkal rendelkezik, itt fel sem merült egyáltalán ez a kérdés” – mondta Markó Bálint.