Megrekedve szabályok és szeméthegyek között: a széles körű tájékoztatás és az eszközhiány is akadályozza a szelektív gyűjtést
Sok helyen akadozik, vagy szinte egyáltalán nem működik, néhol pedig már zökkenőmentes a szelektív hulladékgyűjtés az erdélyi és partiumi városokban. A kolozsvári, marosvásárhelyi és nagyváradi önkormányzatok a szemét minimum felének újrahasznosítására vonatkozó európai uniós vállalást próbá
Hamarosan Romániának is fel kell zárkóznia az uniós irányelvekhez, hiszen vállalta, hogy 2020-ra újrahasznosítják az országban a hulladék legkevesebb 50 százalékát.
A megvalósítás érdekében több erdélyi és partiumi városban megváltoztatta a helyi önkormányzat a szelektív hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírásokat, ám ezek betartása kívánnivalót hagy maga után.
Július elsejétől Kolozsváron már nemcsak kétféle – háztartási és száraz – hulladékot kellene gyűjteniük a szemétszállító vállalatoknak, hanem külön kell válogatni a lebomló szemetet, valamint a papír-, karton-, műanyag-, üveg- és fémhulladékot. A kincses városi önkormányzat minderről június 25-én, kevesebb mint egy héttel az új hulladékkezelési stratégia érvénybelépése előtt tájékoztatta a lakosságot.
Mint akkor közölték, a lakónegyedekben színes vagy jelzéssel (felirattal) ellátott szeméttárolókba dobható a szelektíven gyűjtött hulladék, a kertesház-negyedekben, belvárosban élők számára színes, áttetsző zsákokat biztosítanak a hulladékelszállító vállalatok. A hulladéktípusokhoz más-más színek társulnak, a karton- és papírhulladékot kék, a műanyagot és fémet sárga, az üveget zöld, a lebomló háztartási hulladékot pedig fekete színű műanyag zsákba vagy kukába kell gyűjteni.
A kolozsvári önkormányzat áprilisi határozata értelmében 35 százalékkal megdrágult a hulladék elszállítása.
Az elhordással megbízott cégeknek minden szemételhelyezési pontnál biztosítaniuk kell négy konténert, ezek közül háromba újrahasznosítható szemetet, egybe pedig a lebomló háztartási hulladékot kell gyűjteni. Korábban felhívták a figyelmet arra is, hogy a szelektív hulladékgyűjtés elmulasztása esetén kiróható bírság magánszemélyek esetén 1000–2000 lej, jogi személyek esetében 20 000–40 000 lej is lehet.
Nem kellett sokat várni az első büntetésre, Emil Boc polgármester néhány napja sajtótájékoztató keretében
„rendkívüli elégedetlenségét” fejezte ki a kolozsvári szemétszállító cégek – Brantner Vereș, illetve Rosal Grup Rt. – szelektív hulladékgyűjtését illetően, és 20-20 ezer lejre bírságolta a vállalatokat.
Az elöljáró szerint július elsején még jelentős számú gyűjtőponton hiányzott a szelektívhulladék-tároló, és a lakosság tájékoztatásával sem volt elégedett. „Jelenleg ellenőrizzük, hogy sikerült-e kihelyezni a tárolókat, amennyiben nem, további büntetésekre számíthatnak a cégek. Ha nem teljesítik a szerződésben rögzített vállalásukat, előkészítjük a szerződésbontási dokumentációt, és a törvényes előírásoknak eleget téve megszakítjuk velük a munkakapcsolatot” – fogalmazott a polgármester.
A tapasztalatok alapján több mint két héttel a szabályzat bevezetése után sok lakónegyedben, háztartásban még nincs lehetőség a négyosztatú hulladékgyűjtésre.
A Györgyfalvi negyed egyik részében például nem helyeztek ki szelektív hulladéktárolókat, máshol annak ellenére, hogy a lakosok különböző kukákba dobják a szemetet, az említett vállalatok egy helyre öntve szállítják el.
Oláh Emese kincses városi alpolgármester Facebook-oldalán a szelektív hulladékgyűjtést ismertető bejegyzése alatt hasonló panaszok jelennek meg: a lakosok elsősorban azt nehezményezik, hogy néhány nappal az intézkedés előtt értesültek az elvárásokról, és a legtöbb helyen nem jelentek meg a megfelelő tárolók, a hulladékszállító vállalatok nem biztosítottak zsákokat.
A város délkeleti részén fekvő Békás (Bună Ziua) negyedben, Kolozsvár egyik leglendületesebben fejlődő részén sem működik zökkenőmentesen a szelektív hulladékgyűjtés. Bár a városvezetés utasításainak megfelelően az újonnan épült tömbházak mellett sok helyen idejében kihelyezték a különböző színű tárolókat, amelyekbe külön kell gyűjteni a háztartási hulladékot, a műanyagot, papírt és fémet, korántsem mondható el, hogy beindult volna a szemét rendszeres szétválogatása.
Ennek egyik oka, hogy a különféle típusú szemetet nem ugyanazon a napon szállítják el, így például amikor már üres a háztartási hulladék számára kijelölt kuka, a mellette lévő, amelybe a műanyagot rakják a lakók, nemhogy megtelik, de „túl is csordul”, így akadnak, akik az éppen üres tárolóba teszik a nem oda tartozó szemetet.
Bár azt lehet látni, hogy a Békás negyedben lakók jó része igyekszik betartani a szelektív szemétgyűjtés előírásait, a műanyag flakonokat helymegtakarítás céljából a lehető legkisebb méretűre zsugorítják, akárcsak a fémet – például a sörösbádogokat –, és igyekszenek a megfelelő helyre tenni, szép számban akadnak olyanok is, akik egyelőre fittyet hánynak a városvezetés által előírt szabályokra.
Maros megyében az integrált hulladékgazdálkodási rendszerért az Adi Ecolect nevű vállalat felel. Tóth Andrea cégvezető érdeklődésünkre elmondta, a polgármesteri hivatalok tulajdonképpen már 2011-től kötelesek lettek volna bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést. Helyenként ezt nagyszerűen megoldották, máshol akadozva működött, vagy egyáltalán nem. Az önkormányzatok feladatteljesítését a Környezetvédelmi Őrségnek kellett volna ellenőriznie.
„Maros megyét hét területre osztottuk fel, ezek közül hatban már szerződést kötöttünk az új hulladékszállítóval. Már működik a szelektív hulladékgyűjtés Kerelőszentpál, Segesvár, Dicsőszentmárton és Balavásár környékén, augusztusra pedig zökkenőmentessé válik Szászrégen és Mezőrücs övezetében.
– részletezte a vállalat vezetője. Hozzátette, a versenytárgyalásra hárman jelentkeztek, ketten maradtak a versenyben, de végül kiderült, hogy egyik sem képes ellátni a szolgáltatást, egyik sem felelt meg a minimális műszaki feltételnek. Ezért Marosvásárhely és környéke esetében újraszervezik a versenytárgyalást, előre láthatóan év végig megoldódik itt is a szolgáltatócsere, és beindul a szelektív hulladékgyűjtés.
Nagyváradon jól szervezett a hulladékgyűjtés:
a kertes házakban élőknek kétfelé kell válogatniuk, vagyis el kell különíteniük a nedves, úgynevezett háztartási hulladékot a száraz, úgynevezett újrahasznosítható szeméttől.
Előbbit hetente, utóbbit kéthetente szállítják el más autókkal, más útvonalon. A társasházak nagy részében szintén kétfelé kell válogatni, a fekete kukába megy a háztartási szemét, a sárga fedelűbe pedig az újrahasznosítható, és ezeket is külön és más hulladéklerakókba szállítják el. Kísérleti programként nagyjából 12 000 személy bevonásával zajlik egy harmadik típusú hulladékválogatás is: vannak olyan váradi lakosok, akik külön gyűjtik az újrahasznosítható hulladékot, külön azt, ami felhasználható komposztként, és külön azt a fajta hulladékot, ami semmire sem hasznosítható.
„Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a szelektív hulladékgyűjtés leginkább a lakosságon múlik” – nyilatkozta a Krónikának Petri Csilla, a nagyváradi önkormányzat szóvivője, amikor arról faggattuk, hogy a városvezetés mennyire elégedett a szemét elszállításával, a szelektív gyűjtés megoldásával. Mint emlékeztetett, a városházának a RER köztisztasági vállalattal van szerződése, a cég pedig biztosítja esetenként a konténereket, a kukákat vagy a zsákokat.
– mutatott rá a szóvivő, nyomatékosítva, hiába megy más-más autó a különböző hulladékokért, ha az, ami belekerül, nem volt szétválogatva.
Petri Csilla arról is beszámolt, hogy a RER-rel az idei év végén lejár a helyi önkormányzat szerződése, az új szolgáltató kiválasztására pedig már ki is írták a licitet. Az önkormányzat célja, hogy januártól a város összes háztartásban a kísérleti projektben kipróbálthoz hasonlóan, háromfelé gyűjtsék a szemetet. Egy negyedik osztat is szóba jöhet: miután a városban felszámolták a szelektív, szigeteket, a lakosoknak nincs ahová dobniuk az üveghulladékot, a helyzet rendezéséről pedig a szóvivő szerint már zajlanak tárgyalások, jövőre ez is megoldódhat. Addig viszont a környezettudatos lakosoknak el kell vinniük az üvegeket a Thurzó Sándor utcai lerakóhoz.