Magyar irodalomról, tehetséggondozásról, az erdélyi és anyaországi sajtó helyzetéről, valamint a nemzeti kultúra erősítéséről is beszélt Demeter Szilárd író, filozófus, rockzenész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Planetarium Talks kötetlen hangvételű kolozsvári eseményén.
A kolozsvári rendezvény elején a PIM-főigazgató kiemelte a magyar irodalom sokszínűségét és izgalmasságát, valamint az irodalomcentrikus kultúra fontosságát. Az utóbbi időszakban rengetegen kérdőjelezték meg ugyanakkor a Kárpát-medencei irodalom politikamentességét, amely spekulációkat Demeter Szilárd kategorikusan elhessegetett, ugyanis
Sokak szerint az irodalom rétegszórakozás, amellyel a plebszet nem lehet megszólítani, ám a Petőfi Irodalmi Múzeum frissen kinevezett vezetője erre nagyon egyszerű megoldást talált: olvasható írásokat kell készíteni. A visszajelzések pedig kedvezőek, az utóbbi időben egyre többen vesznek a kezükbe magyar kortárs irodalmat. „Ha a szó fegyver, az irodalom erő” – fogalmazott Demeter Szilárd.
A laza hangvételű eszmecserén szó esett ugyanakkor a nemrég első ízben megrendezett Székelyhon Vállalkozói Fórumról is, amely hiánypótló az erdélyi közéletben: az elmúlt harminc évben ugyanis senki nem hívta még össze Erdély legjelentősebb magyar vállalkozóit egy közös térbe. A találkozó apropója az egymás megismerése és a tapasztalatcsere mellett az erdélyi magyar gazdasági identitás megalapozása volt. Demeter Szilárd elmondta, hogy
amíg a nemzeti és a kulturális hovatartozás stabil az erdélyi magyar köztudatban, addig a vállalkozói életben ez még gyerekcipőben jár, ez a fórum pedig arra hivatott, hogy megerősítse az üzlettulajdonosok közötti kapcsolatot.
Az Erdélyi Médiatér Egyesület szerepe szintén szóba került a kolozsvári beszélgetésen. A korszerűsítés és a termékfejlesztések ugyan szépen lassan befejeződnek, de a munka nem állhat meg. A cél ugyanis egy olyan „erdélyi magyar mátrix” megalkotása, ahol a helyi tartalmak egységesen teret kaphatnak, sokszínűvé téve az erdélyi írások palettáját. A PIM-főigazgató szavaiból ugyanakkor arra is következtetni lehetett, hogy a hosszú távú elképzelései között szerepel egy Kárpát-medencei irodalmi emlékhelyhálózat kiépítése is, amelyet idővel az állami oktatáshoz lehet csatolni.