Több szociális lakásra lenne igény – a szabadpiacról vásárolnak lakásokat, vagy építkeznek a helyi önkormányzatok

Szabadpiacról vásárolt lakásokkal vagy építkezéssel szeretnék bővíteni a szociálislakás-állományukat az erdélyi önkormányzatok, miután szinte mindenhol hosszabb a várólista, mint ahány lakást ki tudnak utalni. 

A szabadpiacról vásárol lakásokat a kolozsvári önkormányzat, és azokat szociális lakássá alakítja – erre a célra 1–1,5 millió eurós költségvetést különítettek el a keddi tanácsülésen, így próbálva kompenzálni, hogy nincsenek a város tulajdonában hasonló célra fordítható ingatlanok. A lakásállomány-bővítést Oláh Emese alpolgármester javasolta és az erre vonatkozó tanácsi határozatot is ő dolgozta ki. A városháza illetékeseinek tájékoztatása szerint

a városban évi átlagban 15 szociális lakást utalnak ki, miközben 400 kérést regisztrálnak.

A most meghozott döntés értelmében a kolozsvári önkormányzat a szabadpiacról vásárol egy-, két-, valamint háromszobás lakásokat. Az idei évre előirányzott 1–1,5 millió eurós költségvetéstől azt remélik, hogy nagyjából 25 lakást tudnak vásárolni. Emil Boc polgármester ugyanakkor bejelentette, új lakásokat is tervez építeni az önkormányzat.

Bár Marosvásárhely nem sorolható Erdély szegény városai közé, a szociális lakásokra mégis sokkal nagyobb az igény, mint a kínálat. Amint valaki elhagyja a lakást, máris új család költözik be. Jelenleg is hosszú a várólista,

az újabb lakások építésére vagy vásárlására pedig az esély csekély.

Idővel részben megoldódhat a gond, állítja Cosmin Blaga városházi szóvivő, aki a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy az önkormányzati testület egy meggyesfalvi, valamikori munkásszálló megvételéről és átalakításáról döntött. Azt azonban, hogy a vegyipari kombinát mögötti, teljesen lepukkant épületet mikor sikerül új rendeltetésének megfelelően felújítani, senki nem tudná pontosan megmondani. A városháza prioritása a kórházi negyed és az orvosi egyetem közelében épített szolgálati lakások befejezése volt, melynek az átvétele is megtörtént, most már csak a feliratkozott fiatal egészségügyi káderek lajstromára kell rábólintania a helyi tanácsnak.

Sepsiszentgyörgyön is tervezik, hogy a szabadpiacról vásárolnak lakásokat, melyeket rászorulóknak adnának bérbe – mondta el lapunk érdeklődésére Sztakics Éva alpolgármester. Jelenleg zajlik egy felmérés, feltérképezik a szociális lakásokban élők helyzetét, másrészt aktualizálják az igényléseket.

A város az elmúlt tíz évben két tömbházat vásárolt és újított fel az Oltmező utcában, ezekben a szociális lakásokban közel száz család lakik.

Az alpolgármester ugyanakkor rámutatott, nincsenek jó tapasztalataik, a lakók nagy elmaradásokat halmoztak fel a bérköltségek és közköltségek terén, a kilakoltatás nehézkesen zajlik, mivel törvényszéki végzésre van szükség. A rendőrség segítségével ellenőrzik, hogy pontosan kik és hányan laknak az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanban, hiszen előfordul, hogy egy kis lakásban hatan is meghúzzák magukat, de olyan eset is van, hogy a kedvezményezett nem tartózkodik otthon, külföldön dolgozik, ahol akkora jövedelemre tesz szert, hogy nem lenne jogosult a lakásra, de ha feketén vállal munkát, ez nem bizonyítható. Többször ellenőriznek, hiszen egyetlen razzia nem mutat világos képet, megtörténhet, hogy valaki éppen akkor nem tartózkodik otthon. Azt is tervezik, hogy a költségeket, például a víz- és csatornadíjat ezentúl nem lakásra, hanem személyszámra számlázzák ki. Sztakics Éva rámutatott, a jelenlegi lakók helyzetének pontos felmérése, és az igénylések aktualizálása után döntenek a további lépésekről.

Antal Árpád polgármester korábban úgy fogalmazott, nem szociális lakásokra épülő várost szeretne, a rendszernek úgy kellene működnie, hogy ezeket a lakásokat meghatározott időre utalják ki, segítve a bajba jutottaknak, amíg sikerül talpra állniuk.

Székelyudvarhelyen jelenleg zajlik a város tulajdonában levő ingatlanok felmérése, amellyel a városvezetés a tulajdonában lévő lakások helyzetét igyekszik tisztázni.

Összesen 275 lakás, egy garázs, egy pince, illetve egy irodahelyiség képezi Székelyudvarhely városának ingatlantulajdonát,

természetesen a köz- és más intézmények épületeit leszámítva. A „lakásvagyon” évekig a közművek, azaz az Urbana Rt. ügykezelésébe tartozott, az ingatlanok kezeléséért a cég felelt, tudtuk meg a hivatal sajtószóvivőjétől. „A vállalat feladata volt a lakások bérbeadása, illetve az ingatlanok állapotának megőrzése. Kijelenthető, hogy ezek nem jelentettek prioritást a tíz évre szóló szerződés ideje alatt” – hangsúlyozta Zörgő Noémi. Tehát a lakások sorsáról, arról, hogy pontosan kik használhatják azokat, közvetlenül nem dönthetett a helyi önkormányzati képviselő-testület. A tízéves szerződés lejártával azonban a jogviszony megszűnt ugyan, de az előző városvezetés nem vette vissza az ingatlanok ügykezelését.

„2018 óta a jelenlegi önkormányzat tanácshatározattal visszavette a szóban forgó ingatlanok kezelését. Ezzel egy időben elkezdődött ezeknek a lakásoknak a felmérése: a leltár mellett állapotfelmérés is történt. Kiderült például, hogy több olyan ingatlan van, amelyek lakhatásra nem alkalmasak, de olyanra is fény derült, hogy jogtalanul laknak ezekben az ingatlanokban” – válaszolt kérdésünkre a szóvivő. Bár a helyzetfelmérés már tavaly elkezdődött, a „megörökölt kusza helyzet” miatt lassan haladt a munka.

Továbbra is elsődleges szempont a jogi viszonyok tisztázása, illetve a lakások állapotának feljavítása:

minderre azért van szükség, mert több olyan ingatlan is van, amelynek más rendeltetést szán a hivatal.

A lakások zömében az elmúlt években is laktak, őket minden esetben tájékoztatta a hivatal – biztosított a sajtóosztály. „Több olyan eset van, amelyekben a városháza máshol biztosít majd lakást az érintetteknek. Ennek azonban elsődleges feltétele, hogy ezeknek a lakóknak ne legyen elmaradásuk a lakbért illetően” – fejtette ki az illetékes. Azonban óhatatlanul sor került és fog kerülni a jövőben is kilakoltatásokra – tudtuk meg –, amennyiben ugyanis tartozása gyűlt fel a bérlőnek (amely a 90 napos türelmi időt is meghaladta), illetve ha a lakó, bérlő nem vette figyelembe a lakóközösséggel szemben elvárt alapnormák betartását, akkor a hivatal lépett.

A városvezetés nem rejti véka alá, hogy az elmúlt időszakban valóban történtek kilakoltatások.

„Ugyanúgy, ahogyan több más területen sem volt korábban fontos a tiszta viszonyok megteremtése, ez a terület is elhanyagolt állapotban volt, nem volt gazdája. A jelenlegi városvezetés azonban a tiszta viszonyok megteremtését és a jogos használat elsődlegességét tartja szem előtt ebben a kérdésben is” – tolmácsolta a városvezetés álláspontját a sajtószóvivő.