Szórványösszefogás a magyar oktatásért: vegyes családból származó gyerekek is magyar tagozatra járnak Székelykocsárdon
Diáklétszám-növeléssel sikerült elérnie a székelykocsárdi Cserevár Egyesületnek, hogy a község Simion Lazăr Általános Iskolájában megmaradjon a tanintézet magyar tagozata. A Fehér megyei településen a pedagógusok önkéntesen vállalták az ingázó tanulók délutáni oktatását.
Az anyanyelvű oktatás megmaradásáért küzd a székelykocsárdi magyarság, hiszen a Fehér megyei településen a csökkenő gyermeklétszám miatt tavaly fennállt annak a veszélye, hogy megszüntetik a tanintézet magyar tagozatát. 2018-ban a helyi Simion Lazăr Általános Iskolában összevonták az 5–8. osztályt, ezért néhány szülő átíratta gyerekét a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba, a székelykocsárdi tanintézetben maradt általános iskolás diákoknak pedig nehéz volt egy időben leadni a tananyagot.
– vázolta az előzményeket a Krónika megkeresésére Csegezi Edit Zsuzsanna, a három megye – Fehér, Kolozs és Maros – találkozásánál fekvő település polgármestere. A korábban a Cserevár Egyesületet is irányító elöljáró hozzátette, tavaly nyáron többek között aranyosgerendi, hadrévi, harasztosi, maroscsúcs–koppándi családokat látogattak meg, és sikerült 12 magyar gyereket áthozni az ottani román tagozatokról.
Ugyanakkor a székelykocsárdi pedagógusok elvállalták, hogy délutánonként önkéntesen oktatják ezeket a diákokat, akiknek a többéves iskolai románnyelv-használat után nehézséget okozott magyarul tanulni. „Eleinte arra gondoltunk, hogy szórványkollégiumot kellene kialakítani, viszont az általános iskolásokon kívül elemistákat is ingáztattunk, és
– részletezte lapunknak a polgármester. Kifejtette, hosszú távon ez nem a legjobb megoldás, hiszen a kisbusz napi kétszáz kilométert tesz meg, száz kilométert a Maros egyik oldalán, százat pedig a másik oldalon.
A polgármester arról is beszámolt, hogy a református egyház tulajdonában levő ingatlanok egyikét már felújították, most egy másik épületen dolgoznak. Előbbiben valósul meg a délutáni oktatás, míg a másik épületet 20–25 férőhelyes bentlakássá szeretnék alakítani. „Ha ezek a gyerekek beilleszkednek a kocsárdi környezetbe, lehet, hogy itt maradnának például télen, amikor nehezebb az ingázás” – mutatott rá Csegezi Edit Zsuzsanna.
A Cserevár Egyesületnél ma is aktívan tevékenykedő elöljáró elmondta, a gyermeklétszám növelésével sikerült elérniük, hogy a 2019–2020-as tanévtől az általános iskolában csak az 5–6., illetve 7–8. osztályt vonják össze. Hozzátette, az elemi is összevonva működik két tanerővel – a 0–1–2. osztály, illetve a 3–4. osztály –, akárcsak az óvodai képzés. Az oktatás minden szinten magyar nyelven zajlik.
Annak ellenére, hogy az 1950 lelkes Székelykocsárd lakosságának mindössze 25–27 százaléka magyar – a település ötven százaléka román, közel harminc százaléka roma –, igény mutatkozik a magyar nyelvű oktatásra.
Csegezi Edit Zsuzsanna szerint a vegyes családból származó gyerekek közül sokan magyar tagozatra járnak, az iskolának jó hírneve van, a diákok kiváló tanulmányi eredményeket érnek el. „Ha megszüntetnék vagy teljesen összevonnák az 5–8. osztályt, fennállna az a lehetőség, hogy a vegyes családból származó gyereket nem Nagyenyedre ingáztatnák, hanem átíratnák román tagozatra.
– hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette, jelenleg egyre több diák jelentkezik a kocsárdi iskolába, ezért a Bethlen Gábor Alaptól megpályázott kisbuszon kívül szükség lenne még egy járműre.
A Cserevár Egyesület mindaddig, amíg valamilyen gazdasági tevékenységet el tud indítani és önfenntartóvá válni, támogatókat keres a szórványprojekt működtetésére.
Egyébként az Aranyos és a Maros találkozásánál fekvő Székelykocsárdon a lakosság legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, illetve sokan a környező településekre ingáznak, ugyanis 60 kilométerre található Gyulafehérvár, Kolozsvár és Marosvásárhely is. Sok fiatal a továbbtanulás céljával elköltözött a faluból, és a munkahelyhiány miatt nem tért vissza.
– részletezte Csegezi Edit Zsuzsanna. Kifejtette, a lakosság nagy része fűszerpaprikát termeszt, és szeretnének egy mezőgazdasági egyesületet létrehozni, mert úgy könnyebben nyújthatnának be pályázatot és értékesíthetnék a termékeket.
Ezen kívül közbirtokosság is működik a községben, amelynek 80 magyar és 10 román család a tagja. Kétszáz hektár legelő áll a tulajdonukban, és a tervek között szerepel, hogy marhákat vagy juhokat tenyésszenek. „Ha gazdaságilag kicsit fellendül a helyzet, akkor nem kell mindig a pályázati kiírásokra várni, hanem megpróbálnánk a közbirtokosság jövedeleméből támogatni a bentlakást és az iskolát” – fogalmazott Székelykocsárd polgármestere.
A székelykocsárdi Cserevár Egyesület 2014-ben jött létre, mottója: „A ház több a tervnél, a cselekedet több a szónál!” A szervezet főbb célkitűzései: a szórványban élő székelykocsárdi magyar közösség hagyományainak megőrzése és átadása a fiatalabb generációnak; a hátrányos helyzetben levő gyerekek, fiatalok segítése tanulmányi ösztöndíjakkal, ingyenes angol nyelvtáborral, néptánc- és népzenetáborral; kulturális programok szervezése; interetnikus projektek – román, magyar és roma közösségeknek szóló közös programok szervezése; helyi termelők, mezőgazdászok és állattenyésztők továbbképzése.