Otthonteremtési hitel új feltételekkel – erősítenék a kormányprogram szociális jellegét

Alaposan átalakítaná a lakásvásárlásra készülők körében hosszú évek óta népszerű Első otthon programot egy sürgősségi kormányrendelet-tervezet. Lényegi módosítás lehet, hogy csak 5 évesnél újabb lakások vásárolhatók állami garanciával.

Egy család, egy otthon – ez lehet az elnevezése a jövőben a jelenleg Első otthonként futó, kedvezményes jelzáloghitel-feltételeket biztosító lakásvásárlási kormányprogramnak, amennyiben a bukaresti kabinet a pénzügyminisztérium honlapján jelenleg megtekinthető formájában fogadja el a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet-tervezetet. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a módosításokat bejelentő május végi sajtótájékoztatóján ki is emelte, hogy

olyan szociális programról van szó, amely a családokat célozza meg, és számos többletkedvezményt biztosít majd az egyébként évek óta nagy népszerűségnek örvendő Első otthon programhoz viszonyítva.

A pénzügyi tárca vezetője amúgy nemrég azt mondta, a tervezetről egyeztetnek a romániai bankok képviselőivel, majd a szociálliberális kabinet elfogadja a sürgősségi kormányrendeletet.

A program lényege amúgy változatlanul az lenne, hogy az állam garanciát vállal a jelzáloghitelért – ám amíg jelen pillanatban az 5 évesnél újabb lakások esetében a garancia 50 százalékos, a régebbieknél 40 százalékos, a jövőben ennek értéke elérheti a 80 százalékot. Tény azonban, hogy a jogszabályjavaslat az 5 évesnél újabb otthonokra korlátozná a program keretében megvásárolható otthonokat.

A hitel maximális összege 570 000 lej, vagyis nagyjából 120 000 euró lehet, a kedvezményezetteknek pedig 5–10 százalékos önrésszel kell előrukkolniuk.

Kikötés továbbá, hogy a hitel igénylője nem lehet több 55 évesnél.

A hivatalos bejelentések szerint a fiatal családok otthonteremtésében segítséget nyújtó program keretében ugyanakkor azt is meghatároznák, hogy a lakásnak legkevesebb két szobája kell hogy legyen, a felület viszont nem haladhatja meg a 100 négyzetmétert.

A tervezet szerint új otthonnak minősül az a lakás, amelynek a hivatalos átadás-átvétele legtöbb egy éve történt, és azóta sem nem adták el, se nem adták bérbe másnak. A program keretében elérhető használt lakás átadás-átvétele pedig nem történhetett több mint öt éve.

Változás lehet ugyanakkor, hogy a kormány eltörölheti azt a lehetőséget, hogy a fiatal házasok házat építsenek maguknak a hitelprogram segítségével, a jogszabályjavaslatban legalábbis nincs erre utaló előírás.

Nagy újdonság, és az elmúlt időszak történéseit figyelembe véve nagy segítség lehet a fiatalok számára, hogy

a pénzügyminisztérium tervezete évi 5,5 százalékos fix kamatot szabna meg ezeknek a jelzálogkölcsönöknek.

Az új program a már felsoroltak mellett számottevő kedvezményeket is biztosít a család anyagi erőforrásai és a gyermekek száma alapján. 2,6 százalékponttal csökken a kamatráta, amennyiben a hitelt igénylő háztartás havi bevétele egy fő esetében nem haladja meg a 6000 lejt, két fő esetében a 7000 lejt, két vagy több gyermek esetében pedig a 9000 lejt. Ha a családnak egy gyereke van, akkor a kamatráta egy százalékponttal zsugorodik, két vagy több gyermek esetében pedig 2 százalékponttal, és egy százalékpontos csökkentés jár azoknak a családoknak is, amelyekben fogyatékkal élő családtag van.

Amint arról korábban beszámoltunk, az Első otthon program 2009-es elindítása óta 2018 október végéig 264 578 hitelezőnek összesen 23,40 milliárd lej értékben vállalt garanciát az állam. 2018-ban október végéig a garanciák száma elérte a 17 915-öt, ezek értéke pedig 1,7 milliárd lej. További 6494 esetben adtak ígéretet garanciára.

Kolozsváron nem „piacbefolyásoló tényező” az Első otthon program, szögezte le megkeresésünkre Bónis Endre a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. „Kolozsváron is igénylik a kormánytámogatással nyújtott hitelt, de sokkal nagyobb önrészt kell melléje tenni, ezért a módosítása nem befolyásolja számottevően az ingatlanpiac alakulását” – részletezte a szakértő, aki különben arra számít, hogy a jelenleg közvitán levő tervezet még sokat alakul, mielőtt hatályba lép.
Bónis Endre rámutatott,

Kolozsváron jelenleg minden új építésű ingatlan még a telekkönyvezés előtt elkel.

„Gyakorlatilag most Kolozsváron úgy állunk, hogy már a tervezés szakaszában, vagy amikor elkezdődik az építkezés, már gazdára lelnek a lakások. Tulajdonképpen minden lakást eladnak, mielőtt telekkönyvezik” – mutatott rá. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem a legjobb minőségű anyagokat használják, főként a közös terek kialakításában. Mivel a lakások még az építkezés befejezése előtt gazdára találnak, a közös terek kivitelezése nagyon szegényes, ebből a költségből próbálják a lehető legtöbbet lefaragni, így a legolcsóbb burkolatot, ajtót használják. Az ingatlanközvetítő azt tapasztalja, hogy az új, vagy tíz évvel ezelőtt átadott lakásoknak gyakran rosszabb az állapotuk, mint a hetvenes–nyolcvanas években épült ingatlanoké. „Nem figyelnek oda, már az építkezés előtt vagy közben eladják a lakásokat, és aztán mindent elfuserálnak. Jellemzően a régi panelházaknak jobb az infrastruktúrája, nagyobb mellettük az zöldövezet, jobban megközelíthetők tömegközlekedéssel. Az új építésű ingatlanoknál, mint például az Európa vagy a Békás (Bună ziua) negyedben, Kolozsvár külterületein akadozik az infrastruktúra, nem figyelnek arra például, hogy a babakocsit át lehessen tolni egyik pontból a másikba. Elkészül a társasház a lehető legmagasabb beépítési együtthatóval, egyébre már nem gondolnak” – részletezte Bónis Endre.

Ennek ellenére a kereslet megoszlik, egyformán keresik az új építésű és a régebbi lakásokat, sőt az árban sincs nagy különbség. Az új lakásokat inkább a szomszédos városokból, megyékből beszivárgó befektetők keresik, hiszen Kolozsvár még mindig gyűjtőpiacnak számít. A piacon különben

az adás-vételek üteme lelassult, ennek ellenére az árak „még mindig az égben vannak”,

sőt a tapasztalatok szerint még emelkednek is. Viszont új jelenség, hogy többet engednek az eredetileg kért árból. Az előre meghirdetett árból az alku lehetősége már nem a szokásos 10 százalék. Ha az eladás sürgőssé válik, szorul a hurok, akár 20–30 százalékkal olcsóbban is eladják az ingatlant. Bónis Endre rámutatott, az árak azért sem esnek, mert Kolozsváron egyre körülményesebb kiváltani az építési engedélyt, másrészt az építkezés költsége is emelkedett, hiszen nőttek a bérek, és még ilyen körülmények között is nehéz munkaerőt találni az ágazatban. A szakértő kifejtette, eddig nem volt jellemző, hogy felújított, bútorozott lakások kerülnek a piacra, most viszont ebből sokkal több van.