A tavalyi invázióval ellentétben idén nem kell szöcskejárástól tartani Székelyföldön
A tavalyi évtől eltérően, amikor is nagyon elszaporodott a fogasfarkú szöcske, ebben az évben jóval kisebb számban vannak jelen Gyergyószéken a rovarok Máthé István egyetemi docens terepszemléje szerint.
A Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara biomérnöki tanszékének oktatója a napokban Hargita megyében, a Güdüc patak mentén folytatott vizsgálatokat, ahol a tavalyi évben a legintenzívebb szöcskegradáció volt kimutatható. Mint arról beszámoltunk, 2018 májusának végén jelentek meg az első hírek arról, hogy „sáskajárás” van Gyergyószárhely és Ditró térségében. Hamarosan kiderült, hogy a fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda) tömeges elszaporodásáról (ún. gradációjáról) van szó.
A meglehetősen nagyméretű, 2-4 centiméter hosszú, rövid szárnyú és amiatt röpképtelen szöcskék nagyon nagy számban jelentek meg elsősorban a Gyergyói-medence kaszálós és legelős területein, de Udvarhelyszéken is több helyen előfordultak.
A főként füves területeken történő lassú vándorlásuk során elérték egyes települések határát, több helyen ezresével keltek át közutakon, riadalmat keltve a gazdák, a lakosság és az autóvezetők körében. A megyei hatóságok a leginkább érintett Gyergyószárhegy határában több mint ötven hektáros területen rovarirtó szerekkel permeteztek, más érintett területeken végül elmaradt a rovarirtás.
A Güdüc patak mentén folytatott vizsgálódását követően Máthé István egyetemi docens lapunkkal közölte, pontos felmérést nem végzett ugyan, de a helyenként magasra nőtt fűben figyelmesen haladva néhány négyzetméterenként megfigyelhető volt egy-két fogasfarkú szöcske. ami jóval kisebb egyedsűrűséget jelent, mint tavaly, amikor akár harminc-negyven nagyméretű szöcskét is megfigyelt négyzetméterenként. Helyenként a frissen lekaszált fűben több tucat gólya és száznál is több seregély lakmározott a fogasfarkú szöcske és valószínűleg más szöcske és sáskafajok egyedeiből.
Ugyanakkor a helyszínen megkérdezett több gazda is arról számolt be az egyetemi oktatónak, hogy idén jóval kevesebb a fogasfarkú szöcske, és nem okoznak problémát. Ugyanakkor az egyik, füvet gyűjtő gazda azt mondta, hogy szerinte a tavaly valakik repülőgéppel hozták ide a szöcskéket. „Hasonló összeesküvés-elméletek a tavalyi évben is közszájon forogtak, és úgy tűnik, a 2018-as intenzív médiabeszámolások ellenére nem mindenkihez jutott el az az üzenet, hogy a fogasfarkú szöcske valójában egy őshonos rovarfajunk, és általános jelenléte jó minőségű, nagy fajgazdagságú füves területeket jelez” – derül ki Máthé István tájékoztatásából.
A Sapientia oktatója hozzátette, bár egyértelműen nem ismert, hogy pontosan milyen környezeti tényezők váltják ki a tömeges elszaporodást, a korábbi megfigyelésekre is alapozva 2018-ban a szokatlanul enyhe tél és a rekord meleg április kedvezett a fogasfarkú szöcske petéinek nagy számban való kikelésének. Ebben az évben azonban a csapadékosabb és hűvösebb tavaszi időjárás miatt kevés pete kelt ki és érte meg a felnőttkort.