Halálos orvostúlterheltség – sok egészségügyi szakember nem éri meg a nyugdíjaskort

Bíró Blanka 2019. június 19., 12:26

Országos felháborodást váltottak ki az orvostársadalomban azok a közelmúltbeli halálesetek, amelyek áldozatai a fehér köpenyesek közül kerültek ki. Szakemberek szerint az orvosok várható élettartama sokkal kisebb, mint más szakmabeliek esetében.

Rossz kilátások. Statisztikák szerint a férfi orvosok harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást Fotó: Pinti Attila

A rengeteg munka, a hosszú ügyeletek, a kialvatlanság, de elsősorban a stressz miatt az orvosok korábban meghalnak, mint más szakmák képviselői: a statisztikák szerint a férfiak harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást – mondta el megkeresésünkre Vass Levente. Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője megerősítette: ez hatalmas gond, elsősorban a sebészeti ágakban dolgoznak nagy nyomás alatt az orvosok.

A korai orvoselhalálozások problémája azok után kapott országos sajtóvisszhangot, hogy múlt hétvégén egy 54 éves nagyszebeni kardiológus kirándulás közben szívrohamot kapott, és elhunyt. A túlterhelt orvosnak hétfőn 24 órás ügyeletet kellett volna ellátnia. A tragédia hallatán az áldozat számos orvostársa felháborodott hangvételű bejegyzést tett közzé a világhálón. Az elhunyt egyik kollégája, a Szeben megyei sürgősségi kórházban dolgozó Cristina Adi Oprița bejelentette, nem hajlandó több ügyeletet vállalni, mert

annál szörnyűbb nincs, mint amikor képtelen vagy megmenteni egyik orvoskollégád életét”.

Mások arra emlékeztettek, hogy alig több mint egy héttel korábban egy nagyváradi orvos a kórházban vesztette életét több mint 20 órás ügyelet után, amelyet nyugdíjasként vállalt. Egyes szakemberek legalább 45 olyan kollégáról tudnak, akik ügyelet közben haltak meg. A hozzászólók közül a legtöbben a kormányt vonták felelősségre, ugyanis elmondásuk szerint Viorica Dăncilă kabinete nem hajlandó felkarolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek értelmében az ügyeletek is beleszámítanák a szolgálati időbe.

Javítani kell az orvosok életminőségén

Vass Levente ennek kapcsán a Krónikának rámutatott, jelenleg a parlament asztalán van két olyan kezdeményezés is, amely arra vonatkozik, hogy

az ügyeleteket is a szolgálati idő részévé tegyék, ezzel megadva a lehetőséget, hogy az orvosok hamarabb nyugdíjba vonulhassanak.

A szakpolitikus elmondta, a Nemzeti Liberális Párt és Szociáldemokrata Párt is benyújtott erre vonatkozóan törvénymódosítási javaslatot, az RMDSZ mindkettőt támogatja. Elsősorban nem a pénzről, hanem az életminőségről van szó: ha az orvos úgy érzi, az egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy tovább dolgozzon, akkor szabadon nyugdíjba vonulhasson – részletezte a szakpolitikus. Emlékeztetett, hogy a szövetség javaslatára elfogadták a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után, 67 éves korukig dolgozhassanak az orvosok, ha így döntenek, de arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy ha úgy akarják, akkor hamarabb is visszavonulhassanak. „Ez az újabb módosítás kiegyenlítené a helyzetet, hiszen a korhatár-megnövelés azzal a kockázattal is járt, hogy a kórházi állások telítődtek, a fiataloknak nem adódik lehetőség, hogy megpályázzanak egy állást. Így viszont gördülékenyebben megvalósulhat a nemzedékváltás is a kórházakban” – mondta a képviselő.

Arra is kitért, hogy a javaslatuk alapján már a negyedéves rezidens orvosok is vállalhatnak ügyeletet, hiszen ezzel tapasztalatot szerezhetnek, növelhetik a bevételeiket.

Ha az ügyelet beszámít a szolgálati időbe, még inkább vonzóvá válik a fiatal orvosok számára, hogy a hazai rezidensképzésben vegyenek részt.

Vass Levente ugyanakkor kifejtette, az ideális középtávú stratégia az lenne, hogy az orvosok minél kevésbé legyenek rákényszerítve, hogy a közszféra mellett magánrendelőkben, magánkórházakban is dolgozzanak. Ennek egyik eszköze a béremelés a közszférában, ami már megtörtént, a másik pedig éppen ez a kezdeményezés lehet, hogy valamennyi, a kórházban ledolgozott óra beleszámítson a szolgálati időbe. Egyértelműen az szolgálja a beteg érdekét, hogy az állami intézményekben megkapja a lehető legjobb egészségügyi ellátást, a magánegészségügy pedig alternatívaként jelenjen meg – fogalmazott a szakpolitikus. Hangsúlyozta, ehhez a kérdéshez mértéket tartva közelítenek, megvizsgálva, hogy az egyetemi központokban, megyei vagy városi kórházakban mire van igény. Nem az a cél, hogy minden orvosnak megtiltsák, hogy a köz- és a magánszférában egyaránt vállalhasson munkát, de arra ösztönöznék őket, hogy az egyik mellett tegyék le a voksukat, mert ezzel szintén a túlterheltséget csökkentenék.

Gyógyírt keresnek. Az orvosok leginkább a stressz miatt szenvednek Fotó: Kristó Róbert

Az ágazat finanszírozása a kulcs

Az orvosok várható élettartama sokkal kisebb, mint a más szakmabeliek esetében, és ez Romániában fokozottan igaz, hiszen itt még inkább túlterheltek az egészségügyben dolgozók – szögezte le megkeresésünkre András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Rámutatott, sokatmondó, ha megvizsgáljuk, hogy Németországban hány orvos jut százezer lakosra, és hány Romániában.

Itthon sokkal több beteget kell ellátnia, megvizsgálnia, megműtenie egy orvosnak, mint a nyugati országokban, így nálunk sokkal nagyobb a stressz, és ebből adódóan a kiégés (burn out) veszélye is.

Ezzel a jelenséggel előbb-utóbb kormányszinten is foglalkozni kell – jelentette ki a kórházigazgató. András-Nagy Róbert jó kezdeményezésnek tartja, hogy az ügyeletet beleszámítsák a szolgálati időbe, mert mint fogalmazott: „ha egy rendőr korábban elmehet nyugdíjba, miért ne biztosítanák ezt a lehetőséget az orvosoknak vagy éppen a pedagógusoknak is, akik ugyanolyan túlterheltek, és megerőltető munkát végeznek”.

„Ez jó lépés, de a probléma gyökere a finanszírozásban rejlik. Arról kellene dönteni, hogy egy kórház a kapacitása és a megoldott esetek száma alapján megfelelő finanszírozást kapjon, és el kellene jutnunk oda, hogy például a sepsiszentgyörgyi kórházban ne három intenzív terápiás orvos dolgozzon, hanem öt, ne öt kardiológus, hanem hét, ne négy belgyógyász, hanem hat, mert ezzel csökkenne a terhelés, kevesebb beteget kellene ellátniuk, ezzel pedig javulna a minőség is” – összegezte András-Nagy Róbert. Hozzátette, a kórházak hiába alkalmaznának több orvost, ha nincs rá anyagi fedezetük. Várhatóan nem kerül több pénz a rendszerbe, ezért valószínű, hogy a következő időszakban óriási gondok lesznek a finanszírozással – vetítette előre az igazgató.