Édes és hideg a kánikulában – Jégkrémvásárlás előtt vessünk egy pillantást a címkén feltüntetett összetevőkre is!
Tudjuk, hogy adalékanyagokat és sok cukrot tartalmaznak, mégis – különösen a nagy nyári hőségben – szívesen leemeljük a polcokról a jégkrémeket, vásárolunk tölcséres, gombócos fagyit. A romániai és magyarországi fogyasztók még mindig a hagyományos csoki-vanília-eper ízeket részesítik előnyben, de egyre tö
A magyarországi fogyasztó évente átlagosan 3,5 liter jégkrémet eszik meg, amivel még az európai top 10-be sem kerül be. A világelső Új-Zéland évi 28,4 literrel fejenként, utána az Egyesült Államok következik (20,8 l), majd Ausztrália (18 l). Romániában átlagosan két liternyi fagyit eszünk meg, ez 22 gombóc fagyinak felel meg.
Ami az ízeket illeti: bár az elmúlt években sokféle érdekes ízesítésű fagylalt és jégkrém jelent meg, a magyar fogyasztók még mindig a hagyományos csoki-vanília-eper ízesítésűt részesítik előnyben, bár egyre többen szeretik és választják a sós karamellást és a gyümölcsfagyikat is. Nagy melegben inkább a savanykás, gyümölcsös fagylaltokból adnak el többet a cukrászdák.
Amikor a jeges finomságról beszélünk, általában a fagylalt, fagyi szót használjuk. A magyarországi Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján talált meghatározásból megtudhatjuk, hogy a szakértők szerint mi a különbség a jégkrém és a fagylalt között.
Előállítható pasztőrözéssel vagy hideg eljárással, fagylaltporból, sűrítményből, pasztából, tejjel vagy vízzel, élelmiszer-adalékanyagok (például habosítók, sűrítők) és járulékos anyagok (például gyümölcs, dió, mandula, pisztácia, gyümölcskonzerv stb.) hozzáadásával. A jégkrém üzemi körülmények között, meghatározott összetevőkből (zsiradék, fehérjék, gyümölcsök, ízesítőanyagok, zselatin stb.) hőkezeléssel, zárt technológiával, rendszerint homogénezéssel, szükség szerint érleléssel és hűtött állapotban végzett habosítással, majd fagyasztással készül. Szilárd vagy pépes szerkezetű, csomagolt élelmiszeripari termék, amelyet fagyasztott állapotban tárolnak, szállítanak, árusítanak és fogyasztanak.”
A tudatos fogyasztók nevelésére is hangsúlyt fektető, bukaresti székhelyű Fogyasztóvédő Egyesület szakértői a nagyáruházakban található dobozos és pálcikás jégkrémek címkéit tanulmányozták és értékelték. A címkeolvasásból kiderült, hogy
minden második jégkrém zselésítőanyagot, karragént tartalmaz, tízből kilenc gyümölcsös ízesítésű jégkrémben citromsó van, és minden hetedik termék a nőstény pajzstetvekből kivont kárminnal (E120) van színesítve.
A szakértők 64 féle jégkrémet elemeztek, és ezáltal kiderült, hogy a gyümölcsfagylalt tulajdonképpen 0,11–9,6 százaléknyi gyümölcslevet vagy -darabokat tartalmaz, és háromszor több cukrot, mint amennyi egy azonos mennyiségű üdítőben található. Ami a kalóriát illeti, 100 gramm termék 82–268 kcalt tartalmazhat. A szakértők felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy
míg a fagylaltokhoz átlagosan 6 alapanyagot használnak fel, az üzletekben található jégkrémek összetevői között átlagosan 24 anyagot találtak.
Jó tudni, hogy az érvényben lévő törvények alapján a termékek csomagolásán csökkenő sorrendben kell feltüntetni az összetevőket, ami azt jelenti, hogy amiből a legtöbb van, az szerepel első helyen, és így tovább. Az elemzett jégkrémdobozokon kilenc esetből ötben a víz szerepel legfontosabb összetevőként, ezt követi a sovány tejpor. Mindegyik termék esetében az első öt összetevők között volt a víz, a cukor, a kókuszból kivont növényi zsiradék, a tejpor és a glükózszirup.
A címkéken összesen 31 féle élelmiszeripari adalékanyag volt felsorolva. Ezek közül több allergiához vagy gyomorbántalmakhoz vezethet, ezért jó odafigyelni.
Ilyen például az E100 (kurkumin), amivel sárgára színezik a termékeket, és friss tanulmányok szerint akadályozhatja a vas felszívódását. Az E102 (tartrazin) szintén sárgára színezi a terméket, az Amerikai Egyesült Államokban és Norvégiában betiltották a használatát, mert kimutatták, hogy súlyos reakciókat válthat ki az asztmás betegeknél. Az E120 (karmin) az egyetlen állati eredetű színezék, ezt a megtermékenyített nőstény pajzstetvekből (Coccus cacti) nyerik ki, és ez is allergiás tüneteket okozhat az érzékeny személyeknél.
A jégkrémekben található E122 (karmoizin) egy szintetikus vörös színezék, jól bírja a hőkezelést, allergén lehet, egyes országokban tiltott. Az E407 (karragén) nevűt forró víz segítségével különféle vörösalgákból nyerik ki. A karragént a szervezet nem tudja feldolgozni, ezért változatlan formában kiürül. Ennek ellenére a karragének gátolhatják más tápanyagok felszívódását.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a jégkrémeket csak mértékkel szabad fogyasztani, hiszen nagyon sok cukrot és adalékanyagot tartalmaznak.
Arra is felhívják a figyelmünket, hogy a fagyasztóból kivett terméket ajánlott pár percig szobahőmérsékleten tárolni, és csak miután kicsit kienged, azután kanalazni belőle. Az elemzett termékek gyártói közül csupán egy írta rá a dobozra, hogy öt percnyi „melegedés” után élvezhető a jégkrém.
Ha közvetlenül a fagyasztóból kivett jégkrémet fogyasztjuk, az károsíthatja a fogzománcot, és ha nagy jeges darabokat nyelünk le, az torokgyulladáshoz is vezethet.
Mi több az ízét is inkább akkor érezzük, ha már kicsit olvadni kezd, ellenkező esetben a jéghideg termék elzsibbaszthatja az ízlelőbimbóinkat.
Az üzletek polcain található jégkrémek összetevőinek ismerete nem kell eltántorítson bennünket attól, hogy édes és jeges finomságokkal hűsítsünk magunkat. Inkább sarkalljon arra, hogy kiválasszuk az egészségesebb, kevesebb színezéket és adalékanyagot, több gyümölcsöt tartalmazó terméket, vagy – miért ne? – próbáljunk meg otthon hideg és egészséges finomságokat készíteni.