A DNA vizsgálja a voksbotrányt – bűnügyi eljárás a külföldi szavazóköröknél kialakult káosz miatt

Bűnügyi vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség, miután több tucatnyi feljelentés érkezett az EP-választások botrányos külföldi lebonyolítása miatt.

Bűnügyi vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a május 26-i európai parlamenti választás külföldi szavazókörei kapcsán kitört botrány ügyében, miután számos feljelentés érkezett amiatt, hogy a külföldön élő románok közül sokan több órányi sorban állás után sem tudtak szavazni.

Az ügyben a választójog korlátozása miatt nyomoznak.

Az ügyben több tucatnyi feljelentést tettek, amelyeket a legfőbb ügyészség továbbított a DNA-hoz.
Igazságügyi források szerint már a választás után közvetlenül számos feljelentés érkezett a bukaresti törvényszékre olyan polgárok részéről, akik elégedetlenek azzal, ahogy a külföldi szavazást megszervezték. A bíróságról a legfőbb ügyészségre továbbították a feljelentéseket, amely előzetes vizsgálat után úgy döntött, hogy a korrupcióellenes ügyészség hatáskörébe utalja az ügyet.

A DNA csütörtökön közölte: összesen 42 feljelentést továbbítottak hozzá. Ennek nyomán szerdán indított bűnügyi vizsgálatot.

Mint ismeretes, óriási felháborodást keltett, hogy Európa-szerte hatalmas sorok alakultak ki a külföldön berendezett szavazókörök előtt, volt, ahol 6-7 órányi sorban állás után tudtak csak leszavazni a polgárok, de olyan helyszín is akadt, ahol urnazárásig már be sem jutottak a szavazókör területére.

A Központi Választási Bizottság úgy döntött: nem hosszabbítja meg az este 9 órás urnazárási határidőt, így rengetegen nem tudtak élni szavazati jogukkal.

Az ügy nyomán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) feljelentést tett Teodor Meleşcanu külügyminiszter ellen. A gyanú szerint ugyanis szándékosan nem hoztak létre elegendő számú külföldi szavazókört. Az ok: a külföldön élő románok elsöprő többsége az ellenzéki pártokkal szimpatizál.

Meleşcanu viszont azt állítja: a szavazóköröket a külképviseletek javaslatai nyomán hozták létre,

a kialakult káoszért pedig Klaus Johannis államfő a felelős, aki akkor „szervezte rá” az igazságszolgáltatásról és a korrupcióellenes küzdelemről szóló népszavazást az EP-választásra, amikor már megszületett a döntés arról, hány külföldi szavazókört hoznak létre.

 Meg nem erősített csütörtöki információk szerint ugyanakkor – egy átfogóbb kormányátalakítás részeként, más tárcavezetőkkel együtt – felmerült Meleşcanu leváltásának a lehetősége is.
A DNA korábban már vizsgálatot indított egy hasonló ügyben: akkor a 2014-es államfő-választáson a külföldi szavazás megszervezésekor elkövetett esetleges visszaéléseket vizsgálták. 2018 végén azonban vádemelés nélkül lezárták a vizsgálatot. A DNA akkor engedélyt kért a szenátustól, hogy eljárást indíthasson Titus Corlățean akkori külügyminiszter ellen, a felsőház azonban ezt nem hagyta jóvá. Többek között emiatt is zárták le a vizsgálatot, illetve azért is, mert a választást kormányhatározatok alapján szervezték meg, az alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy ezek kivizsgálása nem tartozik az ügyészek hatáskörébe.